Külgazdasági tevékenység

A külgazdasági tevékenység (rövidítve FEA) a vállalkozások világpiacra orientált  funkcióinak összessége , figyelembe véve a választott külgazdasági stratégiát, a külpiaci munkavégzés formáit és módszereit.

A FEA a piaci szférához tartozik, a vállalkozói tevékenység kritériumain, a termeléssel való strukturális kapcsolaton alapul, és megkülönbözteti jogi autonómiával és gazdasági, valamint jogi függetlenséggel az ipari osztálygondnokságtól.

A vállalkozások külgazdasági tevékenységének kezdeti elve a gazdasági és pénzügyi függetlenségen és önellátáson alapuló kereskedelmi számítás , figyelembe véve saját pénzügyi, pénzügyi, anyagi és technikai adottságaikat.

A külgazdasági tevékenység jogi szabályozása

A külgazdasági tevékenységet szabályozó főbb normatív aktusok:

1) ENSZ-egyezmény az áruk nemzetközi adásvételére vonatkozó szerződésekről (Bécs, 1980);

2) a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló ENSZ-egyezmény (New York, 1958);

3) A CIS-egyezmény a polgári, családi és büntetőjogi jogsegélyről és jogviszonyokról. ügyek (Minszk, 1993);

4) Megállapodás a háztartások megvalósításával kapcsolatos viták rendezésének eljárási rendjéről. tevékenységek (Kijev, 1992);

5) 2003. évi szövetségi törvény a valutaszabályozásról és a valutaellenőrzésről;

6) "A külkereskedelmi tevékenység állami szabályozásának alapjairól" szóló 2003. évi szövetségi törvény;

7) „A külföldi befektetésekről” szóló 1999. évi szövetségi törvény;

8) A termelésmegosztási megállapodásokról szóló 1995. évi szövetségi törvény

Emellett a Vámunió Vámkódexe kulcsfontosságú helyet foglal el az EAEU vámuniójának egységes vámterülete külkereskedelmi tevékenységének szabályozásában [1] .

A külgazdasági tevékenység típusai

A következő típusú külgazdasági tevékenység létezik [2] :

1. a külkereskedelmi tevékenység  az áruk, munkák, szolgáltatások, információk és szellemi tevékenység eredményei nemzetközi cseréje területén végzett vállalkozás;
2. termelési együttműködés  - a külföldi partnerek közötti együttműködés egy formája a technológiai munkamegosztás folyamatában;
3. nemzetközi befektetési együttműködés  - erőfeszítések összefogása az exporttermékek fejlesztési és gyártási bázisának bővítése érdekében stb.
4. valuta- és pénzügyi-hitelműveletek  - meghatározott fizetési módokon keresztül bármely külkereskedelmi ügyletet kísérő fizetési biztonság, valamint az árfolyamveszteség elkerülése érdekében végzett devizaműveletek.

Külkereskedelmi tevékenység

A külkereskedelmi tevékenység  az áruk, munkák, szolgáltatások, információk és a szellemi tevékenység eredményeinek nemzetközi cseréje területén végzett vállalkozás.

Ez egy gazdasági társaság külgazdasági funkcióinak összessége [3] :

1. termelési és gazdasági - az exportstratégia megválasztása, az exporttermékek előállítása, a belső partnerekkel való kapcsolatok kialakítása;
2. szervezeti és gazdasági - a külpiacra lépés folyamata, a külkereskedelmi tevékenység tervezése, a reklámszervezés, a külpiaci munkavégzés formáinak és módszereinek megválasztása;
3. operatív-kereskedelmi - külkereskedelmi ügylet előkészítése, lebonyolítása és az azt kísérő összes folyamat, nevezetesen a szállítás, biztosítás stb.

Ipari együttműködés

Az ipari együttműködés , mint a vállalkozások és cégek külgazdasági tevékenységének része, a külföldi partnerek együttműködésének egyik formája a technológiai munkamegosztás különböző, de szerkezetileg összefüggő folyamataiban. Maga a munkamegosztás technológiai folyamata a termékek létrehozásának és értékesítésének láncolatában résztvevők elosztását jelenti annak főbb fázisai szerint, a hazai és külpiaci igények vizsgálatától a végfogyasztókhoz való eljuttatásáig. Az ipari együttműködés jellemző a homogén termelési és forgalmi területekre, a tudományos, műszaki, befektetési és szolgáltatási területekre, például a feldolgozóiparra.

A partnerek lépéseinek következetessége az ipari együttműködés keretében az alábbiakkal érhető el:

• export és import helyettesítő termékek kölcsönös tervezése;
• tudományos fejlesztések előrejelzése és közös lebonyolítása, biztosítva számukra a szükséges felszereléseket, műszereket és anyagokat, próbapadokat és tudományos-műszaki információkat;
• a képzési folyamat megszervezése.

Ugyanakkor a szövetkezetek vagyona nem elszigetelt, az együttműködés költségtérítéses, és a homogén termékek termelői közötti közvetlen kapcsolat elvén épül fel.

Nemzetközi befektetési együttműködés

A nemzetközi befektetési együttműködés a külföldi partnerekkel való interakció egyik formája, amely pénzügyi és logisztikai jellegű együttes erőfeszítéseken alapul. Az együttműködés célja az exporttermékek fejlesztésének és előállításának bázisának bővítése, versenyképességi kritériumok alapján történő szisztematikus megújítása, valamint a külpiaci megvalósítás folyamatainak elősegítése. Ilyen feladatok megoldhatók például közös gyártás szervezésével. A közös vállalkozásra elsősorban technológiák, szolgáltatások cseréje, majd a termékek előállítását és megvalósítását szolgáló programok terjesztése, valamint koncessziók, konzorciumok, részvénytársaságok kialakítása és működése révén nyílik lehetőség. cégek, nemzetközi nem kormányzati szervezetek stb.

