| Uppsalai érsekség | |
|---|---|
| Archidioecesis Upsalensis | |
| Szent Lőrinc-székesegyház, Uppsala, Svédország | |
| Ország | Svédország |
| Egyházmegyék-suffragánok | Abo egyházmegye |
| Az alapítás dátuma | 11. század |
| Az eltörlés dátuma | 1557. augusztus 1 |
| Ellenőrzés | |
| Főváros | Uppsala , Svédország |
| székesegyház | Szent Lőrinc-székesegyház |
Az uppsalai érsekség ( lat. Archidioecesis Upsalensis ) a római katolikus egyház megszűnt érseksége, központja a svédországi Uppsala városában található . Az uppsalai érsekség kiterjesztette joghatóságát a modern Svédország egész területére és a modern Finnország területének egy részére . Az uppsalai metropolisz az Ábói Egyházmegyét foglalta magában . Az uppsalai érsekség székesegyháza a Szent Lőrinc templom volt .
A 11. század második felében megalakult az uppsalai egyházmegye, amely elvált a hamburgi brémai érsekségtől (ma Hamburgi érsekség ). Kezdetben az uppsalai egyházmegye a Hamburg-Bréma Metropolisz része volt. 1104 - ben az uppsalai egyházmegye a svédországi Lundi érsekség része lett .
1134-ben a sigtunai egyházmegye egy része az uppsalai egyházmegyéhez került. 1152- ben Nicholas Breyspear bíboros (a leendő IV. Adrianus pápa ) Svédországba látogatott, és Linköping városában tartotta a helyi svéd egyház zsinatát. Sándor pápa 1164-ben érsekségi rangra emelte az uppsalai egyházmegyét.
1287-ben kezdték építeni a Szent Lőrinc-székesegyházat, amelyet 1425-ben szenteltek fel.
Az uppsalai érsekség utolsó püspöke, aki közösségben volt a Szentszékkel , Olaf Magnus volt . 1523-ban I. Vasa Gusztáv király Rómába küldte, ahonnan a svédországi reformáció felerősödése után már nem tért vissza. 1557. augusztus 1-jén bekövetkezett halála után az uppsalai érsekséget a Szentszék megszüntette.