Bauska megye

Bauska megye ( lettül Bauskas apriņķis , németül  Kreis Bauske ) a Kurland Kormányzóság (1819–1918), majd a Lett Köztársaság (1920–1940) és a Lett SSR (1940/1944–1949) közigazgatási egysége . A megyei jogú város Bausk ( Bauska ).

Történelem

A megye 1819-ben egy területi közigazgatási reform eredményeként jött létre [2] . Bauska megye 1 városból és 20 volostból állt (1940 elején) [3] . 1925-ig 2302 km 2 -be tartozott bele .

A 19. század végén - a 20. század  elején a Brockhaus és Efron enciklopédikus szótár oldalain ez a közigazgatási egység a következő leírást kapta:

Baussky Uyezd a Nyugat-Dvinától a Nemanig terjedő Kurland síkvidéki részét foglalja el. Egyetlen pont sem lehet 40 m-nél magasabban a tengerszint felett. tengerek. Terület 1843 négyzetméter. ver., lakosok száma. 56804. Zapadn a megye külterületén folyik. Dvina, középen - Aa, mindkettő hajózható. A talaj termékeny, kevés az erdő, virágzik a mezőgazdaság, számos kiválóan rendezett birtok található a megyében. Sok búzát, lenet, takarmányfüvet vetnek; a lakosság tömegét evangélikus hitvallású lettek alkotják, kevés az ortodox, kevés a katolikus. Szinte minden nagy magánbirtok német nemesekhez tartozik; nincsenek gyárak; a gyárak közül meg kell említeni a szeszfőzdéket és a sörfőzdéket [4] ."

Népesség

Az 1897-es népszámlálás adatai szerint a megye lakossága 50 547 fő volt, ebből Bauskán  6 544 lakos [1] .

Nemzeti összetétel

Országos összetétel az 1897. évi népszámlálás szerint [5] :

• lettek  - 44 189 fő (87,4%),
• németek  - 3042 fő. (6,0%),
• Zsidók  - 2170 fő. (4,3%),
• litvánok  - 550 fő. (1,1%),

Közigazgatási felosztások

1913 - ban 20 volost volt a megyében: [6]

Jegyzetek

1. ↑ 1 2 Az Orosz Birodalom lakosságának első általános népszámlálása 1897-ben. Kúrföld tartomány . Letöltve: 2015. október 26. Az eredetiből archiválva : 2016. március 4.. (határozatlan)
2. ↑ A. Oranovsky. Anyagok Oroszország földrajzához és statisztikájához: Kurföld tartomány. Pétervár, 1862 . Letöltve: 2017. október 2. Az eredetiből archiválva : 2016. október 16.. (határozatlan)
3. ↑ Okupētās Latvijas administratīvi teritoriālais iedalījums. Latvijas Valsts arhīvu ģenerāldirekcija. Riga, 1997. ISBN 9984-9256-0-9
4. ↑ Bausk // Brockhaus és Efron enciklopédikus szótára  : 86 kötetben (82 kötet és további 4 kötet). - Szentpétervár. , 1890-1907.
5. ↑ Az Orosz Birodalom első általános népszámlálása 1897-ben A lakosság anyanyelv szerinti megoszlása. Bauska megye . Hozzáférés időpontja: 2015. október 27. Az eredetiből archiválva : 2013. december 24. (határozatlan)
6. ↑ Voloszt, stanitsa, vidéki, községi testületek és közigazgatások, valamint rendőrőrsök egész Oroszországban, a helymegjelöléssel . - Kijev: T-va L. M. Fish Kiadó, 1913.

Linkek

• Bausk // Brockhaus és Efron enciklopédikus szótára  : 86 kötetben (82 kötet és további 4 kötet). - Szentpétervár. , 1890-1907.