Apostille

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2021. március 24-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 18 szerkesztést igényelnek .

Az Apostille [1] ( fr.  apostille ) egy nemzetközi szabványosított formanyomtatvány a dokumentumok jogszerűségére vonatkozó információk kitöltésére olyan országok területén, amelyek elismerik a legalizálási formát . Az Apostille bélyegzőt a dokumentumok eredeti példányára és másolatára helyezik.

Az apostille nem igényli a dokumentum egyéb hitelesítését vagy hitelesítését, és az egyezményben részes valamennyi állam hivatalos szerve elismeri. Az Apostille nem használható, ha olyan jogi okok állnak fenn, amelyek érvénytelenítik vagy egyszerűsítik a dokumentum hitelesítését.

Apostille űrlap

Az 1961. évi Hágai ​​Egyezmény szerint az Apostille négyzet alakú, amelynek oldala legalább 9 cm, és meg kell felelnie az egyezményhez csatolt mintának.

Az apostille szövegének a következő adatokat kell tartalmaznia:

  1. Az apostille-t kiadó állam neve
  2. Az apostille-lel hitelesített dokumentumot aláíró személy vezetékneve
  3. A dokumentumot aláíró személy beosztása apostille-lel hitelesítve
  4. Annak az intézménynek a neve, amelynek pecsétjét/bélyegzőjét az apostille-lel hitelesített okiratra csatolták
  5. Annak a városnak a neve, ahol az apostillet felragasztották
  6. Apostille dátum
  7. Az apostille-t kiadó hatóság neve
  8. Apostille szám
  9. Az apostille-t elhelyező intézmény pecsétje/bélyegzője
  10. Az apostillet elhelyező tisztviselő aláírása

Az apostille mind az Egyezmény egyik hivatalos nyelvén (francia vagy angol), mind az apostille-t kiállító állam nemzeti nyelvén elkészíthető. A gyakorlatban az Apostille feliratait gyakran két nyelven is lemásolják (az Egyezmény egyik nyelvén és a nemzeti nyelven).

Az "Apostille (Convention de la Haye du 5 octobre 1961)" fejlécet franciául kell megadni.

Az Egyezmény szerint az apostille-t magára az okmányra vagy az okmányra ragasztott külön lapra kell felerősíteni.

A gyakorlatban a különböző országok eltérő módon rögzítik az apostillokat [2] :

gumibélyegző, ragasztó, (több színű) szalag, viaszpecsét, dombornyomás, öntapadós matricák stb., valamint irathoz való csatolás, ami ragasztóval, rögzítőgyűrűkkel, iratkapcsokkal stb.

Az Orosz Föderációban az apostille leggyakrabban egy dokumentumra ragasztott bélyegző formájában történik.

Bár az Egyezmény nem ír elő szigorú követelményeket az apostille nyomtatványára vonatkozóan, szem előtt kell tartani, hogy bizonyos esetekben az egyik államban megállapított formától való eltérés azt eredményezheti, hogy egy másik államban nem ismerik el az ilyen apostillel hitelesített okmányt. . Például az Uljanovszki Területi Bíróság megtagadta, hogy bizonyítékként ismerjen el az örökbefogadási ügyben számos apostillel hitelesített dokumentumot Németországban, mivel ezek az apostille-ok nem feleltek meg az Egyezmény által jóváhagyott formanyomtatványnak. [3]

Jelenleg az elektronikus Apostille-ok nemzetközi gyakorlatban való használatának kérdését dolgozzák ki. [2] Az elektronikus apostille rendszert különösen olyan államokban vezetik be, mint Andorra , Belgium , Bulgária , Grúzia , Spanyolország ( Murcia régió ), Kolumbia , Moldova , Új-Zéland , USA ( Kansas , Rhode Island ), [4] Ukrajna [5] .

Apostille-ragasztás Oroszországban

Apostille hatóságok

Az Orosz Föderációban, amely 1992. május 31- e óta részes fele a Hágai ​​Egyezménynek , jelenleg a következő állami szervek jogosultak az apostille-ragasztásra:

Továbbá, amint az Orosz Föderáció Külügyminisztériumának 2005. július 7-i tájékoztatásából következik, az Orosz Föderáció Legfőbb Ügyészségének és az Orosz Föderáció Belügyminisztériumának joga van apostillel elhelyezni a dokumentumokat [ 13] [14] , de kompetenciájuk ezen a területen nem teljesen egyértelmű. Nyilvánvaló, hogy ezek az osztályok egymást követik a Szovjetunió Legfőbb Ügyészségének és a Szovjetunió Belügyminisztériumának hasonló funkcióival kapcsolatban, amelyeket a Szovjetunió Minisztertanácsának novemberi rendelete apostille elhelyezési joggal ruház fel. 12, 1990, 1135. [15]

