| Akhtyam Zakiyatdinovich Aminev | |
|---|---|
| tat. Akhtam Zakiyatdin uly Aminev | |
| Születési dátum | 1918 |
| Születési hely | |
| Halál dátuma | 1942 |
| A halál helye | |
| Polgárság | Szovjetunió |
| Foglalkozása | költő |
| Műfaj | Költészet |
| A művek nyelve | tatár |
Akhtyam Zakiyatdinovich Aminev ( Tat. Akhtam Zәkiyatdin uly Aminev született 1918 -ban , Anyasevo , Ufa tartomány - 1942 , Sukhinichi ) tatár költő.
Anyasevo faluban született és nőtt fel , Miyakinsky kerületben , Baskír Köztársaságban . 1933-ban, miután szülőfalujában elvégezte a hétéves tervet, otthagyta tanulmányait, és belépett a Szverdlovszki Pedagógiai Főiskolára. Fiatalkorától kezdve első verseit a Szocializmus Julija című újságban jelentették meg, amely tatár nyelven jelent meg a szverdlovszki régióban . 1937-ben Kazanyba került, ahol a Kazanyi Pedagógiai Intézet Tatár Nyelv és Irodalom szakán folytatta tanulmányait, majd 1941-ben sikeresen befejezte tanulmányait. Ebben az időben a fiatal szerző olyan kiadványokban teszi közzé verseit, mint "Jash Sztálincsi" (jelenleg "Tatarstan Yashlare"), "Jash Lenincsi", "Pioneer Kalame" (ma "Yalkyn"). Alkotásait az "Ochkynnar" és a "Tugan il" versgyűjteményekben is megjelentették.
1941 decemberében a fiatal költőt politikai oktató-helyettesnek küldték a frontra. 1942 áprilisában, a Kaluga régióbeli Szuhinicsi város közelében vívott legkeményebb harcok során a kórházban belehalt sérüléseibe anélkül, hogy eszméletéhez tért volna. [egy]
A szülőföldért életét adó költő külön versei 1961 -ben jelentek meg az "Alar Safta" gyűjteményben. A költő nevét a Tatár Írószövetség épületére elhelyezett emléktáblára vésték .
Il chigendә
Yarlarynnan Tashkan
Tashkynnardai,
Amur aga, Amur chaikala.
Kubeklәnep akkan elga suy
Dulkynnaryn bәrә yarlarga.
Batyr eget ilnen chigen sakly
Shaulap akkan elga yanynda,
Gorurlana postta toruy belen,
Chachak atkan yashlek tanynda.
Ul kuzәtә Amur elgasynyn
Yarga barep shaulap akkanyn.
Konchygyshnyn shayan җillare
Kamysh sabaklaryn kakkanyn ...
Batyr eget ilnen chigen sakly,
Rifle totkan kulyna.
Ertkych fasiszta karshi bulgan Nafret
uty yana kanynda.
Ul karshyly syzylyp atkan tanny,
Postta kilesh Amur yanynda.
Gorurlana postta toruy belan,
Chachak atkan yashlek tanynda.
Ó, Galia!
Kara bөdrә chәchenң kyңgyr salyp,
Mаktәbeңnәn kaytkan chagyңda,
Soyladen sin mina ukuynda
Bulgan uңyshlaryn hakynda:
— Zur shatlyk bu mina,
Zachetymny
Kiváló birdem bugen da.
Tizdan menә, tizdәn, min ocharmyn
Ilebezneң zәңgәr kүgendә…
Danly eshkә bulgan ashkynuyң
Chykkan ide alsu yөzenңә,
Yөrәkәgenңnәky
idealkҙekrakkan.
Bүgen, Galia
, sinnәn khәbәr aldym,
Sin yazasyn miңa khatyңda:
Ukuyңny yakhshy tamamlavyң Һәm ochuchy buluyn
khakynda
…
Bezdә genә mөmkin belem alu,
Bezdә genә khөrmәt keshegә.
Ochuchi kyz!
Eshen belan kotlym!
Sin ochasyn ilebez kugendә.
Och, Galia, җitez lachynnardai,
Och, Galia, kanat үzendә!