Pestianka szőlő | ||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
tudományos osztályozás | ||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
Latin név | ||||||||||||||||
Theresimima ampelophaga ( Bayle-Barelle , 1809) | ||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
|
A Pestianka szőlő , vagy bukna ( Theresimima ampelophaga ) a Pestianka családba tartozó lepkefaj .
A hernyó rövid, vastag, szürke színű, vöröses szőrös szemölcsök hosszanti soraiban. Alja fehéres, 12 mm hosszú. A lárva a lepke által a szőlő ágaira rakott tojásokból fejlődik ki. A hernyók szőlőlevelekkel táplálkoznak, és meglehetősen sűrű orsó alakú gubókban bábozódnak, amelyeket különféle hasadékokba, törzsekre vagy csavarodó levelek közé rögzítenek.
A lepkék május-júniusban kelnek ki bábukból. Antennáik vannak, amelyek a teteje felé vastagodnak, mint egy buzogány. Az elülső szárnyak keskenyek és hosszúak, sötét bronz színűek, fényesek, a hátsó szárnyak kicsik, oválisak, feketék. A szárnyak pihenéskor tetőszerűen össze vannak hajtva. A lepke szárnyfesztávolsága 22-25 mm.
Olaszországban láthatóan nem egy, hanem 2 nemzedék van évente, és a bábok telelnek át, míg Franciaországban és a Krím-félszigeten a hernyók vagy a tojások telelnek át. A faj Dél-Európában elterjedt, és sok helyen súlyosan károsítja a szőlőt a levelek elfogyasztásával. A védekezési intézkedések közül javasolt a hernyók lerázása és felszedése, valamint a meglehetősen rövidre vágandó hajtások hernyóragasztóval való bevonása.
![]() |
|
---|---|
Taxonómia |