Elektronikus apostille

Az Orosz Föderáció kormányának 2021. március 20-án kelt 436. számú rendelete szabályozza az apostille elektronikus formában történő rögzítésének eljárását. [16] A külföldre kivitt orosz hivatalos okmányok apostille iránti kérelme a Közszolgáltatások Egységes Portálján keresztül nyújtható be. A kérelmet továbbfejlesztett minősítés nélküli elektronikus aláírással kell aláírni. Az illetékes hatóságok a dokumentumok ellenőrzésekor a SIEV segítségével lépnek kapcsolatba egymással . Az elektronikus formátumú Apostille rögzítése az elektronikus változat kétdimenziós vonalkóddal történő elkészítésével történik. A kérelmező kérésére apostille-t is kiállítanak papír alapú dokumentum formájában. Az apostille-nyilvántartást elektronikus formában is vezetik. A rendelet 2022. július 1-jén lép hatályba [17]

Állami illeték

Az Art. (1) bekezdés 48. albekezdése szerint Az Orosz Föderáció Adótörvénykönyve 333.33 . §-a szerint az apostille rögzítéséért minden egyes dokumentum után 2500 rubel állami díjat kell fizetni. Ezenkívül az apostille-t kiállító felhatalmazott szerv jogosult további díjat felszámítani (például "sürgősségért", archívum további igénybevételéért stb.). Ugyanakkor az apostille-t kérelmező állami hatóságok és helyi önkormányzatok mentesülnek az állami illeték megfizetése alól (az Orosz Föderáció adótörvénykönyve 333.35. cikke (1) bekezdésének 10. albekezdése). Ezenkívül az apostille felragasztásáért nem fizetnek állami díjat az adójogszabályok által biztosított kedvezményekkel rendelkező személyek más kategóriái.

Apostille elutasítások

Az apostille elhelyezésének elutasításának okai eltérőek lehetnek, például:

Az apostille kiadásának szinte minden megtagadása inkább a dokumentum megjelenésére, mint tartalmára vonatkozik. Kivéve az utolsó pontot, ahol az adatok eltérései vannak. Ez azt jelenti, hogy a dokumentumban szereplő információk nem egyeznek meg az anyakönyvi hivatal archívumában szereplő adatokkal. Ha ilyen probléma merül fel, akkor a lakóhely szerinti anyakönyvi hivatalba kell mennie. A dokumentumot nem változtatjuk meg az Ön helyett, mivel ebben az esetben az eredetiben szereplő javításokat nem biztosítjuk. Változások lesznek az archív bejegyzésben.

A dokumentumok kölcsönös elismerése

Számos állammal Oroszország (függetlenül vagy a Szovjetunió utódjaként) megállapodást kötött a hivatalos dokumentumok kölcsönös elismeréséről. Ez azt jelenti, hogy a megállapodásban részt vevő egyik fél területén szabályszerűen kiállított dokumentumot egy másik állam – egy ilyen megállapodásban részes fél – minden alaki követelmény nélkül elismer (csak a dokumentum hiteles fordítása a megfelelő ország államnyelvére szükséges). Az ilyen országokkal fenntartott kapcsolatokban nem kötelező apostille-t ragasztani a hivatalos dokumentumokhoz.

Oroszországnak ilyen megállapodásai vannak a következő államokkal:

