Nőfarkas (mitológia)

A nőstény farkas az ókori római mitológia kulcsszereplője, az az állat, amely gondoskodott és védte az ikreket , Romulust és Remust , miután Amulius albalongai király parancsára a vadonban hagyták őket . Ő vigyázott a gyerekekre az odújában, a Lupercal néven ismert barlangban , amíg fel nem fedezte őket egy juhász, Faustul . Romulus később Róma alapítója és első királya lett. Az ikreket tápláló nőstényfarkas képe ősidők óta Róma szimbóluma, és az ókori mitológia egyik legismertebb képe [1] .

Eredet

Bizonyítékok vannak arra, hogy a nőstény farkas különleges helyet foglalt el Olaszország ősi lakosainak mitológiájában. Egy legenda szerint a hirpiniek onnan kapták a nevüket, hogy egy farkas megmutatta nekik első kolóniájuk alapításának helyét (a hirpus - az osco-umbriai nyelvjárásban "farkast" jelent) [2] . A Lupercal legendája központi helyet foglal el az ikrek közös legendájában, sőt valószínűleg megelőzi is. A farkas az ókori római hadisten, Mars szent állata .

Az ókori görög mitológiában Apollón isten anyja , Leto szülte őt, és ő farkas alakot öltött, hogy elrejtőzzön Héra haragja elől [3] .

Lupercalia

A Lupercalia az egyik legrégebbi római ünnep. Eredetét illetően nincs egyetértés a történészek között. Feltételezhető, hogy Luperk istenhez, a pásztorok védőszentjéhez és a birkanyájak védelmezőjéhez köthető. Más történészek egy nőstény farkassal és barlangjával társítják.

Jegyzetek

1. ↑ Wiseman Remus előszó xiii
2. ↑ Strabo Book V Ch.12 ( Loeb pg.467)
3. ↑ Arisztotelész . Az állatok története . doi : 10.4159/DLCL.aristotle-history_animals.1965 . Letöltve 2016. december 5-én (határozatlan)  – a  digitális Loeb Classical Library -n keresztül  (előfizetés szükséges)

Irodalom

• Compareti, Matteo (2012), Klasszikus elemek a szogdi művészetben: Aesop's Fables Represented in the Mural Paintings at Penjikent , Iranica Antiqua T. XLVII: 303-316, doi : 10.2143/IA.47.0.2141966 < https://www. researchgate.net/publication/283346297_Classical_elements_in_Sogdian_art_Aesop's_fables_represented_in_the_mural_paintings_at_Penjikent > . Letöltve: 2016. december 13. 
• Halikarnasszoszi Dionysius. Római régiségek . doi : 10.4159/DLCL.dionysius_halicarnassus-roman_antiquities.1937 . Letöltve: 2016. november 19. (határozatlan)  – a digitális Loeb Classical Library  (előfizetés szükséges)
• Livy. Róma története . doi : 10.4159/DLCL.livy-history_rome_1.1919 . Letöltve: 2016. november 29. (határozatlan)  – a digitális Loeb Classical Library  (előfizetés szükséges)
• Mazzoni, Cristina. She-Wolf: Egy római ikon története  (neopr.) . - 2010. - ISBN 978-0-521-19456-3 . Mazzoni, Cristina. She-Wolf: Egy római ikon története  (neopr.) . - 2010. - ISBN 978-0-521-19456-3 . Mazzoni, Cristina. She-Wolf: Egy római ikon története  (neopr.) . - 2010. - ISBN 978-0-521-19456-3 .
• Rissanen, Mika (2014), The Lupa Romana in the Roman provinces , Acta Archaeologica vol. 65: 335-360, doi : 10.1556/AArch.65.2014.2.4 , < http://www.akademiai.com/doi/pdf/ 10.1556/AArch.65.2014.2.4 > 
• Strabo. Földrajz, I. kötet 1-2 . doi : 10.4159/DLCL.strabo-geography.1917 . Letöltve: 2016. december 1. (határozatlan)  – a digitális Loeb Classical Library  (előfizetés szükséges)
• Tennant, PMW.  A Lupercalia és a Romulus és Remus legenda  // Acta Classica : folyóirat. - 1988. - 1. évf. XXXI . - 81-93 . o . — ISSN 0065-1141 .
• Wiseman, Timothy Peter (1995. augusztus 25.), Remus: A római mítosz , < https://books.google.com/books?id=7LPNHRUlWacC >  Wiseman, Timothy Peter (1995. augusztus 25.), Remus: A római mítosz , < https://books.google.com/books?id=7LPNHRUlWacC >