Valuta- és pénzügyi és hitelműveletek

A vállalkozások és cégek valuta- és pénzügyi-hitelműveleteit elsősorban a szállított termékekért meghatározott fizetési módokon keresztül történő fizetés biztosításához kapcsolódó pénzügyi kötelezettségek formájában kísérő külkereskedelmi ügyleteket, valamint a devizaügyleteket könnyítőnek kell tekinteni . árfolyamveszteség elkerülése érdekében .

A külgazdasági komplexum fontos szektora a nemzetközi szervezetekben való részvétel , legyen az állami vagy nem kormányzati. A modern nemzetközi kapcsolatokban a nemzetközi szervezetek jelentős szerepet töltenek be, mint az államok közötti együttműködés és a többoldalú diplomácia egyik formája. Egy államközi szervezetre a következő jellemzők jellemzőek: államtagság; alkotmányos nemzetközi szerződés megléte ; állandó testületek; a tagállamok szuverenitásának tiszteletben tartása . Ezen sajátosságok figyelembevételével megállapítható, hogy a nemzetközi kormányközi szervezet olyan államszövetség, amelyet nemzetközi szerződés alapján közös célok elérése érdekében hoztak létre, állandó testületekkel rendelkezik, és a tagállamok szuverenitását tiszteletben tartva a közös érdekek érdekében tevékenykedik.

A külgazdasági tevékenység alanyainak osztályozása

A külgazdasági tevékenység profilja szerint

A külgazdasági tevékenység profilja szerint [4] :

1. gyártók-exportőrök közvetítők nélkül
2. közvetítők
3. segítő szervezetek

A közvetítők nélküli gyártó-exportőrök közé tartozik:

1. termelő egyesületek
2. konzorciumok
3. vegyes vállalatok
4. termelőszövetkezetek
5. közlekedési vállalatok
   • vasúti
   • tengeri szállító társaságok
   • közúti szállító cégek
   • légi szállító társaságok

A közvetítő szervezetek közé tartoznak:

1. az Orosz Föderáció Kereskedelmi Minisztériumának (MT RF) szakosodott külgazdasági szervezetei (VO)
2. fióktelep külföldi gazdasági egyesületek
3. vegyes társaságok (SO)
4. kereskedőházak

A támogató szervezetek a következők:

1. külgazdasági együttműködési szövetségek
2. nemzetközi nem kormányzati szervezetek
3. egyéb közreműködő szervezetek

A külkereskedelmi műveletek jellege szerint

A külkereskedelmi műveletek jellegétől függően a következők vannak :

• szakosodott közvetítők – a világkereskedelem jelentős része rajtuk keresztül bonyolódik
  1. egyszerű közvetítő ( bróker )
  2. ügyvéd mediátor
  3. bizományos
  4. címzett
  5. ügynök – közvetítő
  6. elosztó
  7. kereskedő
• exportőrök
• importőrök

Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének rendelkezéseivel összhangban a jogi személyek a választott céltevékenység alapján kereskedelmi vagy nem kereskedelmi szervezetként járnak el.

A műveletek jellegétől függően tisztán kereskedési, jutalékos, ügynöki és brókerkereskedelmi és közvetítő cégeket különböztetnek meg.

Lásd még

• Nemzetközi munkamegosztás

Jegyzetek

1. ↑ Sidorov V.N. Vámjog . - Moszkva, 2017. - S. 460.
2. ↑ Kosmin A.D., 2006 , 408. o.
3. ↑ Kosmin A.D., 2006 , 409. o.
4. ↑ Kosmin A.D., 2006 , 410-417.

Irodalom

• Strovsky L. E., Kazantsev S. K., Parshina E. A. et al. A vállalkozás külgazdasági tevékenysége: Tankönyv egyetemeknek / Szerk. prof. L. E. Sztrovszkij. - 4. kiadás - M. : UNITI, 2007. - S. 379-388. — 799 p. — ISBN 5-238-00985-2 .
• Prokusev E.F., Kostin A.A. Külgazdasági tevékenység / Szerk. Prokusheva E.F. - 8. kiadás - M. : Yurayt Kiadó, 2013. - 527 p. - (Bachelor. Alapszak.). - ISBN 978-5-9916-2026-0 .
• Erdelevsky A.M., Kurbanov R.A. A külgazdasági tevékenység jogi szabályozásának alapjai / Szerk. Kurbanova R.A. Oktatási-módszertani kézikönyv. - M . : REU im. G.V. Plehanov, 2015.
• A. D. Kosmin, S. E. Metelev, E. S. Dubenskaya. Világgazdaság és külgazdasági tevékenység . - M. : Közgazdaságtan, 2006. - 609 p. - ISBN 5-282-02561-2 .
• 1999. július 18-i N 183-FZ szövetségi törvény az exportellenőrzésről

Linkek

• Az Oroszországi Gazdaságfejlesztési Minisztérium külgazdasági információinak egységes portálja
• Az Orosz Föderáció kereskedelmi képviseletei külföldön

Szótárak és enciklopédiák	Modern Ukrajna