Berlini Művészeti Egyetem

A Berlini Művészeti Egyetem ( németül  Universität der Künste Berlin , rövidítve UdK Berlin) Berlin és Németország legnagyobb állami művészeti egyeteme , amely összetételében négy kar egyedülálló kombinációjával különbözik az európai és a világ hasonló intézményeitől. , amely különböző művészeti ágakat fed le. Képzőművészet, zene, formatervezés, dráma és zenés színház (kivéve a koreográfia) területén képez szakembereket.

Történelem

Az egyetem több berlini felsőoktatási intézményt fogott össze , amelyek saját történelmi gyökerekkel rendelkeznek. A világ egyik legrégebbi művészeti egyeteme, amely az UdK Berlinben található, az I. Frigyes brandenburgi választófejedelem által 1696 -ban alapított akadémiához nyúlik vissza , amelyet a történelem során többször frissítettek és nevet változtattak [4] :

• 1696-1704: Festészeti, Szobrászati ​​és Építészeti Akadémia ( németül:  Academie der Mahler-, Bildhauer- und Architectur-Kunst );
• 1704-1790 : Porosz Királyi Művészeti és Mechanikai  Tudományok Akadémia
• 1790-1809 : Királyi Művészeti és Mechanikai Tudományok Akadémia Berlinben 
• 1809-1882: Porosz Királyi Művészeti Akadémia ( Königlich Preußische Akademie der Künste  )
• 1882-1926: Királyi Művészeti Akadémia ( Königliche Akademie der Künste  )
• 1926-1945: Porosz Művészeti Akadémia ( németül:  Preußische Akademie der Künste )

Az 1869-ben alapított Berlini Higher School of Music , amely szintén az UdK Berlinhez kötődött, az 1920-as években, egészen a nácik hatalomra jutásáig olyan híres zenészekről és tanárokról volt híres, mint Leo Kestenberg és Paul Hindemith . A berlini háború után négy szektorra osztva [5] újra megindult az egyetemi művészeti képzés [6] .

1975-ben a korábban különálló felsőoktatási intézményeket a Higher School of Arts ( németül:  Hochschule der Künste , HdK ) nevű szervezetbe vonták be, melynek tagja volt: a Porosz Művészeti Akadémia ; A berlini Iparművészeti Múzeum oktatási intézménye; Királyi Művészeti Iskola Berlinben; Berlini Iparművészeti Iskola; Egyesült Public Schools of Liberal and Applied Arts; Berlini Reklám- és Design Főiskola; Berlini Királyi Zenei Intézet; Stern Konzervatórium ; Berlin Higher School of Music ; Max Reinhardt Színházi Iskola. 2001-ben a "Higher School of the Arts" nevet kapta Berlini Művészeti Egyetemre (UdK Berlin) [1] [2] [4] [7] .

Az 1970-es évek második felében a berlini felsőfokú művészeti iskola diákjai a politikai viták viharos légkörében tanultak. Aktívan támogatták a nyugat-berlini diáksztrájkot1976/1977 téli szemeszterében a Szabad- és Műszaki Egyetem indította útjára , tiltakozott az oktatási feltételek romlása és az új felsőoktatási törvény ( németül:  Hochschulrahmengesetz ) ellen, követelte a szakma tilalmának eltörlését ( németül:  Berufsverbotestreik ) [8] .

Modernitás

Németország újraegyesítése után , az Európai Unió létrejöttét várva, egyre nagyobb volt a vágy az egyetemek közötti együttműködés bővítésére. A bolognai folyamat felgyorsította a felsőoktatási rendszerek konvergenciáját és harmonizációját a különböző európai országokban [9] .

2001-ben a berlini "Hochschule des Arts" a Bolognai Nyilatkozat [2] [9] [10] értelmében művészeti egyetemi státuszt kapott, amely alap- és mesterdiplomák kiadására , kutatások végzésére és disszertációvédésre jogosult .

