Vladislav Jindrich

Vladislav Jindřich (Heinrich) ( cseh Vladislav Jindřich , német  Vladislav Heinrich ; megh. 1222. augusztus 12. ) - Csehország hercege 1197 , Morvaország őrgrófja 1192 - 1194 , 1197 - 1222 Vlagyaszláv királyfi II . a Cseh Köztársaság Jutta Thuringiannal kötött második házasságából .

Életrajz

Fiatal évek

Vladislav Jindrich ifjúkora testvéreinek a csehországi fölényért vívott küzdelmében múlt el. 1187-ben említik először. 1187-ben Vladislav Jindrich részt vett testvére, I. Přemysl Ottokár II. Vencel cseh herceg elleni felkelésében . Ennek eredményeként, miután 1192-ben I. Přemysl Ottokárt VI. Henrik császár jóváhagyta Csehország fejedelmének, Vladislav Jindrich Morvaország őrgrófja címet kapott. Azt azonban nem tudni, hogy Morvaország teljes egészében az ő igazgatása alatt állt-e.

1193 - ban fivérét, Přemysl Ottokart unokatestvére, Henrik (Jindřich) Břetislav prágai püspök menesztette le , akit a császár Cseh herceggé nevez ki. Premysl Ottokar végül menekülni kényszerült. A következő évben az új fejedelem leváltotta Vladislav Jindřichet, akit a prágai várba vittek . Prágában élt megfigyelés alatt.

1197 elején Henry Bretislav egészségi állapota megromlott. Premysl Ottokar úgy döntött, hogy kihasználja ezt, és visszaszerzi a hatalmat azáltal, hogy sikertelen kísérletet tesz Csehország megszállására. De a beteg Heinrich Bretislav már nem bízott környezetében. Elrendelte Vladislav Jindrich bebörtönzését, ő maga pedig – Spitignevre bízva az ország irányítását – Chebbe ment , ahol június 15-én meghalt [2] .

Június 23-án a börtönből szabadult Vladislav Jindrichet választották Heinrich Bretislav utódjának . Premysl Ottokar úgy döntött, hogy most visszaszerezheti a hatalmat. Az is a kezére játszott , hogy VI. Henrik császár 1197. szeptember 28-án meghalt.

A társaival beszélgetve Premysl Ottokar hamarosan találkozott bátyja seregével, amely erőben felülmúlta seregét. A csata előtt azonban az ügyet nem találták meg. Az új prágai püspök, Daniel tanácsára Vladislav Jindrich éjszaka találkozott testvérével, és megállapodást kötött vele. Eszerint Přemysl Ottokar Csehország fejedelme lett, Vladislav Heinrich pedig őrgrófi címmel kapta Morvaországot [3] .

Morvaország őrgrófja

Miután 1197. december 6-án őrgróf lett , Vladislav Jindrich nem azonnal vette át teljesen az irányítása alá. Brünnben és Olmützben fejedelmeik továbbra is uralkodtak . Csak haláluk után, a 13. század elején egyesítette Morvaországot Vladislav Jindrich. A II. Frigyes császár által 1212 -ben adott szicíliai Aranybullának megfelelően Morvaország örökös császári hűbér státuszt kapott [4].

Vladislav Jindrich testvére, Přemysl Ottokar hűséges segítője volt, aki 1198-ban Csehország királya lett. Azt azonban nem tudni, hogy a morvaországi őrgróf politikailag alárendelt volt-e a cseh királynak. Vladislav Jindrich sok döntést hozott egyedül. Így Morvaországban Vladislav Jindrich számos várost alapított. A Bruntalt [5] 1213-ban alapították, majd nem sokkal ezután Unicov [6] , 1213-1220 között pedig Opava [7] [8] . Valószínűleg ugyanebben az időben alakult meg a Glubczyce [k 1] , amely később Szilézia része lett . A Velehradi Olmützi Egyházmegye Róbert püspökének támogatásával megalapította a ciszterci kolostort [11] .

1216-ban Vladislav Jindrich megerősítette a cseh szejm döntését, amely Vencelnek , Přemysl Ottokar fiának biztosította a trónöröklési jogot Csehországban, amely születési jogon biztosította az örökséget [12] .

Vladislav Jindrich 1222. augusztus 12-én halt meg, nem maradt örökös.

Házasság

Felesége: Helviga . Nem voltak gyerekek.

Megjegyzések

1. ↑ Nincs egyetértés az alapítás idejéről. Egyesek úgy vélik, hogy a 12. és 13. század fordulóján történt [9] , mások az alapítás évét mintegy 1220-ra tolják vissza [10] .

