A Tatár ASSR Legfelsőbb Tanácsa ( tat. Tatarstan ASSR Yugary Soviets , 1990-1992-ben - a Tatár SSR Legfelsőbb Tanácsa ) - a Tatár Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság legmagasabb államhatalmi szerve 1938-1990-ben.
Először 1938-ban választották meg. Leváltotta a Tatár Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság Munkás-, Paraszt- és Vörös Hadsereg Képviselőtestületének Központi Végrehajtó Bizottságát. A TASZSZ Legfelsőbb Tanácsa egykamarás volt , kezdetben 143 képviselőből állt, akiket általános, egyenlő és közvetlen választójog alapján választottak titkos szavazással 4 évre, 1978-tól 5 évre.
A TASZK Alkotmányaival ( 1937 , 1978 ) összhangban a TASZK Legfelsőbb Tanácsának hatáskörébe tartozott: a köztársaság alkotmányának, egyéb törvényeknek és azok módosításainak elfogadása; döntéshozatal nemzeti-állami és közigazgatási-területi szerkezeti kérdésekben; köztársasági, helyi államhatalmi és közigazgatási szervek, közszervezetek szervezeti és tevékenységi rendjének megállapítása; határok megváltoztatása; a köztársaság nemzetgazdaságának fejlesztésére vonatkozó állami tervek, a legfontosabb köztársasági társadalmi-gazdasági fejlesztési programok, az állami költségvetés jóváhagyása és végrehajtásuk ellenőrzése; állami kitüntetések alapítása és a köztársasági kitüntető címek alapítása.
A Legfelsőbb Tanács megalakította a kormányt - a Tatár ASSR Minisztertanácsát (1946-ig - SNK TASSR ), kinevezte a köztársasági ügyészt, megválasztotta a Legfelsőbb Bíróságot, a kerületi és városi népbíróságok népbíráit, a Legfelsőbb Választottbíróságot; a köztársaság népi képviselőinek kinevezett választása; megválasztotta az elnököt és két (1951-1980-ban négy) alelnököt, az Elnökséget, az állandó és ideiglenes bizottságokat, az Országgyűlési Ellenőrző Bizottságot. A TASZSZ Legfelsőbb Tanácsának üléseit évente legalább kétszer tartották, amelyek mindegyike több napig tartott. A TASZSZ alkotmányának 1989. november 4-i módosításai és kiegészítései után a Legfelsőbb Tanács az államhatalom állandó törvényhozó és ellenőrző szerve státuszt kapott. A TASZSZ Legfelsőbb Tanácsának főbb aktusai a törvények, határozatok, nyilatkozatok.
A TASZK Legfelsőbb Tanácsának elnöke vezette az üléseket, és aláírta az üléseken elfogadott törvényeket és egyéb dokumentumokat, 1990-1991 között. a Tatár SSR legmagasabb tisztségviselője volt.
Állandó testülete a Tatár Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége volt, amely az Alkotmányban meghatározott keretek között az ülések közötti időszakban a legfelsőbb államhatalmi szerv feladatait látta el. Rendeleteket és határozatokat hozott. Az elnökség elnökéből, két helyetteséből, a titkárból és 11 tagból állt.
| Összehívás száma | Munkaidőszak | Képviselők száma |
|---|---|---|
| I összehívás | 1938-1947 | 143 |
| II. összehívás | 1947-1951 | 149 |
| III összehívás | 1951-1955 | 184 |
| IV összehívás | 1955-1959 | 187 |
| V összehívás | 1959-1963 | 194 |
| VI összehívás | 1963-1967 | 200 |
| VII. összehívás | 1967-1971 | 207 |
| VIII összehívás | 1971-1975 | 207 |
| IX összehívás | 1975-1980 | 220 |
| X összehívás | 1980-1985 | 250 |
| XI összehívás | 1985-1990 | 250 |
Az első összehívású Tatár SZSZK Legfelsőbb Tanácsát 1938. június 25-én választották meg (a megbízatást a háborús körülmények miatt 1947-ig meghosszabbították ).
Az I. ülésen (1938. július 26-29.) megválasztották: a Legfelsőbb Tanács elnökét és 2 alelnökét; a TASZSZ Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége; a TASZSZ Legfelsőbb Tanácsának állandó bizottságai - mandátum, költségvetés, jogalkotási feltételezések; kormány alakult - a Tatár Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság Népbiztosainak Tanácsa, amely 19 tagból állt.