Minden évben nyílt napokon a hallgatók és oktatók interaktív ismerkedést szerveznek a látogatóknak az egyetemmel. Egy 2017-es riport írója a hallgatók kreativitás határtalan szabadságát méltatva mellékesen megjegyzi, hogy az udvaron, ahol sok műteremből van kijárat, néha nehéz különbséget tenni a művészeti kiállítás és a puszta szemétkupac között [ 11] [12] .

Jelenleg az egyetem négy karral rendelkezik - képzőművészeti, formatervezési, zenei és előadóművészeti karral [13] .

• A Képzőművészeti Kar különböző szintű iskolák számára képez művészeket és képzőművészet tanárokat. Emellett posztgraduális tanulmányokat is kínál az "Art in Context" ( English  Art in Context ) mesterképzésben [14] .

• A Design Kar a hallgatókat az interdiszciplináris megközelítésre és a nyitottságra helyezi a környezet művészi szervezésének problémáinak megoldásában. A kísérlet és az intuíció elemei hangsúlyosak. Az ipari formatervezés is a tananyag része [15] [16] .

• A Zeneművészeti Kar különböző profilú zenészeket képez (az operaének kivételével): hangszereseket, kórus- (beleértve az egyházi) és szimfonikus karmestereket, zeneszerzőket, zenetudósokat, tanárokat. Tartalmaz egy hangmérnöki tanfolyamot is [17] [18] .

• Az Előadóművészeti Kar zenés és drámaszínházi szakembereket (színészeket, énekeseket, díszlettervezőket, jelmeztervezőket stb.) képez. Az előadóművészethez szükséges műhelyekkel felszerelt. A tanulmány a projekt-együttműködésre összpontosít, amely megfelel a színházi munkamódszernek. Valamennyi kurzus bemutatja munkája eredményét a teljesítmények jelentésében [19] [20] .

Az egyetem struktúrájában a négy karon kívül a Central Institute for Advanced Studies ( németül:  Zentralinstitut für Weiterbildung / UdK Berlin Career College ) és a Berlin Jazz Institute található.(2005; az Eisler Konzervatóriummal közösen irányítja ). Az Egyetemközi Táncközpont ( németül:  Hochschulübergreifendes Zentrum Tanz ) kapcsolatban áll a berlini Ernst Busch Színházi Intézettel[11] amely profi táncosokat képez.

Az egyetem német állampolgárokat és külföldieket egyaránt fogad. A német állampolgársággal nem rendelkező jelentkezőknek dokumentálniuk kell német nyelvtudásukat (egyes zenei és koreográfiai szakokra jelentkezők kivételével) [21] .

Martin Rennert nemzetközi oktatói tapasztalattal rendelkező zenészt 2006-ban választották meg az egyetem elnökévé [22] .

2019 áprilisában az egyetemnek 4074 hallgatója van; ebből 828 a Képzőművészeti Karon; 1379 a Tervezői Karon; Zeneművészeti karon 1241; Előadóművészeti Tanszéken 385; 241-ben az Institute for Advanced Studiesban [3] [23] .

Hely

A Művészeti Egyetemnek számos akadémiai épülete van Berlin Charlottenburg-Wilmersdorf közigazgatási kerületében és a Schöneberg kerületben . Sokan közülük a korábbi művészeti szakegyetemekhez tartoztak. Újjáépítették az egyetem adminisztratív épületeit és hangversenytermét [24] .

A Hardenberg Straße főépületének udvarát , ahol a háború előtt az "Antik Csarnok" ( ang .  Antikensaal ) állt , a "Romok kertjének" ( németül:  Ruinengarten ) nevezték. 50 évvel a Kristályéjszaka után 1988-ban Harro Jakob emlékszobrát állították fel itt.egy művészeti egyetem üldözött és üldözött (1933-tól 1945-ig) tanárainak és hallgatóinak szentelt. 2016-ban az emlékművet helyreállították, és ünnepélyesen újra megnyitották [25] [26] .

Kar és öregdiákok

A "Higher School of Arts" és az UdK Berlin oktatóinak hivatalos honlapján [7] megadott névsoraira mutató linkek karok szerint vannak csoportosítva: képzőművészet [27] ; tervezés [28] ; zene [29] ; előadóművészet [30] , valamint a továbbképző intézet és a karokon kívüli struktúrák számára [31] [32] [33] .

