Belokamenszkoje

Falu
Belokamenszkoje
kabard.-cherk. Psynshokue
43°53′00″ s. SH. 43°00′38″ K e.
Ország  Oroszország
A szövetség tárgya Kabard-Balkária
Önkormányzati terület Zolsky
Vidéki település Belokamenszkoje
Fejezet Abidov Khaset Kadirovich
Történelem és földrajz
Alapított 1920-ban
Korábbi nevek 1963 - ig - település a 34. számú ménesbirtok második fiókjában
Négyzet 14 km²
Középmagasság 908 m
Klíma típusa párás mérsékelt (Dfb)
Időzóna UTC+3:00
Népesség
Népesség 624 [1]  ember ( 2021 )
Sűrűség 44,57 fő/km²
Nemzetiségek kabardok
Vallomások Muszlimok - szunniták
Katoykonym Belokamenets, Belokamenets, Belokamenka
Hivatalos nyelv kabard , balkár , orosz
Digitális azonosítók
Telefon kód +7 86637
Irányítószám 361 720
OKATO kód 83215000003
OKTMO kód 83615402101
Szám SCGN-ben 0146434

Belokamenszkoje ( Kabard.-Cherk. Psynshokue ) falu Kabard- Balkária Zolszkij járásában .

Összetételében egyedüli településként Belokamenszkoje falusi település önkormányzatát alkotja . [2]

Földrajzi hely

A falu a Zolsky kerület északnyugati részén, a Bolshaya Zolka és a Psynshoko folyók között található. Zalukokoazhe régióközponttól 16 km-re nyugatra, Nalcsik városától pedig 82 km-re északnyugatra található .

A vidéki település területe 14 km2 .

A települések területeivel határos: keleten Shordakovo és északon a Sztavropoli terület Etoka . A falutól délre a köztársaságban jól ismert Zolsky hegyi legelők kezdődnek.

A település a köztársaság hegylábától a hegyvidéki övezetbe vezető átmenetben található. A falu tengerszint feletti magassága az északkeleti 870 métertől a délnyugati 980 méterig terjed. A legközelebbi legmagasabb pontok a hegyek - Dzhutsa (1190 m) a falutól északnyugatra, és Psynshoko (1405 m) a falutól délnyugatra.

A vízrajzi hálózatot a Zolka Pervaya , Psynshoko folyók és a Dzhenal-hegység jobb lejtőjéről lefolyó kis patakok képviselik. A vidéki település területén meleg-, szulfát- és kénhidrogén-források találhatók.

Az éghajlat mérsékelt, túlzott nedvességgel. A domborzat nagy egyenetlensége miatt a vidéki település területén saját mikroklímája alakul ki. Az éves átlagos levegőhőmérséklet +7,7°C, a júliusi átlagos +19,2°C és a januári átlag -4,0°C között mozog. Az átlagos évi csapadékmennyiség körülbelül 680 mm. A legtöbb csapadék április és június között hullik. A fő szél északnyugati és keleti.

A vidéki település területén kiterjedt, bőséges füves borítású alpesi rétek találhatók. A falu területén a talajokat elsősorban a ciszkukázusi csernozjomok képviselik. A szakadékok és mélyedések mentén elterjedtek a réti-csernozjom és csurgalékos, tipikus agyagos talajok. A faluban mészkövet és egyéb üledékes kőzeteket bányásznak.

Történelem

Belokamensky falu és az egész környék régi neve Psynshoko ( Kabardian-Cherk. Psynshokue  - víztelen völgy).

Ezen a területen már régóta legeltettek juhokat, teheneket, kecskéket és lovat, gondozásukra ideiglenes istállókat, istállókat építettek. A pásztorok kis házakban éltek, amelyek turyazhkából készültek, agyaggal vakolva.

Ezen a területen 1920-ban jelent meg állandó település.

A rengeteg alpesi füves rét 1929 januárjában előre meghatározta az állami ménestelep megszervezését ezeken a helyeken. 1933 óta a ménes a Malkinsky 34-es számú ménesbirtok fióktelepe lett, amelynek vezetője Kankulov Masha Gerandukovics volt. A köztársaság tudósaival folytatott közös munkának köszönhetően a lótenyésztők igyekeztek javítani a világszerte ismert kabard fajtájú lovak minőségét.

1937-ig a Psynshok községi tanács a KBASSR Nagorny kerületének része volt . Aztán átkerült a Nagornij járás részéről kialakított Zolszkij körzetbe.

A Nagy Honvédő Háború idején a pszichokovisták is hozzájárultak az ellenség feletti győzelemhez: Mukhamed Psunov, Hazret Mashukov, Leus Makhotlov, Nakho Gedmishkhov, Nyikolaj Masukov, akik katonai kitüntetésekkel tértek vissza - Dicsőségi Rend III. fokozat, Honvédő Háború I. fokozat és érem. "A bátorságért", "A Kaukázus védelméért", "A Németország felett aratott győzelemért a Nagy Honvédő Háborúban: 1941-1945."

