Anacoco

Anacoco
spanyol  Anacoco

Venezuelai határőrhely a szigeten.
Jellemzők
Négyzet28 km²
Elhelyezkedés
é. sz. 6°43′. SH. 61°08′ ny e.
Ország
piros pontAnacoco
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Anacoco [1]  - sziget a Cuyun folyón Venezuela és Guyana határán ; ezen államok közötti vitatott terület, amelyet ténylegesen Venezuela ellenőriz. Guyana helyzete szerint a sziget nagy része ehhez az államhoz tartozik. Venezuela helyzete szerint Ankoca szigete a területének része. 1966 óta a sziget Venezuela ellenőrzése alatt áll. A terület 28 km². Van egy venezuelai katonai bázis Ankokon.

Földrajz

Az Anacoco-sziget a Cuyun folyón található, Venezuela és Guyana határán. A Kuyun folyó és mellékfolyóinak összefolyása következtében jött létre. Hossza északkeletről délnyugatra 4,7 km. Maximális szélessége 3,1 km. A sziget nagy részét erdők és cserjék borítják. Kisebb aranylerakódásokat fedeztek fel rajta.

Területi viták

Venezuela területi követelései a modern Guyana nyugati részével kapcsolatban az 1840-es évek elejétől (amikor ez az ország brit gyarmat volt) fogalmazódtak meg. Ugyanakkor Venezuela arra a tényre támaszkodott, hogy az Essequibo folyótól nyugatra fekvő területek korábban Új-Granada alkirályságának részét képezték. Ezt erősítette meg a Spanyolország és Hollandia közötti területek elhatárolásáról szóló 1648-as szerződés. 1814-ben a guyanai holland gyarmatok egy része Nagy-Britanniához került. 1831-ben Brit Guyana egyetlen gyarmatává egyesítették őket, amelyet 1966-ban Guyana független államává nyilvánítottak. 1821-ben a spanyol Új-Granada helyén keletkezett Nagy-Kolumbia, 1830-ban keleti része független Venezuela lett. A Venezuela és az Egyesült Királyság közötti vitákat a Párizsi Nemzetközi Választottbíróság vizsgálta. 1899-ben jóváhagyta a Venezuelát és Guyanát formálisan a mai napig elválasztó határt. Venezuelában elégedetlenséget váltott ki a párizsi választottbíróság döntése. 1963-ban, Guyana függetlenségének előestéjén Venezuela ismét területi követeléseket terjesztett elő. 1966 februárjában Genfben konferenciát tartottak, amelyen egyrészt Guyana és Nagy-Britannia, másrészt Venezuela vett részt. Közös nemzetközi bizottságot hoztak létre. Venezuela ígéretet tett arra, hogy a bizottság munkája során nem terjeszt elő újabb területi követeléseket.

Az Anacoco-sziget lakatlan volt, és Guyana két részre osztva tartotta az országok között. A venezuelaiak úgy vélték, hogy teljesen Venezuelához tartozik, mivel a fő venezuelai területek oldaláról a csatorna nagyon keskeny, Guyanából pedig széles. Ezenkívül Venezuela polgárai rendszeresen gazdasági tevékenységet folytattak rajta. 1966. október 12-én, amikor a brit hadsereg elhagyta Guyanát, a venezuelai katonaság és civilek elfoglalták Anacoco Guyanai részét, és megkezdték a repülőtér és a bányászat építését. Guyanában ezt az akciót Venezuela egyik lépésének tekintették a konfliktus feloldására és a nemzetközi bizottság munkájára gyakorolt ​​nyomásgyakorlásra. 1970 elején mindkét oldalról tűzharc dúlt Anacoco térségében.

1970. június 18-án a bizottság eredményeit követően Port of Spainban megállapodást írtak alá egyrészt Venezuela, másrészt Nagy-Britannia és Guyana között. 12 évvel elhalasztotta a területi probléma megoldását, és újabb 12 éves futamidőre meghosszabbítható, amíg más megoldási javaslat nem születik. Annak ellenére, hogy az 1970-es és 1980-as években javult a Guyana és Venezuela közötti kapcsolatok, az utóbbi nem hagyta fel a Nyugat-Guyana összetételébe való felvételét, és nem hagyta el Anacoco szigetének keleti részét. A probléma jelenlétét megerősítették a két állam elnökének 2009 júliusában, Caracasban folytatott megbeszélései.

Jegyzetek

  1. ↑ A vezérkar topográfiai térképei

Lásd még

Linkek