| Ólom-volframát (II). | |
|---|---|
| Tábornok | |
| Szisztematikus név |
Ólom-volframát |
| Hagyományos nevek | volfrám ólom |
| Chem. képlet | PbWO 4 |
| Fizikai tulajdonságok | |
| Állapot | szilárd |
| Moláris tömeg | 455,00 g/ mol |
| Sűrűség | 8,24 g/cm³ |
| Termikus tulajdonságok | |
| Hőfok | |
| • olvadás | 1130 °C |
| Kémiai tulajdonságok | |
| Oldhatóság | |
| • vízben | 0,03 (20°C) |
| Osztályozás | |
| Reg. CAS szám | 7759-01-5 |
| PubChem | 24464 |
| Reg. EINECS szám | 231-849-7 |
| MOSOLYOK | [O-][W](=O)(=O)[O-].[Pb+2] |
| InChI | InChI=1S/40.Pb.W/q;;2*-1;+2;NKTZYSOLHFIEMF-UHFFFAOYSA-N |
| ChemSpider | 22872 |
| Az adatok standard körülményeken (25 °C, 100 kPa) alapulnak, hacsak nincs másképp jelezve. | |
Az ólom(II)-volframát egy szervetlen vegyület, a volfrámsav ólomsója . Színtelen (átlátszó) tetragonális kristályok, vízben gyakorlatilag nem oldódnak. Sűrűségük az egyik legnagyobb a sók között.
Az ólom-volframátot nátrium-volframát és ólom(II)-nitrát oldatának reakciójával állítják elő . Ólom(II)-acetát is használható ólom-nitrát helyett .
Az ólom-volframát kicsapódik, ami után szűrhető és mosható.
Az ólom-volframát kristályos szcintillátor , azaz olyan kristály, amely ionizáló sugárzás hatására izzik. Az ólom-volframátot szcintillátorként tartalmazó szcintillációs elemeket az ionizáló sugárzás (töltött részecskék, gamma-sugarak stb.) regisztrálására és spektroszkópiájára használják. Az ólom- és volfrámmagok nagy töltése miatt az ólom-volframát hatékonyan nyeli el a gamma-sugarakat, ezért gyakran használják szcintillátorként elektromágneses kaloriméterekben nagyenergiájú fizika gyorsítókísérleteiben (különösen számos kísérletben a Large -ban). Hadronütköztető a CERN -ben ).
Fehér pigmentként , lumineszcens anyagként és félvezetőgyártásban is használják .
A sztolcit ásványi anyag ólom(II)-volframátból és egyéb elemek kis szennyeződéseiből áll.
| Ólomvegyületek _ | |
|---|---|
| |