A 2. ülésen (1939. augusztus 13-17.) elfogadták: a TASZSZ 1939. évi állami költségvetését és a TASZSZ 1938. évi állami költségvetésének végrehajtásáról szóló jelentést; A dolgozók képviselőinek kerületi, városi, vidéki és települési tanácsának választási szabályzata; a TASZSZ Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének rendeletei; Megválasztották a TASZSZ Legfelsőbb Bíróságát.
Ezt követően az összes összehívó Legfelsőbb Tanács ülésein rendszeresen elfogadták: a soron következő állami költségvetést és az elmúlt évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló kormányzati beszámolókat; A Legfelsőbb Tanács Elnökségének rendeletei 1957 óta foglalkoztak Tatár nemzetgazdaság fejlesztésének éves és ötéves állami terveivel.
Ezen kívül az I. összehívás ülésein a következő kérdéseket tárgyalták: a fogyasztási cikkek és élelmiszerek helyi nyersanyagból és hulladékból történő előállításának fejlesztéséről; a katonák családjainak megsegítése (6. ülés, 1943. július 10-11.); az 1943/1944-es tanév eredményeiről és az új tanévre való felkészülésről az általános iskolákban; az állatállomány takarmánybázisának létrehozásáról, valamint a köztársasági kolhozok és állami gazdaságok lólétszámának megőrzését és fejlesztését célzó intézkedésekről (7. ülés, 1944. július 20-23.); az iskoláskorú gyermekek egyetemes tankötelezettségéről és az új 1946/1947-es tanévre való felkészítésről szóló törvény végrehajtásáról (10. ülés, 1946. július 17-19.);
A TASZSZK Legfelsőbb Tanácsának 2. összehívásának ülésein (1947. február 9-én megválasztva) kérdéseket tárgyaltak a Tatár SZSZK nemzetgazdaságának helyreállításának és fejlesztésének ötéves tervével kapcsolatban 1946-1950-re; az iskoláskorú gyermekek egyetemes kötelező oktatásáról szóló törvény végrehajtásáról a TASZSZ-ban.
A TASZSZK Legfelsőbb Tanácsának 3. összehívású (1951. február 18-án megválasztott) ülésein a következő kérdések kerültek megoldásra: a köztársasági kulturális és oktatási intézmények állapotáról és a munkáját javító intézkedésekről; a Tatár Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság közoktatásának helyzetéről és javítását célzó intézkedésekről (4. ülés, 1952. december 9-10.); a TASZSZ vidéki lakosságának egészségügyi ellátását javító állapotról és intézkedésekről; a tatár SZSZK államzászlóján (1954. június 22-23.); az állapotról és a TASZSZ községi tanácsainak munkáját javító intézkedésekről.
Az 1955. február 27-én megválasztott TASZSZK Legfelsőbb Tanácsának ülésein a köztársaság állapotával és az útgazdaság javítását célzó intézkedésekkel, az állammal és a köztársaságok munkáját javító intézkedésekkel kapcsolatos kérdéseket tárgyaltak. a köztársaság helyi és szövetkezeti ipara, a Tatár ASSR Legfelsőbb Tanácsának „A kolhozrendszer továbbfejlesztéséről és az MTS átszervezéséről” szóló törvényének végrehajtásáról.
Az 5. összehívású Tatár Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság Legfelsőbb Tanácsa (1959. március 1-jén megválasztva) a következő kérdéseket döntötte el: az iskola és az élet kapcsolatának megerősítéséről, valamint a TASZSZ közoktatásának továbbfejlesztéséről; a TASZSZ Legfelsőbb Tanácsa egyik képviselőjének visszahívásának eljárásáról; a járási, városi, vidéki, települési Dolgozók Képviselőtestületei képviselőjének visszahívásának rendjéről; a köztársaság kulturális és oktatási intézményeinek állapotáról és azok munkáját javító intézkedésekről; a lakosság fogyasztói szolgáltatásainak javítását célzó intézkedésekről a köztársaságban; a tatár ASSR természetvédelméről; a TASZSZ és a köztársasági dolgozók képviselőinek helyi szovjeteinek költségvetési jogai; törvény végrehajtásáról az iskola és az élet kapcsolatának megerősítéséről, valamint a Tatár Autonóm Tanács Szocialista Köztársaság közoktatási rendszerének továbbfejlesztéséről.
