Lengyelország vajdaságai

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2022. június 3-án felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 4 szerkesztést igényelnek .

A vajdaság ( lengyelül województwo ) Lengyelország legnagyobb közigazgatási egysége.

A közös közigazgatás vezetője és a Minisztertanács képviselője a vajdaságban a vajda . A végrehajtó hatalom élén egy vajdasági marsall ( lengyelül: marszałek województwa ) áll. A törvényhozó hatalom szerve a vajda szejmik .

A vajdasági önkormányzat határozza meg a térség politikáját, vagyis olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyeket tartományi szinten nem lehet megoldani . Mindenekelőtt ezek: a gazdaság (gazdaság) egységes fejlesztése, az innovációk regionális piacokon történő alkalmazása, az egyetemi szintig racionális oktatáspolitika, a befektetők számára vonzó feltételek megteremtése (főleg az Európai Unióba való belépéssel). ).

A vajdaság tevékenységének fő mutatója a gazdálkodás eredményessége, a regionális potenciál legjobb kihasználása. Az új vajdaságok a lehető legnagyobbak legyenek (legalább több millió lakos), nagy gazdasági és szervezeti potenciállal, valamint tudományos potenciállal, különösen innovációs kérdésekben (felsőiskolák és tudományos és alkalmazott intézetek), kulturális és kreatív potenciállal rendelkezzenek.

Vajdaságok száma

A lengyelországi vajdaságok száma időszakonként változott.

Az 1582-től 1768-ig tartó időszakban a vajdaságokon kívül Lengyelországnak egy fejedelemsége és egy autonóm püspöksége is volt . Az 1582 és 1717 közötti időszakban egy földterület is szerepelt a kompozícióban . Abban az időben, amikor Lengyelország egyesült az Orosz Birodalommal , eleinte ( 1815-1837 ) ugyanaz a vajdaság volt a fő közigazgatási egység, de 7 évvel az 1830-as felkelés után az országot tartományokra osztották . Ez 1922 -ig folytatódott . Az újonnan függetlenné vált Lengyelország kilábalt az orosz polgárháború megrázkódtatásaiból , beleértve a lengyel frontot is , és az állam területét ismét vajdaságokra osztották, de már 16 részre. Az 1944-1946 közötti rövid időszakban a Vörös Hadsereg által a német megszállás alól felszabadított Lengyelország 11 (1945-ben) és 10 (1946-ban) vajdaságot foglalt magában . Ezt követően a vajdaságok száma az országban csak növekedni kezdett.

1999. január 1-jén hatályba lépett a közigazgatási reform , amelynek értelmében Lengyelországot 16 vajdaságra osztották.

Lengyelország vajdaságainak listája

TERYT vajdaság Főváros  Terület (km²)
2018.12.31 . [1]		 Népesség
2018.12.31 . [2]
Rendszám index
_
0202 (DS) Alsó-sziléziai Wroclaw 19 947 2 898 525 D
0404 (KP) Kuyavia-Pomerániai Bydgoszcz 1)
Torun 2)		 17 972 2069273 C
0606 (LU) Lublin Lublin 25 122 2 103 342 L
0808 (LB) Lubuskie Gorzow Wielkopolski 1)
Zielona Gora 2)		 13 988 1010177 F
tíz10 (LD) Lodz Lodz 18 219 2448713 E
1212 (MA) Kis-Lengyelország Krakkó 15 183 3 413 931 K
tizennégy14 (MZ) maszov Varsó 35 558 5 428 031 W
1616 (OP) Opole Opole 9412 980 771 O
tizennyolc18 (P.K.) Kárpátaljai Rzeszow 17 846 2 125 901 R
húsz20 (PD) Podlaskie Bialystok 20 187 1 176 576 B
2222 (du) pomerániai Gdansk 18 321 2 346 717 G
2424 (SL) sziléziai Katowice 12 333 4 508 078 S
2626 (SK) Świętokrzyskie Kielce 11 711 1 230 044 T
2828 (WN) Warmian-Masurian Olsztyn 24 173 1 420 514 N
harminc30 (WP) Nagy-Lengyelország Poznan 29 826 3 500 361 P
3232 (ZP) nyugat-pomerániai Szczecin 22 897 1 693 219 Z

1) a vajda lakóhelye, 2) a vajda szejmik lakóhelye és a marsall hivatala

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ "Rocznik Statystyczny Rzeczypospolitej Polskiej 2019" : [ pol. ] . - Warszawa: Lengyelország Központi Statisztikai Hivatala . — P. 68–75. — ISBN 1506-0632.
  2. ↑ "Główny Urząd Statystyczny. Struktura ludności.  : [ pol. ] . - Warszawa: Lengyelország Központi Statisztikai Hivatala .

Irodalom

Linkek