Bracteate Vg 207, Grumpan

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2018. június 24-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 4 szerkesztést igényelnek .

Bracteate Vg 207, Grumpan  egyike annak a három brakteátnak, amelyek felirata részben vagy egészben egy régebbi rovásírásos futharkból áll , amelyet Svédországban találtak.

1911 - ben egy kincset adományoztak a stockholmi Állami Történeti Múzeumnak . A három C típusú arany brakteátból , két arany spirálgyűrűből, két gazdagon díszített bronzcsatból és hat különböző színű üveggyöngyből álló kincset egy száradás közben összeomlott szövetdarabba csomagolva mintegy 20 mélységben temették el. cm [1] . Az egyik brakteátuson rovásírásos felirat volt a korong szélén az óramutató járásával ellentétes irányban. Az adományozó, August Friberg a Svéd Királyi Irodalmi Akadémia ezüstéremmel jutalmazta .

A rovásírásos brakteát i.sz. 500-550-ből származik. e. [2] [3] , átmérője 25-26 mm, tömege 2,87 gramm. Középen egy emberfej stilizált képe látható egy lóra emlékeztető, vágtató négylábú felett [4] . A régebbi rúnákból készült felirat (jelméret - 2 mm) a lemez széle mentén, az óramutató járásával ellentétes irányban kerül felhelyezésre.

ᚠᚢᚦᚨᚱᚲᚷᚹ᛫ᚺᚾᛁᛃᛇᛈ…᛫ᛏᛒᛖᛗᛚ…ᛞ

Transzliteráció:

fuþarkgw•••••••••hnijėp(R)…••••tbeml(ŋ)(o)d•••••• [5]

A szöveg három, egyenként nyolc rúnából álló csoportra oszlik, amelyeket pontok sorozata választ el. A brakteát korongja feltehetően a fűzőlyuk ráforrasztásakor sérült meg, aminek következtében a második csoport végén az R rúna gyakorlatilag olvashatatlan, az azt követő rúna elveszett , valamint egy vagy két elválasztó pont.

A Bracteate Vg 207-es számmal bekerült a svéd rovásírásos hadtestbe .

Lásd még

Jegyzetek

  1. Statens Historiska Museum och K. Myntkabinettet. Tillväxten under år 1911 (Sch.) // Fornvännen. - Svéd Nemzeti Örökségvédelmi Tanács, 1911. - 1. évf. 6 . - P. 242. Archiválva : 2012. január 25.
  2. Wolfgang Krause. Runeninschriften im alteren Futhark. - Halle: Max Niemeyer, 1937. - 13. o.
  3. Elisabeth Svardström. Västergötlands runinskrifter. H. 5. Stockholm: Almqvist & Wiksell, 1958-70. - P. 378-379. - (Sveriges runinskrifter).
  4. Karl Hauck, Herbert Lange, Lutz von Padberg. Die Goldbrakteaten der Völkerwanderungszeit. Ikonographischer Katalog 2.2 (IK 2, Tafeln) . - München: Wilhelm Fink, 1986. - P. 47-48.
  5. Elisabeth Svardström. Västergötlands runinskrifter. H. 5. Stockholm: Almqvist & Wiksell, 1958-70. - P. 374. - (Sveriges runinskrifter).