| Falu | |
| vizimyars | |
|---|---|
| Vӹzӹmyӓr | |
| 56°26′13″ é SH. 46°56′13″ K e. | |
| Ország | Oroszország |
| A szövetség tárgya | Mari El Köztársaság |
| Önkormányzati terület | Kilemarsky |
| Vidéki település | Vizimyarskoe |
| Történelem és földrajz | |
| Alapított | az 1930-as években |
| Faluval | 2000 |
| Négyzet | 1,63 km² |
| Klíma típusa | kontinentális mérsékelt égövi |
| Időzóna | UTC+3:00 |
| Népesség | |
| Népesség | ↘ 1778 [1] ember ( 2021 ) |
| Sűrűség | 1090,8 fő/km² |
| Nemzetiségek | Oroszok , marik , csuvasok , tatárok |
| Hivatalos nyelv | Mari , orosz |
| Digitális azonosítók | |
| Telefon kód | +7 83643 |
| Irányítószám | 425295 |
| OKATO kód | 88216815001 |
| OKTMO kód | 88616415101 |
Vizimyary (Vizimyary; hegymászó. Vӹzӹmyӓr [2] ) falu Mari El Köztársaság Kilemarszkij járásában , a Vizimyar vidéki település közigazgatási központja és egyetlen települése . A község lakossága 1778 [1] fő (2021).
69 km-re délnyugatra Joskar-Ola Köztársaság fővárosától és 52 km-re délre a járás központjától Kilemary A 88K-002 Joskár -Ola - Kozmodemyansk regionális autópályán található . A faluban van egy Shirgiyari-tó.
A település az 1930 -as években jött létre a Madarsky erdőgazdaság erdészeti települése alapján. Sokáig erdőrészletként létezett. Az első épületek a Dubovskaya (Kilemarskaya) vasút építéséhez szállított foglyok laktanyái voltak . Később a települést a szaratov- és a kirovi régióból érkező bevándorlók kezdték benépesíteni . Építettek egy kovácsműhelyt, egy lovasudvart, egy kommunikációs kapcsolótáblát a Dubovaja mólóval a Volgán .
1934-ben Vizimyary községet a "96-os szakasz" néven ismerték. Volt itt az erdőrészlet iroda (amelyben sokáig a községi tanács adminisztrációja volt), üzlet, fürdő, kazántelep. 1939-ben 8-an laktak a "vizimyarai famunkások laktanyájában", ahogy az erdőrészletet is nevezték, 2 lakóépület volt.
A Nagy Honvédő Háború idején németeket, lengyeleket, krími tatárokat, kazahokat telepítettek át az erdőterületre. Fakitermeléssel, vasútépítéssel foglalkoztak. Sokan meghaltak a kemény munka és a rossz táplálkozás miatt. A Shirgiyary-tó közelében volt egy kórház-kórház, ahol felügyelet mellett kezelték a migránsokat. Eddig megőrizték a háború éveiben elhunytak tömegsírhelyeit: az Ozernaja utcai fenyves mellett, az erdőben, az egykori vasút mentén.
A Nagy Honvédő Háborúban 163 fő vett részt, közülük 20-an a fronton haltak meg, 15-en eltűntek. 2004- ben a Nagy Honvédő Háború 17 résztvevője és több mint 60 otthoni frontmunkás élt a faluban.
1958 - ban 302 ház volt a Vizimiaryban, 1967- ben 1126 fő.
1975- ben megkezdődtek a Cseboksary vízerőmű árvízi övezetében lévő települések Vizimyary községbe történő átköltöztetésének előkészítése . Dubovsky falu, Otary falu, a Dubovaya mólók, Orekhov Yar, Karachurino és Zayachya lakóit telepítették át a faluba. Ezzel együtt a falu a legnagyobb fejlődést érte el.
Az 1980-as években leszerelték a Kilemar vasút egy szakaszát Vizimyary és Dubovsky falu között (az Orekhov Yar - Dubovsky szakaszt elöntötte a víz a Cseboksary vízerőmű építése miatt). A további Vizimyartól Nezsnurig tartó szakaszt az 1990- es években lebontották [3] .
1986. december 12- én megszűnt a Vizimyar községi tanács és megalakult a Vizimyar községi tanács, Vizimyar község munkástelepülés lett . 2000 -ben Vizimyary község visszakapta a falusias település rangját.
1999 - ben Vizimyary községben 927 háztartásban 2743-an éltek, köztük 1356 férfi és 1387 nő, ebből 1421 orosz, 1193 mari, 46 tatár, 75 csuvas és 8 egyéb nemzetiségű. 2004 -ben 2132-en éltek a faluban, ebből 1027 férfi és 1105 nő.
| Népesség | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| 2010 [4] | 2011 [5] | 2012 [6] | 2013 [7] | 2014 [8] | 2015 [9] | 2016 [10] |
| 2100 | ↘ 2088 | ↘ 2056 | ↘ 2018 | ↘ 1952 | ↘ 1941 | ↘ 1916 |
| 2017 [11] | 2018 [12] | 2019 [13] | 2020 [14] | 2021 [1] | ||
| ↘ 1903 | ↘ 1887 | ↘ 1841 | ↘ 1831 | ↘ 1778 | ||
A munkaképes korú népesség 60,4%, a nyugdíjas korú - 21,9%, az óvodás és iskolás korú gyermekek aránya - 17,7% (2012-ben).
Az utca- és úthálózat hossza 29,5 km, ebből 1,6 km aszfaltozott, 27,9 km út építést igényel. A Szovetskaya, Gagarina és Gorkogo utcák aszfaltozottak.
A regionális jelentőségű 88K-002 Yoshkar-Ola - Kozmodemyansk autópályán elhelyezkedő autóbuszok Joskar- Olából Korotni ( Gornomarijszkij járás ), Jurino és Vasziljevszkoje ( Jurinszkij járás ) felé haladnak a falun.
A település régi faházakból álló utcákból és egy lakónegyedből áll, mely 7 db többlakásos lakóházat foglal magában.
A lakossági mikrokörzet gázellátása központilag történik, a magánházak lakói gázpalackokat használnak. A társasházak lakói 1979-ben kiépített vízvezetékből, míg a faházak lakói csapokból, kutakból kapják a vizet. Az ivóvíz minősége kielégítő. A kazánház hőellátása és a csatornázás csak jó állapotú társasházakban biztosított. A falu magánházaiban kemencéket használnak.
Az általános iskola 1935 -ben épült . A diákok a Karas'yar és a Dubovsk iskolákban folytatták tanulmányaikat. 1951 -ben hét évfolyamos iskola nyílt a községben, amelyet 1961 -ben nyolc évfolyamossá szerveztek át. 1979 - ben felépült a Vizimyar középiskola tipikus kétszintes épülete.
1952 - ben került át a faluba Dubovsky faluból.
20 férőhelyes. 1935 -ben nyitották meg mentőállomásként. 1963 -ban körzeti kórházzá szervezték át. Az 1980-as évek végén kórházkomplexum épült. Jelenleg a kórház a Kilemar Központi Kerületi Kórház mérlegében szerepel.