| Szomália Legfelsőbb Forradalmi Tanácsa | |
|---|---|
| rövidítve VRS | |
| |
| Szomália címere | |
| Általános információ | |
| Ország | |
| létrehozásának dátuma | 1969. október 21 |
| Az eltörlés dátuma | 1976. július 1 |
| Menedzsment | |
| A VRS elnöke | Muhammad Siad Barre |
| Eszköz | |
| Központ | Mogadishu |
| Alárendelt szerv | A Szomáliai Demokratikus Köztársaság Államtitkárainak Tanácsa |
Szomália Legfelsőbb Forradalmi Tanácsa ( eng. Supreme Revolutionary Council , olaszul Consiglio Rivoluzionario Supremo ) a Szomáliai Demokratikus Köztársaság legmagasabb végrehajtó , törvényhozó és igazságszolgáltatási szerve 1969-1976 között . A rendkívüli állapot 1980. október 21-i bevezetése után visszaállították, de már nem töltötte be korábbi szerepét, megkettőzve a párt- és állami szervek funkcióit.
Szomália Legfelsőbb Forradalmi Tanácsát a szomáliai hadsereg és a rendőrség parancsnoksága hozta létre az 1969. október 20 - ról 21-re virradó éjszakai puccs során , amelyet a hivatalos propaganda később "októberi forradalomnak" nevezett. A puccs idején a rádió bejelentette a VRS létrehozását, de egy ideig nem hozták nyilvánosságra tagjainak nevét. A Legfelsőbb Forradalmi Tanács közleményében, amelyet a „Szomáliai Nép Hangja” rádióállomás sugárzott, bejelentette, hogy a Szomáliai Köztársaságot Szomáliai Demokratikus Köztársaságnak nevezik át, és az ország „a szocialista fejlődés útját fogja követni” [ 1] . Október 23-án jelent meg az Oktober Star újság első száma a Forradalom 1. Chartájával, a VRS hivatalos dokumentumával, amely a Legfelsőbb Forradalmi Tanács jövőbeli tevékenységének politikai programja lett [2] , majd októberben Az 1969. évi 29. sz. törvényt ,Mogadishuban November 2-án jelent meg először a 25 fős VRS összetétele, amelynek vezetője Mohammed Siad Barre vezérőrnagy [3] .
|
A Szomáliai Demokratikus Köztársaság Legfelsőbb Forradalmi Tanácsának első összetétele | |||||
| Név | Állami poszt | Időszak | |||
|---|---|---|---|---|---|
| Mohammed Siad Barre vezérőrnagy (hadsereg) | A Szomáliai Demokratikus Köztársaság elnöke | 1969. október 21. - 1976. július 1 | |||
| Jama Ali Kurshel vezérőrnagy ( rendőrség) | a VRS és a Szomáliai Demokratikus Köztársaság első alelnöke, belügyminiszter | 1969. október 21. – 1970. április | |||
| Mohammed Ainanshe Gouled dandártábornok (hadsereg) | A VRS és a Szomáliai Demokratikus Köztársaság második alelnöke | 1969. október 21. - 1971. május 5 | |||
| Hussein Kulmie Afrah dandártábornok (rendőrség) | A VRS és a Szomáliai Demokratikus Köztársaság alelnöke (1971-től), belügyminiszter | 1969. október 21. - 1976. július 1 | |||
