Nincs nyelv

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2020. december 7-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 6 szerkesztést igényelnek .
Nincs nyelv
Műfaj Sztori
Szerző Korolenko, Vlagyimir Galaktionovics
Eredeti nyelv orosz
írás dátuma 1894-1895 _ _
Az első megjelenés dátuma 1895
Elektronikus változat
Wikiforrás logó A mű szövege a Wikiforrásban

A „Nyelv nélkül” Vlagyimir Korolenko  története az amerikai emigránsok életéről , amelyet 1893 -ban tett utazása után írt . Először a " Russian wealth " folyóiratban jelent meg, 1., 2., 3., 4. szám 1895 -ben "Egy történet külföldi esszékből" alcímmel, és 1902 -ben  az első külön kiadás [1] .

Létrehozási előzmények

1893-ban Vlagyimir Korolenko az Russian Wealth magazin tudósítójaként a chicagói világkiállításra került . Még az utazás előtt volt egy művészi ötlete - hogy ábrázolja az orosz emberek sorsát, akik egy idegen országban keresték a boldogságot. 1893. június 16-án ezt írta sógornőjének, Praszkovja Ivanovskajának [2] :

Inkább szépirodalmi, mint tudósítói célból megyek Amerikába, bár már megígértem, hogy írok a Russian Wealthnek Chicagóról és a kiállításról. Ez természetesen "általános nézet" lesz. Nem leszek sokáig Chicagóban – nagyon szeretném meglátogatni az orosz gyarmatokat Amerikában.

A történet 1893. augusztus 9-én kezdődött Chicagóban. Az író naplójában ez alatt a dátum alatt található egy bejegyzés [2] :

…kezdett egy történetet egy lettről Amerikában.

Úgy tűnik, eleinte a munka elég gyorsan ment, amiről Korolenko írt a feleségének . De ahogy a mű gondolata bonyolultabbá vált, lelassult, többször megszakadt, és csak 1895 elején fejeződött be. A történetet a Russian Wealth első négy számában publikálták 1895-ben [3] .

Az 1902-ben megjelent első külön kiadásnál Korolenko jelentős átdolgozásnak vetette alá a történetet, figyelembe véve a folyóirat-kiadványával kapcsolatos különféle kritikákat. Ennek eredményeként a mű terjedelme csaknem megduplázódott, új szereplők, epizódok kerültek bemutatásra [2] .

Telek

A „Nyelv nélkül” című történet olyan migránsokkal ismerteti meg az olvasót, akik szülőfalujukat , a Volyn tartománybeli Loziscsit Amerikába hagyták . Osip Lozinsky paraszt külföldre költözik, ahol egy farmon dolgozik. Miután ott felállt, feleségének, Katerinának küld egy jegyet a vonatra és a gőzhajóra, valamint egy levelet, amelyben elmondja, hogy jól él, és magához hívja. Katerinával együtt kirándulnak testvére, Matvey Lozinsky, becenevén Dyshlo, és barátja, Ivan Lozinsky, becenevén Smoke. (Az egész falu ugyanazt a vezetéknevet viseli.) Hamburgba érve Katerina férjéhez megy az óceánon túlra. Azok a férfiak, akik nem szálltak fel a hajóra, nyelvi problémával szembesülnek, amire Matvey azonnal rájön: „Nyelv nélkül az ember olyan, mint egy vak vagy kisgyerek.” Egy honfitársa, akit barátok találtak egy kocsmában, elmagyarázta, hogy csak jegyet kell venniük, nem pedig pénzt tenni a beszállásra.

Miután vettek egy jegyet, Ivan és Matvey felszáll a következő, Amerikába tartó hajóra. Útközben találkoznak Annával, ugyanazzal a szegény emigránssal. Amerikában a nyelvet és a szokásokat nem ismerve a szereplők tragikomikus helyzetek sorozatába kerülnek. Mr. Bork, egy oroszországi zsidó, elhelyezi őket a panziójában. Ivan más vendégekkel találkozik, angolul tanul, helyi divat szerint öltözködik, és még a hangját is eladja a Tammany Hallban . Matthew nem csinál ilyet. Másnak az élete érthetetlen és kellemetlen számára, és megbánja, hogy eljött.

Elkíséri Annát új munkahelyére (szolgaként kapott állást), Matvey lemarad a gyászolókról, és eltéved New Yorkban. Sokáig céltalanul bolyong a városban, véletlenül részt vesz egy munkásgyűlésen és verekedésben a rendőrökkel. Az ereje lenyűgözve az olasz munkások segítenek neki megszökni a rendőrség elől, és felteszik egy vonatra Minnesotába.

Az út végén, Dableton városában Matveyt felismeri és magához veszi egy honfitársa, Jevgenyij Nilov, aki egy fűrészmalomban dolgozik.

Két évvel később, miután letelepedett és megtanulta a nyelvet, Matvey visszatér New Yorkba, hogy felvegye Annát a munkából és feleségül vegye.

Jegyzetek

  1. ↑ „Nyelv nélkül”, Korolenko történetének elemzése . aranyfényű . Letöltve: 2019. június 5. Az eredetiből archiválva : 2019. június 5.
  2. ↑ 1 2 3 Korolenko, 1971 .
  3. ↑ Korolenko, 1926 , p. 82.

Irodalom