Nemcsak a tanárok, hanem a végzettek névsora is németül van ábécé sorrendben:
UdK Berlin személyiségeinek listája: A–K
Személyiségi névsor UdK Berlin: L–Z

Néhány név ezekből a listákból, időrendi sorrendben:

• Carl Begas (1794-1854) német festő.
• Carl Ferdinand Sohn (1805–1867) német történelmi festő és portréfestő.
• Eduard Bendemann (1811-1889) német festő.
• Hans Virchow (1852–1940) német orvos, egyetemi tanár.
• Martin Wolf (1852–1919), német szobrász.
• Otto Taubmann (1859–1929) német zeneszerző és karmester.
• Hermann Jansen (1869-1945) német építész, várostervező és egyetemi tanár.
• Hans Baluschek (1870-1935) német festő és író.
• Kurt Sachs (1881-1959) - német és amerikai zenetudós és tanár, a modern hangszerelés egyik megalapítója, etnográfus, balettszakértő.
• Ludwig Mies van der Rohe (1886–1969) német modernista építész volt.
• Herbert Windt (1894-1965) német zeneszerző és filmzeneszerző.
• Paul Hindemith (1895–1963) német zeneszerző, brácsás, hegedűművész, karmester, tanár és zeneteoretikus.
• Rudolf Wagner-Regeny (1903-1969) német zeneszerző, karmester és zenetanár.
• Peter Janssen (1906-1979) német festő és tanár.
• Franz Grote (1908-1982) német zeneszerző és filmzeneszerző.
• Oleg Alexandrovich Tsinger (1910-1997) - művész, reklámmester, karikaturista.
• Oskar Sala (1910–2002) német zeneszerző és filmzeneszerző.
• Gunter Böhmer (1911-1986) német festő és grafikus.
• Jan Kutsir (1911–2006) holland zeneszerző és karmester.
• Helmut Rolof (1912–2001) német zongoraművész és tanár.
• Charlotte Salomon (1917-1943) német művész.
• Dietrich Fischer-Dieskau (1925–2012) német opera- és kamaraénekes.
• Norio Oga (1930–2011) japán üzletember, operaénekes és karmester.
• Hubertus von Pilgrim (sz. 1931) német szobrász.
• Reinhold Brinkmann (1934–2010) német zenetudós volt.
• Ingo Insterburg (1934-2018) - német zenés kabaré, zeneszerző, énekes, művész, festő, író.
• Wolfgang Böttcher (sz. 1935) német csellóművész.
• Aribert Reimann (sz. 1936) német zeneszerző, zongoraművész és librettista.
• Christoph Niess (1940-2008) német festő.
• Vivienne Westwood (sz. 1941) brit divattervező.
• Konradin Groth (sz. 1947) német trombitás és zenetanár.
• Nikolaus Brass (sz. 1949) német zeneszerző.
• Pascal Devoyon (sz. 1953) francia zongoraművész.
• Martin Rennert (sz. 1954) amerikai és osztrák koncertgitáros, 2006 óta az UdK Berlin elnöke.
• Ai Weiwei (sz. 1957) kínai művész és építész.
• Martina Gedeck (sz. 1961) német színésznő.
• Max Raabe (sz. 1962) - német énekes és a Palast Orchester zenekarvezetője
• François Benda (sz. 1964) svájci klarinétművész.
• Jürgen Mayer (sz. 1965) német építész és művész.
• Christoph Schneider (sz. 1966) német zenész, a Rammstein együttes dobosa .
• Olafur Eliasson (sz. 1967) dán-izlandi művész.
• Roman Minaev (sz. 1970) orosz művész, kurátor és tanár.
• Konstantin Lifshitz (sz. 1976) orosz zongoraművész, karmester és zenetanár.
• Ershuugiin Otgonbayar (sz. 1981) mongol művész.
• Norbert Anger (sz. 1987) német csellóművész.

