Magyar Természettudományi Múzeum
| Magyar Természettudományi Múzeum | |
|---|---|
| Magyar Természettudományi Múzeum | |
| Az alapítás dátuma | 1802 |
| nyitás dátuma | kedd kivételével 10-18 óráig |
| Cím | Budapest, VII Lajos 2-6. |
| Weboldal | nhmus.hu/en |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
A Magyar Természettudományi Múzeum ( Hung. Magyar Természettudományi Múzeum ) egy 1802-ben alapított budapesti múzeum. Itt található Magyarország legnagyobb természettudományi gyűjteménye .
A múzeum története
Alapítvány
Gróf Széchenyi Ferenc 1802-ben hagyatékában hagyta könyvtárát és numizmatikai gyűjteményét, hogy ezzel a leendő Magyar Nemzeti Könyvtár és Kutató és Oktatási Központ alapját képezze. Ezek az anyagok alapozták meg a Magyar Nemzeti Múzeumot ( Országos Széchenyi Könyvtár ). A gróf felesége, Festetics Julianna ásványgyűjteményéből alakult ki a múzeum természetrajzi gyűjteménye.
A múzeum első őslénytani gyűjteményeit 1811-ben kapta ajándékba Rainer főhercegtől , az első állattani gyűjteményt pedig még ebben az évben megvásárolta a múzeum. Kitaybel Pal 1818 végén 7000 forintért herbáriumot adományozott a múzeumnak, amely megalapozta a múzeum Botanikai Osztályát [1] .
1848-ra, az Osztrák Birodalom elleni magyar felkelések idejére a múzeum gyűjteménye mintegy 13 000, állattani gyűjteménye mintegy 35 000 tételt számlált. Ezt követően 1856-ban a múzeum legértékesebb beszerzése a Magyar Királyi Természettudományi Társaság gyűjteménye volt.
A Magyar Nemzeti Múzeumban 1870-től zoológiai, növénytani és ásványtani osztályok működnek. A gyűjtemények mérete a tizenkilencedik század végén meghaladta az 1 millió példányt.
világháború között
1927-ben Budapesten rendezték meg a tizedik Állattani Világkongresszust, ekkorra a múzeum rovargyűjteménye mintegy 3 millió példányt tett ki. A gyarapodó gyűjteményeknek túl kevés helyük volt a múzeumban, és részben az új, 1933-ban alapított Természettudományi Múzeumban helyezték el őket.
A múzeum botanikai gyűjteményének nagy része a második világháború idején megsemmisült.
világháború után
Nem sokkal a háború után a múzeum antropológiai osztályt nyitott, amely jelenleg Európa tíz legnagyobb részlegének egyike.
A tanszék a magyar növény- és állatvilág anyagainak gyűjtésére és tanulmányozására szakosodott.
1956-ban Budapesten a kormányellenes tüntetések során egy tüzérségi lövedék találta el a Nemzeti Múzeum főépületét. A múzeum ásványtani és őslénytani gyűjteménye egy gránátrobbanást szenvedett el. A lázadás során 100 000 kötet tudományos publikációt égettek el, 36 000 kitömött madarat, 13 000 halat, kétéltűt és hüllőt semmisítettek meg stb.
Néhány évvel később Széchenyi Zsigmond több expedíciót is indított Afrikába, hogy a veszteségek kompenzálására további anyagokat gyűjtsön a múzeum számára. Az 1960-as és 1970-es években a múzeumi dolgozók a szocialista tábor országaiba – Észak-Koreába , Vietnamba , Kubába és Mongóliába – utaztak, hogy összegyűjtsék ezen országok növény- és állatvilágát.
1979-ben a múzeum botanikai részlege egy történelmi épületbe költözött, amelyet Odon Lechner magyar építész tervezett .
Legutóbbi előzmények
A Természettudományi Múzeumnak az 1990-es évek elejéig – gyűjteményeinek folyamatos gyarapodása ellenére – nem volt külön kiállítótér. A magyar kormány úgy döntött, hogy a múzeumot a Ludovic Akadémia épületébe költözteti, amely a Magyar Katonai Akadémia számára épült történelmi emlékmű.
Jelenleg már antropológiai, ásványtani és kőzettani, geológiai és őslénytani tanszékek működnek ott. Vannak még madár- és emlősgyűjtemények, állattani gyűjtemények, molekuláris genetikai laboratóriumok.
A múzeum állattani gyűjteménye az ötödik legnagyobb Európában, és mintegy 7 millió gerinctelen és gerinces példányt tartalmaz. A múzeum előcsarnokában egy uszonyos bálna (Balaenoptera physalus) 20 méteres csontvázát állítják ki.
A múzeum felépítése
A múzeum fő részlegeiből áll:
- Antropológiai Tanszék;
- Állattani Tanszék;
- Növénytani Tanszék;
- Ásvány- és Kőzettani Tanszék;
- Földtani és Őslénytani Tanszék;
- Könyvtár.
Publikációk
A múzeum a témájával kapcsolatos irodalmat, négy folyóiratot ad ki, köztük az Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hungaricae [2] .
Irodalom
- Matskási István: Das neue Naturwissenschaftliche Museum, Gutenberg Press, 1999.
Linkek
Jegyzetek
- ↑ Ungarisches Naturwissenschaftliches Museum Archivált 2007. november 22-én a Wayback Machine -nél , museum.hu, abgerufen 2012. április 15.
- ↑ Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hungaricae . Letöltve: 2016. március 31. Az eredetiből archiválva : 2009. február 12.
 |
| |||
|---|---|---|---|---|