Jegyzetek

1. ↑ Cseh nemzeti hatósági adatbázis
2. ↑ Letopis Jarlocha. - P. 512-513.
3. ↑ Letopis Jarlocha. - P. 514-515.
4. ↑ Wihoda Martin. „Onen na Moravě, tento v Čechách panovati budou“. Vladislav Jindrich. - P. 45-61.
5. ↑ Wihoda Martin. Odkaz fojta Bertolda. Zakladatelé a kolonizátoři v dlouhém století českých dějin  // Dějiny a současnost. — 2006, roč. 28, cisz. 2. - P. 37-39. — ISSN 0418-5129 .
6. ↑ Hoffmann Frantisek. České město ve stredověku: život a dědictví. - P. 39-40.
7. ↑ Bakala Jaroslav. Moravskoslezské pomezí v proměnách 13. věku. - P. 296-297.
8. ↑ Wihoda Martin. První opavské století // Müller, Karel a kol. Opava. - Praha: Nakladatelství Lidové noviny, 2006. - P. 46-47. — ISBN 80-7106-808-X .
9. ↑ Roth Gunhild, Honemann Volker. K stáří a původu hlubčického městského práva // Časopis Matice moravské. — 2005, roč. 124. - P. 509-521. — ISSN 0323-052X .
10. ↑ Wihoda Martin. „... in Terra nostra Oppauiensi sed in iure Lubshicensi situatam...“ Městské právo jako projev etnického nebo regionálního? // Vlček Radomír, Dvořák Tomáš, Vykoupil Libor. Milý Bore... - Brno: Historicý ústav AV ČR, 2003. - P. 289-294. — ISBN 80-86488-12-8 .
11. ↑ Historie Velehradu  (cseh)  (elérhetetlen link) . Letöltve: 2010. október 21. Az eredetiből archiválva : 2009. május 2..
12. ↑ Vanicek Vratislav. Velke dějiny zemí Koruny české II. — 122. o.

Irodalom

• Novotny Václav. České dějiny I./II. Od Břetislava I. do Přemysla I. - Praha: Jan Laichter, 1913. - 1214 p.  (Cseh)
• Novotny Václav. České dějiny I./III. Čechy královské za Přemysla I. a Václava I. (1197-1253). - Praha: Jan Laichter, 1928. - 1085 p.  (Cseh)
• Sommer Petr, Třeštík Dušan, Žemlička Josef,. egy col. Premyslovci. Budovaní českého statu. - Praha: Nakladatelství Lidové noviny, 2009. - 779 p. - ISBN 978-80-7106-352-0 .  (Cseh)
• Vanicek Vratislav. Velke dějiny zemí Koruny české II. 1197-1250. - Praha: Paseka, 2000. - 582 p.  (Cseh)
• Wihoda Martin. Moravská markraběnka Heilwida // Od knižat ke králům. Sborník u příležitsoti 60. narozenin Josefa Žemličky. - Praha: Nakladatelství Lidové noviny, 2007. - P. 96-104. — ISBN 978-80-7106-896-9 .
• Wihoda Martin. „Onen na Moravě, tento v Čechách panovati budou“. Vladislav Jindřich // Jan Libor, Drahoš Zdeněk. Osobnosti moravských dějin (1). - Brno: Matice moravská, 2006. - P. 45-61. — ISBN 80-86488-38-1 .
• Wihoda Martin. Vladislav Jindrich. - Brno: Matice moravská, 2007. - 412 p. - ISBN 978-80-86488-00-4 .  (Cseh)
• Wihoda Martin. Vladislav Jindrich. Obtížné počátky moravského markrabství // Mitáček Jan. Vladcove Moravy. Kniha statí ze stejnojmenného cyklu přednášek. - Brno: Moravské zemské muzeum, 2007. - P. 21-31. - ISBN 978-80-7028-304-2 .
• Wihoda Martin. Zlatá bula sicilská. Podivuhodný příběh ve vrstvách paměti. - Praha: Argo, 2005. - 316 p. - ISBN 80-7203-682-3 .  (Cseh)
• Zemlicka Josef. Čechy v době knižecí 1034–1198. - Praha: Nakladatelství Lidové noviny, 1997. - 660 p. - ISBN 80-7106-196-4 .  (Cseh)
• Zemlicka Josef. Počátky Čech královských 1198-1253. - Praha: Nakladatelství Lidové noviny, 2002. - 964 p. — ISBN 80-7106-140-9 .  (Cseh)
• Zemlicka Josef. Přemysl Otakar I. Panovnik - Praha: Nakladatelství Svoboda, 1990. - 361 p. — ISBN 80-205-0099-5 .  (Cseh)
• Zemlicka Josef. Století posledních Přemyslovců. - Praha: Melantrich, 1998. - 412 p. — ISBN 80-7023-281-1 .

Linkek

• KINGS of BOHEMIA 1158-1306 (PŘEMYSLID)  (angol) . A Középkori Genealógiáért Alapítvány. Letöltve: 2011. december 29.
• Przemysl Ottokar I. Herzog von Böhmen, König von Böhmen  (német) . Mittelalterliche Genealogie im Deutschen Reich bis zum Ende der Staufer. Hozzáférés dátuma: 2011. december 29. Az eredetiből archiválva : 2012. május 26.