"Volkhovskaya iszik" - egy dal a Nagy Honvédő Háborúból a költő és a frontvonalbeli tudósító, Pavel Shubin verseiig .
Az „Our toast” („Őrök asztala”) című dalán alapult Isaac Lyuban zeneszerző zenéjére , valamint Arszenj Tarkovszkij és Matvej Kosenko szavaira, amelyek a következő sorokat tartalmazták [1] :
Pirítósunk Sztálinra ,
pirítósunk a pártra ,
Pirítósunk a győzelmek zászlajára!
először 1942 májusában adták elő a rádióban [1] (bár A. Tarkovszkij szövegének eredeti változatában ez a mondat így nézett ki: „ Igyunk a bulira , igyunk a szülőföldre… ”).
Pavel Shubin költő, aki a Frontovaja Pravda újság tudósítója volt a Volhov Front 377. lövészhadosztályánál , részt vett a Szinjavin melletti csatákban 1943 elején, amikor megpróbálták feloldani Leningrád blokádját [1] . Megírta a dal új verzióját, amely széles körben elterjedt.
A "leningrádi tábla" elnevezésnek is létezik egy változata [2] .
A Krasznaja Zvezda című újság szerint a dal „különös erővel fejezi ki a hadseregünkbe, népünkbe vetett hitet, az elkerülhetetlen győzelembe vetett hitet”, története pedig „tanúsítja a nagy háború megőrzését az emberek emlékezetében és mély tiszteletét az első vonalbeli katonák" [1] . Legkorábban az 1940-es évek végén Pavel Shubin Sztálinra való hivatkozást is hozzáadott a szöveghez (de nem ő maga), amelyet a „ személyi kultusz elleni küzdelem ” során eltávolítottak . Azóta a dalt eredeti formájában adják elő (6 strófa , lásd Songs of Victory, M., 2005, 191. o.).
A dal első felvétele 1943 decemberében [3]
A dal teljes szövege (1943):
Ritkán, barátok, találkoznunk kell,
De amikor megtörtént,
Emlékezzünk a történtekre, és igyunk, mint általában,
Ahogy Oroszországban szokás volt!
Leningrád földje (családja) legyen velünk
Az asztal mellett ülve.
Emlékezzünk vissza, hogyan űzte az orosz haderő
Tikhvinbe a németeket!
Igyunk azokra, akik hetekig
feküdtek fagyott dögökben,
harcoltak a Ladogán, harcoltak a Volhovon,
egy lépést sem hátráltak.
Igyunk azokra, akik csapatokat vezényeltek,
Kik a hóban haltak meg,
Kik mocsarakon haladtak Leningrád felé,
Eltörték az ellenség torkát.
Örökre legendákban dicsőíteni fognak Géppuskás
hóvihar alatt Szuronyaink
a Sinyavin magaslatain, Ezredeink Mga
alatt .
Keljünk fel s poharakat koccintsunk, állva, mi
A harcoló barátok testvériségében,
Igyunk az elesett hősök bátorságáért,
Igyunk az élők találkozásáért!