| Salaad Gaweire Kedieh dandártábornok (hadsereg) | közmunkáért felelős államtitkár | 1969. október 21. - 1971. május 5 | |||
| Muhammad Ali Samantar dandártábornok (hadsereg) | A Szomáliai Demokratikus Köztársaság alelnöke, védelmi államtitkár (1971-től) | 1969. október 21. - 1976. július 1 | |||
| Abdallah Mohammed Fadil dandártábornok (hadsereg) | A Szomáliai Nemzeti Hadsereg vezérkarának főnöke | 1969. október 21. - 1976. július 1 | |||
| Ali Mattan Khashi ezredes (hadsereg) | 1969. október 21. - 1976. július 1 | ||||
| Ahmed Mahmoud Adde ezredes (rendőrség) | 1969. október 21. - 1976. július 1 | ||||
| Mahmoud Mire Muse ezredes (rendőrség) | 1969. október 21. - 1976. július 1 | ||||
| Ismail Ali Abukar alezredes (hadsereg) | A WRS és a Szomáliai Demokratikus Köztársaság alelnöke, tájékoztatásért és nemzeti útmutatásért felelős államtitkár | 1969. október 21. - 1976. július 1 | |||
| Ahmed Szulejmán Abdullah alezredes (hadsereg) | A Szomáliai Demokratikus Köztársaság Nemzetbiztonsági Bizottságának elnöke | 1969. október 21. - 1976. július 1 | |||
| Mohammed Sheikh Osman alezredes (rendőrség) | 1969. október 21. - 1976. július 1 | ||||
| Muhammad Ali Shir alezredes (hadsereg) | 1969. október 21. - 1976. július 1 | ||||
| Mahmoud Gelle alezredes (hadsereg) | A Biztonsági Bíróság elnöke | 1969. október 21. - 1976. július 1 | |||
| Farah Wayes Dalle alezredes (hadsereg) | 1969. október 21. - 1976. július 1 | ||||
| Ahmed Mahmúd Farah alezredes (hadsereg) | ipari és kereskedelmi államtitkár, kommunikációs államtitkár | 1969. október 21. - 1976. július 1 | |||
| Ahmed Hassan Musa alezredes (hadsereg) | 1969. október 21. - 1976. július 1 | ||||
| Abdirazak Muhammad Abukar őrnagy (hadsereg) | 1969. október 21. - 1976. július 1 | ||||
| Mohammed Bashir Yusuf Elmi őrnagy [4] (hadsereg) | 1969. október 21. - 1976. július 1 | ||||
| Abdulkadir Haji Mohammed őrnagy (hadsereg) | 1969. október 21. - 1976. július 1 | ||||
| Mohammed Omar Jess őrnagy (hadsereg) | 1969. október 21. - 1976. július 1 | ||||
| Osman Muhammad Jelle őrnagy (hadsereg) | 1969. október 21. - 1976. július 1 | ||||
| Musa Rabilleh Isten őrnagy (hadsereg) | 1969. október 21. - 1976. július 1 | ||||
| Abdi Wosame Isak őrnagy (hadsereg) | 1969. október 21. - 1976. július 1 | ||||
[5] .
A Legfelsőbb Forradalmi Tanács fennállása alatt összetétele némi változáson ment keresztül. A Tanács alapját képező 16 magas rangú tiszt azonban megőrizte pozícióját annak felbomlásáig, és a Szomáliai Forradalmi Szocialista Párt Központi Bizottságának magját alkotta , a VRS öt vezető tagja pedig a Tanács Politikai Hivatalát. Az SRSP Központi Bizottsága.