Irodalom

• Christine Fischer-Defoy. Kunst, im Aufbau ein Stein. Die Westberliner Kunst- und Musikhochschulen im Spannungsfeld der Nachkriegszeit. - Berlin: Hochschule der Künste Berlin, 1991. - ISBN 3-89462-078-1 .  (Német)
• Monika Hingst, Marita Gleiss (Vörös). "Die Kunst hat nie ein Mensch allein besessen." Eine Ausstellung der Akademie der Künste und Hochschule der Künste, 9. Juni bis 15. September 1996. 1696-1996, dreihundert Jahre Akademie der Künste, Hochschule der Künste. - Berlin: Henschel, 1996. - ISBN 3-89487-255-1 .  (Német)
• Dietmar Schenck. Die Hochschule für Music zu Berlin. Preußens Konservatorium zwischen romantischem Klassizismus und neuer Musik, 1869-1932/33. (Pallas Athéné, Beitrage zur Universitats- und Wissenschaftsgeschichte, Band 8.). - Wiesbaden: Franz Steiner, 2004. - ISBN 3-515-08328-6 .  (Német)

Lásd még

• Berlini Művészeti Akadémia
• Énekakadémia Berlinben
• Berlini Építészeti Akadémia
• Berlini Zeneművészeti Főiskola
• Eisler Zeneművészeti Egyetem Berlinben