A TASZSZ 6. összehívású Legfelsőbb Tanácsa (1963. március 3-án megválasztva) a következő kérdéseket tárgyalta: a köztársaság állapotáról és a közútgazdaságot javító intézkedésekről; a helyi dolgozók képviselői testületeinek feladatairól a kolhozok nyugdíjáról és pótlékairól szóló törvény elfogadásával és a társadalombiztosítási szervek munkáját javító intézkedésekkel kapcsolatban; a helyi szovjetek feladatairól a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójára való felkészüléssel kapcsolatban ; a köztársaságban a kiskorúak oktatási munkáját javító intézkedésekről; a TASZSZK népellenőrző szerveiről.
A 7. összehívású (1967. március 12-én megválasztott) Tatár Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság Legfelsőbb Tanácsának ülésein kérdéseket tárgyaltak a tatári helyzetről és a fogyasztói szolgáltatások javítását célzó intézkedésekről, a kulturális építkezés továbbfejlesztését szolgáló intézkedésekről. , a köztársaság élelmiszeriparának továbbfejlesztésére vonatkozó állapot és intézkedések, a helyi tanácsok feladatai a föld ésszerű használatára, a talaj termékenységének növelésére és a földre vonatkozó jogszabályok betartására.
Az 1971. június 13-án megválasztott TASZSZK Legfelsőbb Tanácsának (1971. június 13-án) ülésein a következő kérdéseket tárgyalták: a TASZSZ szovjeteinek feladatai az SZKP XXIV. Kongresszusa határozatainak végrehajtásában ; a köztársaság nemzetgazdaságának fogyasztási cikkek előállítására vonatkozó fejlesztési tervének végrehajtásáról; a köztársaság lakásállományának állapotáról és működésének, biztonságának további javítását célzó intézkedésekről; a köztársasági autópályák építésének és működésének javítását célzó állapotról és intézkedésekről.
Az 1975. június 15-én megválasztott 9. összehívású Tatár ASSR Legfelsőbb Tanácsa ülésein a következő kérdéseket tárgyalta: az egyetemes középfokú oktatásra való áttérés befejezését célzó intézkedésekről a TASZSZ-ban; intézkedéseket az országban tapasztalható kedvezőtlen időjárási viszonyok következményeinek megelőzésére; a TASZSZK Dolgozó Népi Képviselőtestületeinek feladatairól az SZKP XXV. Kongresszusa határozatainak végrehajtásában ; a TASZSZK Dolgozó Népi Képviselői Szovjeteinek feladatairól a köztársaság lakosságának szociális, munkaügyi és erkölcsi nevelésének további javítására az SZKP XXV. Kongresszusának határozatai fényében; a Szovjetunió alkotmánytervezetéről és a TASZSZK Dolgozói Képviselőtestületeinek az SZKP KB 1977. májusi plénumának határozataiból fakadó feladatairól ; az SZKP Központi Bizottsága októberi (1977) plénumának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa rendkívüli 7. ülésének eredményeiről és a Köztársasági Népi Képviselői Tanácsok „A tervezetről” című jelentésből fakadó feladatairól. a Szovjetunió alkotmánya (alaptörvénye) és annak országos vitájának eredményei"; a tatár ASSR alkotmányának (alaptörvényének) elfogadása (9. ülésszak, 1978. május 30-31.); a Tatár SZSZK Legfelsőbb Tanácsába történő választásokról; a TASZSZ állami jelképéről; a Tatár SZSZK állami zászló grafikus képének jóváhagyásáról (11. ülés, 1978. december 22.); a népképviselők szovjeteinek feladatairól a köztársasági városok építésének és fejlesztésének további javítására; rendszeres választások tartása a TASZSZ Legfelsőbb Tanácsában és a TASZSZK Népi Képviselőinek kerületi, városi, települési, vidéki tanácsaiban; Tatár Minisztertanácsról; választások a helyi Népi Képviselők Tanácsába (1979. augusztus 23.);
A TASZSZK Legfelsőbb Tanácsának 10. összehívású (1980. február 24-én megválasztott) ülésein a következő kérdéseket tárgyalták: a TASZK Legfelsőbb Tanácsának szabályzatáról; a fogyasztási cikkek termelésének növelésére és minőségének javítására irányuló intézkedések; az SZKP XXVI. Kongresszusának határozataiból fakadó, a TASZSZ Népi Képviselői Tanácsának feladatairól ; a köztársasági útépítés további javításáról az SZKP XXVI. Kongresszusának határozatai tükrében (5. ülés, 1982. június 10.); az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa 1983. március 24-i, „A lakossági fogyasztói szolgáltatások továbbfejlesztéséről és javításáról” szóló határozatainak a köztársaságban történő végrehajtására irányuló intézkedésekről; Az SZKP KB 1984. áprilisi plénumának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának 11. összehívású I. ülésének határozataiból fakadó népképviselői tanácsok feladatairól.
