Aldam Gezi (kastély)

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2022. augusztus 8-án felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzéshez 1 szerkesztés szükséges .
Erőd
Aldam Gezi
csecsen Aldam-Gaezi
42°46′ é. SH. 46°07′ kelet e.
Ország  Oroszország
Elhelyezkedés Csecsenföld Cheberloevsky kerület

Aldam-Gezi ( csecsen Aldam -Gezi ) egy kastély Csecsenföld Cseberloevszkij kerületében , a legrégebbi kastély Csecsenföld területén [1] . A legenda szerint a kastélyt egy Aldam-Gezi [2] nevű cheberloyi lakos építtette, aki Naskh [3] történelmi vidékéről érkezett ezekre a helyekre .

Csecsenföld ezen szakaszát régészetileg kevéssé tanulmányozták , bár az Orosz Földrajzi Társaság tagjai is meglátogatták , élén A. E. Rossikova [4] , K. N. Rossikov, N. K. Seydlits , K. F. Gan , N. V. Bush , G. A. Vertepov és mások által1936. , A. P. Kruglov néhány helyi építészeti emléket vizsgált meg (a figyelmét leginkább az Aldam-Gezi kastély vonta fel). 1956 és 1965 között egy V. I. Markovin vezette különítmény többször is meglátogatta Chaberloy magas hegyeit . Később a helyi műemlékeket S. Ts. Umarov [5] tanulmányozta .

A falvak kastélyegyüttese. Kezenoy (K'ozana). A falu legősibb magja egy egész építészeti együttes, amelyet a hegyvidékiek Aldam-Gezi kastélynak neveznek ( csech . Aldam-Giezikov  - "Aldam, Gezi fia erődítménye"). Aldam Nashkh -ból származik . A kastélyegyüttes egy nagy márgasziklán található fellegvárból, egy romos épületcsoportból (valamilyen régebbi vallási épület mecsetje) és egy lakótoronyból áll. Daoud tornyának hívják [5] .

A létesítmény a Kezenoyam -tótól délnyugatra található .

Irodalom

Irodalom

Jegyzetek

  1. Aldam-Gezi csecsen kastély . Letöltve: 2016. szeptember 15. Az eredetiből archiválva : 2021. március 4.
  2. Mansur sejk - Alaudin Musaev . Letöltve: 2016. szeptember 15. Az eredetiből archiválva : 2016. szeptember 18..
  3. Cheberloy egy történelmi régió Csecsenföld délkeleti részén . Letöltve: 2016. szeptember 15. Az eredetiből archiválva : 2016. október 13..
  4. ↑ Az Orosz Földrajzi Társaság Kaukázusi Osztályának feljegyzései, 8. könyv, - Tiflis, 1896.
  5. 1 2 V. I. Markovin Építészeti emlékművek a hegyvidéki Csecsenföldön (1957-1965 kutatási anyagai alapján) // Észak-Kaukázus gyűjteménye az ókorban és a középkorban Moszkva, 1980 M. p. 254-255