Jegyzetek

1. ↑ 1 2 Kurze Geschichte der HdK I: 1975 - 1989  (német) . udk-berlin.de. Letöltve: 2019. március 11. Az eredetiből archiválva : 2021. november 18.
2. ↑ 1 2 3 HdK und UdK Berlin  (német) . udk-berlin.de. Letöltve: 2019. március 9. Az eredetiből archiválva : 2018. november 6..
3. ↑ 12 Zahlen und Fakten  (német) . udk-berlin.de. Letöltve: 2019. március 14. Az eredetiből archiválva : 2019. február 2..
4. ↑ 12 StammbaumUdK (  német) . udk-berlin.de. Letöltve: 2019. március 20. Az eredetiből archiválva : 2022. március 8.
5. ↑ Berlin 1945 után . opive.de (2012.01.07.). Letöltve: 2019. március 21. Az eredetiből archiválva : 2019. április 5.. (Orosz)
6. ↑ Geschichte Das Institut  (német) . udk-berlin.de. Letöltve: 2019. november 24.
7. ↑ 1 2 Professorinnen und Professoren seit 1975  (német) . udk-berlin.de. Letöltve: 2019. november 24. Az eredetiből archiválva : 2018. február 23.
8. ↑ Streikkurier, Nr. 1977. január 9., 12. és Nr. 1977. január 11., 21.  (német)
9. ↑ 1 2 Az európai oktatási miniszterek közös nyilatkozata . inf.tsu.ru (1999. június 19.). Letöltve: 2019. március 11. Az eredetiből archiválva : 2019. március 8.. (Orosz)
10. ↑ Universität der Künste Berlin (UdK)  (német) . berlin.de. Letöltve: 2019. március 9. Az eredetiből archiválva : 2020. augusztus 8..
11. ↑ 1 2 Igor Magrilov. Művészet látogatása . berlin-visual.com (2017. július 26.). Letöltve: 2019. március 7. Az eredetiből archiválva : 2019. március 7. (Orosz)
12. ↑ Rundgang - Tage der offenen Tür  (német) . udk-berlin.de. Letöltve: 2019. március 17. Az eredetiből archiválva : 2018. szeptember 6..
13. ↑ Studium  (német) . udk-berlin.de. Letöltve: 2019. március 6. Az eredetiből archiválva : 2019. december 10.
14. ↑ Fakultät Bildende Kunst  (német) . udk-berlin.de. Letöltve: 2019. március 14. Az eredetiből archiválva : 2019. február 2..
15. ↑ Universität der Künste. Meisterschule für Graphik und Buchgewerbe 1892–1971 (nem elérhető link) . Letöltve: 2018. április 16. Az eredetiből archiválva : 2019. március 29. (határozatlan) 
16. ↑ Fakultät Gestaltung  (német) . udk-berlin.de. Letöltve: 2019. március 14. Az eredetiből archiválva : 2019. március 22.
17. ↑ Institut für Künstlerische Ausbildung/Alte Musik  (német) . udk-berlin.de. Letöltve: 2019. március 15. Az eredetiből archiválva : 2020. szeptember 26.
18. ↑ Die Fakultät  (német) . udk-berlin.de. Letöltve: 2019. március 23. Az eredetiből archiválva : 2019. március 23.
19. ↑ Fakultät Darstellende Kunst  (német) . udk-berlin.de. Letöltve: 2019. március 23. Az eredetiből archiválva : 2019. február 2.
20. ↑ KlangKunstBühne  (német) . ziw.udk-berlin.de. Letöltve: 2019. március 7. Az eredetiből archiválva : 2018. július 26.
21. ↑ Internationale Bewerberinnen und Bewerber  (német) . udk-berlin.de. Letöltve: 2019. április 1. Az eredetiből archiválva : 2019. április 1..
22. ↑ Dr. Kirchhoff György. UdK Berlin wählt Martin Rennert zu ihrem neuen Präsidenten  (német) . idw-online.de (2005.12.15.). Letöltve: 2019. március 8. Az eredetiből archiválva : 2019. április 1..
23. ↑ Heik Afheldt. Martin Rennert  (német) . Der Spiegel (2012.05.12.). Letöltve: 2019. április 11. Az eredetiből archiválva : 2019. április 11.
24. ↑ Standorte  (német) . udk-berlin.de. Letöltve: 2019. március 13. Az eredetiből archiválva : 2020. szeptember 25.
25. ↑ Ruinengarten der Universität der Künste (Gedenkstätte)  (német) . berlin.de. Letöltve: 2019. április 11. Az eredetiből archiválva : 2019. április 24..
26. ↑ Gedenkort der UdK Berlin  (német) . udk-berlin.de. Letöltve: 2019. április 11. Az eredetiből archiválva : 2019. április 6..
27. ↑ Professoren der Bildenden Kunst  (német) . udk-berlin.de. Letöltve: 2019. december 6. Az eredetiből archiválva : 2019. július 25.
28. ↑ Professoren der Gestaltung  (német) . udk-berlin.de. Hozzáférés dátuma: 2019. december 6. Az eredetiből archiválva : 2019. december 6.
29. ↑ Professoren der Musik  (német) . udk-berlin.de. Hozzáférés dátuma: 2019. december 6. Az eredetiből archiválva : 2019. december 6.
30. ↑ Professoren der Darstellenden Kunst  (német) . udk-berlin.de. Letöltve: 2019. december 6. Az eredetiből archiválva : 2018. február 23.
31. ↑ Professoren der Erziehungs- und Gesellschaftswissenschaften  (német) . udk-berlin.de. Hozzáférés dátuma: 2019. december 6. Az eredetiből archiválva : 2019. december 6.
32. ↑ Professoren an Einrichtungen außerhalb der Fakultätsstruktur der Universität der Künste  (német) . udk-berlin.de. Hozzáférés dátuma: 2019. december 6. Az eredetiből archiválva : 2019. december 6.
33. ↑ Personen  (német) . udk-berlin.de. Letöltve: 2019. november 24. Az eredetiből archiválva : 2019. december 10.

Linkek

• Az Interflugs a Berlini Művészeti Egyetem hallgatói szervezete. Archiválva : 2020. december 1., a Wayback Machine  (német)  (angol)

A közösségi hálózatokon	Twitter Facebook Instagram LinkedIn
Tematikus oldalak	ResearchGate
Bibliográfiai katalógusokban BIBSYS: 4058306 BNC : a1226586x BNF : 118831904 GND : 10029869-2 ISNI : 0000 0001 1887 2825 J9U : 987007568773305171 LCCN : no2004098210 NKC : ko2008435052 , xx0075388 SUDOC : 132623218 VIAF : 135809798 WorldCat VIAF : 135809798