A vajdaság ( lengyelül województwo ) Lengyelország legnagyobb közigazgatási egysége.
A közös közigazgatás vezetője és a Minisztertanács képviselője a vajdaságban a vajda . A végrehajtó hatalom élén egy vajdasági marsall ( lengyelül: marszałek województwa ) áll. A törvényhozó hatalom szerve a vajda szejmik .
A vajdasági önkormányzat határozza meg a térség politikáját, vagyis olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyeket tartományi szinten nem lehet megoldani . Mindenekelőtt ezek: a gazdaság (gazdaság) egységes fejlesztése, az innovációk regionális piacokon történő alkalmazása, az egyetemi szintig racionális oktatáspolitika, a befektetők számára vonzó feltételek megteremtése (főleg az Európai Unióba való belépéssel). ).
A vajdaság tevékenységének fő mutatója a gazdálkodás eredményessége, a regionális potenciál legjobb kihasználása. Az új vajdaságok a lehető legnagyobbak legyenek (legalább több millió lakos), nagy gazdasági és szervezeti potenciállal, valamint tudományos potenciállal, különösen innovációs kérdésekben (felsőiskolák és tudományos és alkalmazott intézetek), kulturális és kreatív potenciállal rendelkezzenek.
A lengyelországi vajdaságok száma időszakonként változott.
Az 1582-től 1768-ig tartó időszakban a vajdaságokon kívül Lengyelországnak egy fejedelemsége és egy autonóm püspöksége is volt . Az 1582 és 1717 közötti időszakban egy földterület is szerepelt a kompozícióban . Abban az időben, amikor Lengyelország egyesült az Orosz Birodalommal , eleinte ( 1815-1837 ) ugyanaz a vajdaság volt a fő közigazgatási egység, de 7 évvel az 1830-as felkelés után az országot tartományokra osztották . Ez 1922 -ig folytatódott . Az újonnan függetlenné vált Lengyelország kilábalt az orosz polgárháború megrázkódtatásaiból , beleértve a lengyel frontot is , és az állam területét ismét vajdaságokra osztották, de már 16 részre. Az 1944-1946 közötti rövid időszakban a Vörös Hadsereg által a német megszállás alól felszabadított Lengyelország 11 (1945-ben) és 10 (1946-ban) vajdaságot foglalt magában . Ezt követően a vajdaságok száma az országban csak növekedni kezdett.
1999. január 1-jén hatályba lépett a közigazgatási reform , amelynek értelmében Lengyelországot 16 vajdaságra osztották.
TERYT | vajdaság | Főváros | Terület (km²) 2018.12.31 . [1] |
Népesség 2018.12.31 . [2] |
Rendszám index _ |
---|---|---|---|---|---|
02 (DS) | Alsó-sziléziai | Wroclaw | 19 947 | 2 898 525 | D |
04 (KP) | Kuyavia-Pomerániai | Bydgoszcz 1) Torun 2) |
17 972 | 2069273 | C |
06 (LU) | Lublin | Lublin | 25 122 | 2 103 342 | L |
08 (LB) | Lubuskie | Gorzow Wielkopolski 1) Zielona Gora 2) |
13 988 | 1010177 | F |
10 (LD) | Lodz | Lodz | 18 219 | 2448713 | E |
12 (MA) | Kis-Lengyelország | Krakkó | 15 183 | 3 413 931 | K |
14 (MZ) | maszov | Varsó | 35 558 | 5 428 031 | W |
16 (OP) | Opole | Opole | 9412 | 980 771 | O |
18 (P.K.) | Kárpátaljai | Rzeszow | 17 846 | 2 125 901 | R |
20 (PD) | Podlaskie | Bialystok | 20 187 | 1 176 576 | B |
22 (du) | pomerániai | Gdansk | 18 321 | 2 346 717 | G |
24 (SL) | sziléziai | Katowice | 12 333 | 4 508 078 | S |
26 (SK) | Świętokrzyskie | Kielce | 11 711 | 1 230 044 | T |
28 (WN) | Warmian-Masurian | Olsztyn | 24 173 | 1 420 514 | N |
30 (WP) | Nagy-Lengyelország | Poznan | 29 826 | 3 500 361 | P |
32 (ZP) | nyugat-pomerániai | Szczecin | 22 897 | 1 693 219 | Z |
1) a vajda lakóhelye, 2) a vajda szejmik lakóhelye és a marsall hivatala
Lengyelország vajdaságai | ||
---|---|---|