| Magyar-román kapcsolatok | |||||
|---|---|---|---|---|---|
|
|||||
A magyar-román kapcsolatok kétoldalú diplomáciai kapcsolatok Magyarország és Románia között . Mindkét ország tagja a NATO -nak és az Európai Uniónak . Az országok közötti államhatár hossza 424 km [1] .
A második világháború után Románia és Magyarország szocialista köztársasággá vált, de a kétoldalú kapcsolatokat beárnyékolta a történelmi ellenségeskedés. Az 1970-es és 1980-as években végig a diplomáciai feszültségek folytatódtak az országok között. 1977-ben Kádár János , az MSZMP Központi Bizottságának főtitkára Romániába látogatott, ahol találkozott a Román Szocialista Köztársaság elnökével, Nicolae Ceausescuval . Az országok vezetői átfogó megállapodást írtak alá a kétoldalú kapcsolatokról. A megállapodás rendelkezett az országok közötti kulturális cserekapcsolat megteremtéséről, valamint további konzulátusok megnyitásáról Szegeden és Kolozsváron. A magyar kormány abban reménykedett, hogy az egyezmény aláírása javítja a románok és a romániai magyar kisebbség viszonyát , de a Ceausescu-rezsim nem tett eleget kötelezettségeinek, és a nemzeti összetartozás erősítésének álcája alatt folytatta az erőszakos asszimilációs politikát [2] .
A nyolcvanas években a magyar-román kapcsolatok továbbra is feszültek maradtak. A magyar kormány aggodalmát fejezte ki a romániai magyarság etnikai asszimilációja miatt. 1982-ben az erdélyi magyar kisebbséggel szembeni rossz bánásmódról szóló hírek jelentek meg a médiában , tovább rontva a kapcsolatokat. Romániában is fellángolt a magyarellenes propaganda Románia Erdéllyel való egyesülésének évfordulóján, ami a kapcsolatokat a második világháború vége óta a legalacsonyabb szintre sodorta. Az MSZMP Nemzetközi Kapcsolatok Központi Bizottságának titkára 1985-ben azzal vádolta Romániát, hogy akadályokat állít az erdélyi magyarok és a magyar állampolgárok közötti kapcsolatokban. Nicolae Ceausescu másnap bírálta a magyar „nacionalizmust, sovinizmust és revansizmust” a Központi Bizottság plénumán. A Radio Budapest viszont azzal vádolta Romániát, hogy nem hajtja végre a Kadar és Ceausescu által aláírt 1977-es megállapodást. 1986-ban a Magyar Művelődési Minisztérium háromkötetes Erdély története c. Nicolae Ceausescu felszólalt a plénumon, és a háromkötetes könyv megjelenését "a horthizmus , a fasizmus és a reakciós imperialista körök rasszizmusának újjáéledésének" nevezte. 1987-ben a két ország viszonya még jobban megromlott, ami még több magyar nemzetiségű kivándorlásához vezetett Romániából. A magyar kormány tárcaközi bizottságot hozott létre, és mintegy 5 millió dollárt különített el a magyar menekültek befogadására. Ezzel egy időben 40 ezren vonultak fel Románia budapesti nagykövetségére, tiltakozva az erdélyi falvak tervezett lerombolása ellen. A magyar tiltakozók a falvak lerombolását a mintegy 2,5 milliós erdélyi magyarság feloszlatására irányuló romániai próbálkozásnak tekintették. A magyarországi demonstrációt követően Románia bejelentette kolozsvári konzulátusának bezárását, és közölte, hogy Magyarországnak el kell hagynia bukaresti nagykövetségét, amelyet kulturális központtá alakítanak át [2] .
1988 augusztusában az új magyar vezető Grosz Károly találkozott Ceaușescuval a romániai Aradon , amely több mint egy évtized óta az első találkozó volt ezen országok vezetői között. A találkozó azonban nem hozta meg a gyümölcsét, a románok ugyanis nem voltak hajlandók elfogadni a magyarok viszonyok normalizálására irányuló javaslatait. Románia megtagadta a debreceni román és a kolozsvári magyar képviselet tevékenységének újraindítását . A románok a mezőgazdasági reformprogram leállítását sem voltak hajlandók leállítani. 1989 márciusában Magyarország bejelentette, hogy panaszt fog benyújtani az ENSZ genfi Emberi Jogi Bizottságához, amiért Románia megtagadja az 1977-es egyezmény betartását, valamint a kisebbségek erőszakos asszimilációs politikáját és a menekültek Magyarországra áramlását. A magyar képviselő Genfben "az alapvető emberi jogok súlyos megsértésével" vádolta Romániát, a román képviselő pedig szemrehányást tett Magyarországnak "irredenta célok követése miatt". Ennek kapcsán a magyar kormány úgy döntött, hogy csatlakozik a menekültek jogállásáról szóló genfi egyezményhez, és megkezdte a menekülttáborok létrehozását az ország keleti részén és Budapesten. Az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának svéd képviselője állásfoglalást terjesztett elő, amelyben nyomozást kért az emberi jogok Románia által elkövetett állítólagos megsértésének ügyében. A kezdeményezés társtámogatói: Ausztrália, Ausztria, Nagy-Britannia, Franciaország és Portugália [2] .
2015. július 25-én Orbán Viktor magyar miniszterelnök látogatást tett Erdélyben , Magyarország és Románia között vitatott területen. A látogatás eredményeként a magyar miniszterelnök fényképeket tett közzé a Facebookon Erdélyben árusított „ Nagy-Magyarország ” térképekkel, zászlókkal és címerrel gravírozott fém emblémákról és fa kitűzőkről . A képek felháborodást váltottak ki a román külügyminisztériumban, amely Orbán cselekedeteit revizionizmusnak nevezte [3] .
2014-ben Románia Magyarország második legnagyobb kereskedelmi és gazdasági partnere volt, ebből az országból 5,75 milliárd USA dollár értékben exportált árut [4] . Magyarország 2014-ben Románia ötödik legnagyobb kereskedelmi és gazdasági partnere volt, ebből az országból 2,96 milliárd USA dollár értékben exportált árut [5] .
| Magyarország külkapcsolatai | ||
|---|---|---|
| A világ országai | ||
| Ázsia |
| |
| Amerika | ||
| Európa |
| |
| Diplomáciai képviseletek és konzuli hivatalok |
| |
| Románia külkapcsolatai | ||
|---|---|---|
| A világ országai | ||
| Ázsia |
| |
| Európa |
| |
| Amerika | ||
| Ausztrália és Óceánia |
| |
| Afrika | ||
| Diplomáciai képviseletek és konzuli hivatalok |
| |