A háború utáni szovjet időkben a vidéki ménes a lovak nemzetközi aukciókon történő értékesítésében az egyik vezető szerepet játszott.

Mivel a házak fő építőanyaga a Zolka folyó partján bányászott fehér kő volt. Ez határozta meg a falu új nevét, amelyet hivatalosan 1963 júliusában kapott.

Most az igazgatóság és a községi tanács nagy lakásépítést folytat. A falu teljesen villamosított és elgázosított.

Népesség

Népesség
2002 [3]2010 [4]2012 [5]2013 [6]2014 [7]2015 [8]2016 [9]
576 602 603 615 615 618 609
2017 [10]2018 [11]2019 [12]2020 [13]2021 [1]
608 605 606 602 624

Sűrűség - 44,57 fő / km 2 .

Nemzeti összetétel

A 2010-es összoroszországi népszámlálás szerint [14] :

Emberek Szám,
Részesedés
a teljes népességből, %
kabardok 579 96,2%
oroszok 9 1,5%
ukránok 9 1,5%
Egyéb 5 0,8%
Teljes 602 100 %

Önkormányzat

A vidéki település önkormányzati szerveinek felépítése:

Oktatás

Egészségügy

Kultúra

iszlám

Közgazdaságtan

A mezőgazdaság fontos szerepet játszik a vidéki gazdaságban. Az őszi búza, a burgonya és a kukorica termesztése fejlett. Az állami gazdaságban a világhírű kabard fajta lovait tenyésztik.

Vállalkozások

Utcák

Szélső
Ifjúság
Nadrechnaya
Új
Postai
Északi
sztyeppe
Központi

Linkek

Megjegyzés

  1. 1 2 5. táblázat: Oroszország lakossága, szövetségi körzetei, az Orosz Föderációt alkotó egységei, városi körzetek, önkormányzati körzetek, önkormányzati körzetek, városi és vidéki települések, városi települések, 3000 vagy annál nagyobb lélekszámú vidéki települések . A 2020-as összoroszországi népszámlálás eredményei . 2021. október 1-től. 1. kötet. Populáció mérete és eloszlása ​​(XLSX) . Letöltve: 2022. szeptember 1. Az eredetiből archiválva : 2022. szeptember 1..
  2. A Kabard-Balkár Köztársaság 2005. február 27-i N 13-RZ törvénye „A Kabard-Balkár Köztársaság településeinek jogállásáról és határairól” . Letöltve: 2018. március 7. Az eredetiből archiválva : 2018. március 3.
  3. A Kabard-Balkár Köztársaság népessége vidéki települések szerint a VPN-2002 eredményei alapján . Letöltve: 2016. február 11. Az eredetiből archiválva : 2016. február 11..
  4. A KBR lakossága a települések összefüggésében a 2010. évi összoroszországi népszámlálás eredményei szerint (elérhetetlen link) . Hozzáférés időpontja: 2014. szeptember 21. Az eredetiből archiválva : 2014. január 2.. 
  5. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint. 35. táblázat Becsült lakónépesség 2012. január 1-jén . Letöltve: 2014. május 31. Az eredetiből archiválva : 2014. május 31..
  6. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2013. január 1-jén. - M.: Szövetségi Állami Statisztikai Szolgálat, Rosstat, 2013. - 528 p. (33. táblázat: Városi körzetek, önkormányzati kerületek, városi és falusi települések, városi települések, vidéki települések lakossága) . Hozzáférés dátuma: 2013. november 16. Az eredetiből archiválva : 2013. november 16.
  7. 33. táblázat Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2014. január 1-jén . Letöltve: 2014. augusztus 2. Az eredetiből archiválva : 2014. augusztus 2..
  8. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2015. január 1-jén . Letöltve: 2015. augusztus 6. Az eredetiből archiválva : 2015. augusztus 6..
  9. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2016. január 1-jén (2018. október 5.). Letöltve: 2021. május 15. Az eredetiből archiválva : 2021. május 8.
  10. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2017. január 1-jén (2017. július 31.). Letöltve: 2017. július 31. Az eredetiből archiválva : 2017. július 31.
  11. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2018. január 1-jén . Letöltve: 2018. július 25. Az eredetiből archiválva : 2018. július 26.
  12. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2019. január 1-jén . Letöltve: 2019. július 31. Az eredetiből archiválva : 2021. május 2.
  13. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2020. január 1-jén . Letöltve: 2020. október 17. Az eredetiből archiválva : 2020. október 17.
  14. A CBD 2010-es népszámlálási eredményeinek 3. kötete, 4. táblázat . Letöltve: 2019. november 29. Az eredetiből archiválva : 2020. január 14.