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ Az Orosz Tudományos Akadémia orosz helyesírási szótára. Ismétlés. szerk. V. V. Lopatin
  2. ↑ 1 2 KÖVETKEZTETÉSEK ÉS AJÁNLÁSOK A KÜLÖNLEGES BIZOTTSÁG ÁLTAL ELFOGADOTT AZ APOSTILL-RÓL SZÓLÓ HÁGAI EGYEZMÉNYEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSÁRA, BIZONYÍTVÁNYOK BESZERZÉSÉRE, DOKUMENTUMOK KISZÁMÍTÁSÁRA VONATKOZÓAN Archiválva : 2009. április 24. a Wayback gépen .
  3. ↑ Az Uljanovszki Területi Bíróság 2007. augusztus 31-i határozata A Wayback Machine 2009. április 25- i archív másolata .
  4. ↑ e-APP: már 10 részt vevő joghatóság Archiválva : 2009. október 9. a Wayback Machine -nél  .
  5. ↑ Az Igazságügyi Minisztérium innovatív elektronikus apostille rendszert indít. Archív másolat 2016. április 28-án a Wayback Machine -nél  (eng.) .
  6. ↑ A Szovjetunió 1991. június 24-i 2261-I sz. „A Szovjetunióból származó szovjet és külföldi állampolgárok, valamint hontalanok személyes okmányainak külföldre történő exportálására, megküldésére és visszaigénylésére vonatkozó eljárásról” szóló SZSZK törvény szerint, amely annyiban vonatkozik, nem mond ellent az Orosz Föderáció jogszabályainak, tilos a munkakönyvek, katonai jegyek és személyi igazolványok eredeti példányainak határát külföldre kivinni, ami azonban nem zárja ki azok közjegyző által hitelesített másolatának exportálását, ezért az orosz igazságügyi minisztérium szerint megengedett az apostille elhelyezése az ilyen másolatokon (lásd: Apostille -ragasztás külföldre exportálandó hivatalos dokumentumokon Archiválva 2009. április 24-én a Wayback Machine -nél )
  7. ↑ 1 2 Az Orosz Föderáció Igazságügyi Minisztériumának 2006. december 14-i, 363. sz. rendelete "A Szövetségi Nyilvántartási Szolgálat adminisztratív szabályzatának jóváhagyásáról a külföldre exportálandó hivatalos okmányok apostille-lel való elhelyezésére vonatkozó állami feladat ellátására"
  8. ↑ Az Orosz Föderáció kormányának 2008. július 14-i 523. számú rendelete „Az Orosz Föderáció Védelmi Minisztériuma számára az apostille felhatalmazásáról a katonai szolgálattal (munkával) kapcsolatos hivatalos irattári dokumentumokon az Orosz Föderáció fegyveres erőinél Az Orosz Föderáció, a Szovjetunió Fegyveres Erői és a Független Államok Közössége Egyesült Fegyveres Erői kiadták az Orosz Föderációban . " Letöltve: 2008. november 12. Az eredetiből archiválva : 2009. április 17..
  9. ↑ Az Orosz Föderáció kormányának 2004. június 17-i 300. számú rendelete "Az Oktatási és Tudományos Szövetségi Felügyeleti Szolgálat szabályzatának jóváhagyásáról" . Hozzáférés dátuma: 2013. január 9. Az eredetiből archiválva : 2013. június 30.
  10. ↑ Az Orosz Föderáció kormányának 1998. július 21-i 810. sz. rendelete „Az Orosz Föderáció Általános és Szakoktatási Minisztériuma számára az Orosz Föderációban kiállított hivatalos oktatási okmányok apostille elhelyezésére vonatkozó felhatalmazásról” . Hozzáférés dátuma: 2013. január 9. Az eredetiből archiválva : 2013. február 17.
  11. ↑ 1 2 Az Orosz Föderáció Kulturális és Tömegkommunikációs Minisztériumának 2007. október 23-i, 1295. sz. rendelete „A Szövetségi Levéltári Ügynökség adminisztratív szabályzatának jóváhagyásáról a től érkezett kérések teljesítésének megszervezéséhez szükséges közszolgáltatásokra vonatkozóan külföldön orosz és külföldi állampolgárok, valamint hontalan személyek törvényes jogaik és szabadságaik érvényesítésével kapcsolatban . Letöltve: 2008. november 12. Az eredetiből archiválva : 2009. április 25..
  12. ↑ Az Orosz Föderáció Igazságügyi Minisztériumának 2007. december 24-i 249. számú rendelete . Letöltve: 2008. november 12. Az eredetiből archiválva : 2009. április 25..
  13. ↑ Apostille a külföldre kivitt hivatalos okmányokon . Letöltve: 2008. november 12. Az eredetiből archiválva : 2009. április 24..
  14. ↑ Orosz Föderáció – Illetékes hatóság (6. cikk) . Letöltve: 2008. november 12. Az eredetiből archiválva : 2008. december 20..
  15. ↑ A Szovjetunió Minisztertanácsának 1990. november 12-i 1135. számú rendelete „A Szovjetuniónak a Szovjetuniónak az 1961. évi Hágai ​​Egyezményhez való csatlakozására irányuló javaslat jóváhagyásáról és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elé terjesztéséről Külföldi közokiratok legalizálása" (elérhetetlen link) . Letöltve: 2008. november 12. Az eredetiből archiválva : 2009. április 25.. 
  16. ↑ Az Orosz Föderáció kormányának 2021. március 20-i 436. számú rendelete . Publication.pravo.gov.ru . Publication.pravo.gov.ru (2021. március 23.). Letöltve: 2021. március 24. Az eredetiből archiválva : 2021. június 1.
  17. ↑ Az Orosz Föderáció kormányának 2021. március 20-i N 436 rendelete „Az apostille iránti kérelem benyújtására, az apostille felhelyezésére és a kérelmek elküldésére vonatkozó szabályok jóváhagyásáról szóló szövetségi törvény 9. cikkében apostille rögzítése az Orosz Föderáció területén kívülre exportálandó orosz hivatalos dokumentumokhoz", elektronikus formában és (vagy) információs és távközlési hálózatok használatával, elektronikus formában nyilvántartott apostille-nyilvántartás vezetése, távoli hozzáférés biztosítása az elhelyezett apostillokkal kapcsolatos információkhoz" . garant.ru . garant.ru (2021. március 23.). Letöltve: 2021. március 24. Az eredetiből archiválva : 2021. április 12.
  18. ↑ Az ún. "Chisinaui Egyezmény " 2002
  19. ↑ Megállapodás a Szovjet Szocialista Köztársaságok Uniója és a Spanyol Királyság között a polgári ügyekben nyújtott jogi segítségnyújtásról (1990. október 26.). Letöltve: 2022. május 13. Az eredetiből archiválva : 2021. június 13.
  20. ↑ Medvegyev I. G. Nemzetközi magánjog és közjegyzői tevékenység. . — Wolters Kluver, 2005. Archiválva : 2008. október 13. a Wayback Machine -nél

Források