Az 1969. október 29-i 1. törvény értelmében a Legfelsőbb Forradalmi Tanács átvette mindazokat a feladatokat, amelyeket korábban a köztársasági elnök, az Országgyűlés, a Minisztertanács betöltött, és egyben a legfelsőbb bírói testület lett. Szomália legfelsőbb szervévé vált, amely meghatározta az ország politikáját [6] . A VRS elnöke egyben a Szomáliai Demokratikus Köztársaság elnöke és a fegyveres erők főparancsnoka is volt . A gyakorlatban a Tanács elnöke, Siad Barre tábornok, már az ország osztatlan ura, az Államtitkárok Tanácsának (kormányzati) elnöki tisztét is betöltötte. A VRS tagjai négy állami bizottság tagjai voltak:
A VRS bizottságok ajánlások kidolgozásával és a hatáskörükbe tartozó minisztériumok (államtitkárságok) és főosztályok tevékenységének ellenőrzésével foglalkoztak. A WRS kinevezte a Szomáliai Demokratikus Köztársaság Államtitkárainak Tanácsát (kormányzatát), amely 14-19 tagból áll, 1974 óta többségében civilek. A főbb törvényeket és rendeleteket a Legfelsőbb Forradalmi Tanács és az Államtitkárok Tanácsa közös ülésén fogadták el [7] . A döntések többségi szavazással születtek, de a kérdéseket ritkán vitatták meg [6] . A VRS ugyanakkor nem vette át a helyi hatóságok vezetőinek kinevezését, hanem a Belügyi Államtitkárság hatáskörébe utalta [7] , amelyet a VRS alelnöke, dandártábornok vezetett. Husszein Kulmie Afrah. A hadsereg és a rendőrség képviselői, köztük a VRS egyes tagjai, kormányhivatalokat és állami szervezeteket vezettek, átvették az irányítást a pénzügy, a kereskedelem és a gazdaság egyéb szektoraiban, valamint leváltották a régiók és körzetek civil vezetőit a helyszínen. Ezzel párhuzamosan megtörtént a decentralizáció és a régiók számának növelése [6] . A Legfelsőbb Forradalmi Tanács alatt működött az Országos Közkapcsolati Bizottság , amely a lakosság ideológiai nevelését irányította [8] , amelyet 1973 -ban [9] a Legfelsőbb Forradalmi Tanács Politikai Igazgatósága [ 10] váltott fel. Szomáli. Xafiiska Siyassadda Qaranka ). A VRS-ben Ismail Ali Abukar alelnök volt felelős az ideológiáért. 1970 -ben díjat alapítottak - a "Legfelsőbb Forradalmi Tanács" bronzérmet.
A Legfelsőbb Forradalmi Tanács ellenőrizte az élet minden területét Szomáliában, különösen az 1960-as alkotmány 1970 februári eltörlése után [6] . 1970 áprilisában bevezették a nemzetbiztonsági bíróságokat, amelyek tisztogatást indítottak politikai és üzleti körökben, valamint a hadseregben. 1970 szeptemberében a VRS bejelentette, hogy halálra ítélhető minden olyan személy, aki sérti a nemzeti egységet, békét vagy az ország szuverenitását. A hatóságok azt mondták, hogy aki hamis pletykákat terjeszt az új rezsimről, azt megbüntetik [11] . Ugyanakkor a VRS-kormány idején komoly intézkedések történtek a gazdaság fejlesztésére, az analfabéta felszámolására, a törzsi és a korrupció leküzdésére. Szomália szoros kapcsolatokat épített ki a Szovjetunióval, és az országban megkezdődtek az előkészületek egy avantgárd típusú kormánypárt létrehozására. 1976. július 1-jén, a Szomáliai Forradalmi Szocialista Párt alapító kongresszusán feloszlatták a Legfelsőbb Forradalmi Tanácsot, feladatait a Szomáliai Demokratikus Köztársaság elnöke és az SRSP Központi Bizottsága között osztották fel.
1980. október 21- én , a szomáliai rendkívüli állapot bevezetése és az 1979-es alkotmány részleges hatályon kívül helyezése után visszaállították a Legfelsőbb Forradalmi Tanácsot. Alatta bizottságok jöttek létre:
Megalakult az Állami Ellenőrző Bizottság is, amelynek elnöke Mahmud Jelle dandártábornok. Az újjáalakult Forradalmi Legfelsőbb Tanács azonban már nem töltötte be korábbi szerepét, mivel funkcióit megkettőzték az elnöki struktúrák, a Szomáliai Forradalmi Szocialista Párt Központi Bizottsága és a formálisan törvényhozó funkcióval felruházott Népgyűlés. Az államigazgatási rendszerben a VRS visszaállítása után elkerülhetetlen káoszt egyedül az országot, a VRS-t, a pártot és a kormányt vezető Siad Barre tábornok kulcsfigurája akadályozta meg. Az új Legfelsőbb Forradalmi Tanács hamarosan elvesztette jelentőségét, minden döntést vagy az állami szervek, vagy az SRSP irányító testületei hoztak.