A 11. összehívású (1985. február 24-én megválasztott) Tatár ASSR Legfelsőbb Tanácsa a következő kérdéseket tárgyalta: a Népi Képviselőtestületek, a minisztériumok és osztályok feladatai a közművek továbbfejlesztése és fenntartható működésének biztosítása a városokban. és a TASZSZ városaiban a XXVI. Pártkongresszus és az SZKP Központi Bizottsága azt követő plénumai határozatai fényében; az SZKP XXVII. Kongresszusának határozataiból fakadó, a TASZSZ Népi Képviselői Szovjeteinek feladatairól ; a TASZSZ Népi Képviselői Szovjetunióinak tevékenységük stílusának és módszereinek fejlesztése, a köztársaság társadalmi-gazdasági fejlődésének felgyorsításában betöltött szerep további növelése és felelősségének növelése érdekében a XXVII. Kongresszus határozatainak tükrében az SZKP (1987. május 22.); a TASZSZ nemzetgazdasági irányítási szerkezetének javításáról (1988. április 8.); a Tatár ASSR alkotmányának módosításairól és kiegészítéseiről; a TASZSZK népi képviselőinek és a helyi szovjetek népképviselőinek választásáról; a tatár atomerőműről; a tatár ASSR önkormányzati és önfinanszírozási átállásának koncepciójának főbb rendelkezéseiről (1989).
1990 márciusában-áprilisában alternatív alapon megválasztották a Tatár SSR Legfelsőbb Tanácsát, amely azonnal megkezdte a kapitalizmus fokozatos helyreállítását Tatárban.
Az 1990. április 11-17-i 1. ülésén megválasztották: a TASZSZ Legfelsőbb Tanácsának elnökét és két alelnökét; Megalakultak a TSSR Legfelsőbb Tanácsának állandó bizottságai - megbízási, tervezési, költségvetési és pénzügyi; törvényhozás, törvényesség, közrend és kiváltságok ügyében; a népképviseleti szovjetek munkája, a menedzsment, az önkormányzatiság és a nyilvánosság fejlesztése; nemzeti kérdések és kultúra; ipar, fogyasztási cikkek, közlekedés, hírközlés, kereskedelem és közszolgáltatások; mezőgazdasági kérdések; építés, építőanyag gyártás, építészet, lakás- és kommunális szolgáltatások és fejlesztés; közoktatás, tudomány és oktatás; a közegészség védelme, az irgalom, a veteránok, a nők ügyei, a család megerősítése, az anyaság és a gyermekkor; ökológia és a természeti erőforrások ésszerű felhasználása; ifjúsági ügyek, testkultúra és sport. Megválasztották a TSSR Legfelsőbb Tanácsának elnökségét is; a TSSR Népi Ellenőrző Bizottsága; a TSSR Legfelsőbb Bírósága; A TSSR állami választottbírósága; a TSSR kerületi, városi népbíróságainak népbírái; kormány alakult - a Tatár SSR Minisztertanácsa, amely 28 főből állt.
Az 1990. augusztus 27-31-i 2. ülésen elfogadták a Tatár SSR állami szuverenitásáról szóló nyilatkozatot és a TSSR alkotmányának módosításait. A Legfelsőbb Tanács megszüntette a TSSR népi ellenőrzési szerveit.
1991. július 4-6-i 5. ülésén a Legfelsőbb Tanács letette a Tatár SSR elnökének esküjét; és megalakította az új demokratikus kormányt - a Miniszteri Kabinetet, amely 27 főből áll.
7. ülésszakán (1991. október-november) a Legfelsőbb Tanács elfogadta a Tatár SZSZK tulajdonáról szóló törvényt és a Tatár állami függetlenségi aktusról szóló határozatot; ratifikálta a baskír és a tatár SSR közötti szerződést.
1992. február 7-én a Legfelsőbb Tanács jóváhagyta a tatár állam új nevét - a Tatár Köztársaságot, ezzel is hangsúlyozva a szocialista rendszer felszámolását Tatár területén.
1992. november 6-án a Tatár Köztársaság Legfelsőbb Tanácsa elfogadta a Tatár Köztársaság alkotmányát.