Alaszkevics, Jurij Davydovics
| Jurij Davydovics Alaszkevics | |
|---|---|
| Születési dátum | 1940. április 16. (82 évesen) |
| Születési hely | Habarovszk , Orosz SFSR , Szovjetunió |
| Ország | Szovjetunió → Oroszország |
| Tudományos szféra | szerves kémia , pedagógia |
| Munkavégzés helye | M. F. Reshetnev akadémikusról elnevezett Szibériai Állami Egyetem |
| alma Mater | Szibériai Technológiai Intézet |
| Akadémiai fokozat | Mérnöki doktor (1987) |
| Akadémiai cím |
Professzor (1988) , az Orosz Oktatási Akadémia levelező tagja (2016) az Orosz Oktatási Akadémia akadémikusa (2019) |
| Díjak és díjak |
  |
Jurij Davidovics Alaszkevics ( Habarovszk , RSFSR , Szovjetunió , 1940. április 16. ) szovjet és orosz tudós - oktató , az Orosz Oktatási Akadémia akadémikusa (2019).
Életrajz
1940. április 16-án született Habarovszkban.
1959-ben az Ulan-Ude- i erdészeti technikumban , 1964- ben a Szibériai Technológiai Intézetben (Krasznojarszk) végzett.
Érettségi után az intézetbe hívták, ahol asszisztensből a vegyipari gépek és készülékek tanszékvezetőjévé és a természetes vegyületek feldolgozó karának dékánjává vált.
1970-ben védte meg Ph.D. disszertációját, melynek témája: "Hidrodinamikus nyomás kutatása a rostok köszörülési folyamatában késes köszörűgépekben."
1973-ban egyetemi docensi címet kapott.
1987-ben védte meg doktori disszertációját, témája: "Szálos anyagok hidrodinamikus feldolgozásának elméletének alapjai."
1988-ban professzori címet kapott.
1992-től 2000-ig a Sibelast OJSC-nél dolgozott, főmérnökből, majd első vezérigazgató-helyettesből az üzem megbízott vezérigazgatójává vált, ugyanakkor tanszékvezetőként, professzorként folytatta oktatói tevékenységét az egyetemen.
2016-ban az Orosz Oktatási Akadémia szakképzési osztályáról levelező tagjává, 2019-ben akadémikusává választották.
Jelenleg az M. F. Reshetnev akadémikusról elnevezett Szibériai Állami Egyetem ipari technológiai gépek és készülékek tanszékének vezetője .
Tudományos tevékenység
A fa mélykémiai feldolgozása területén az egyik tudományos irányzat megteremtője.
Több mint 400 tudományos közlemény, köztük 29 tankönyv, 11 monográfia, valamint 33 szerzői jogi tanúsítvány és szabadalom szerzője, melyek többsége az ország vállalkozásainál valósult meg.
Tudományos irányítása alatt 20 kandidátusi és két doktori disszertációt védtek meg, ő a disszertációs tanács elnöke.
A "Növényi nyersanyagok kémiája" című tudományos folyóirat szerkesztőbizottságának tagja.
Válogatott írások
- monográfia "Hidrodinamikai jelenségek rostos félkész termékek őrlésekor késes csiszológépekben"
- tankönyv "Ipari gépek és berendezések elmélete és tervezése"
- tankönyv "Bevezetés az általános közgazdaságtanba és a termelésszervezésbe" - két kötetben
Díjak
- A "Haza Érdeméért" Érdemrend II fokozat (2016) kitüntetése [1]
- "A munka veteránja" érem (1988)
- Tiszteletbeli cím "Az Orosz Föderáció Felső Iskolájának Tiszteletbeli Dolgozója" (2009)
- Iparági jelvény "Kiváló eredményekért a munkában" (1990)
- "A SibGTU legjobb professzora" tiszteletbeli cím (2009)
Jegyzetek
- ↑ Az Orosz Föderáció elnökének 2016. május 17-i rendelete 233 . kremlin.ru. Letöltve: 2021. november 27. Az eredetiből archiválva : 2021. november 27.
Linkek
- Alaszkevics Jurij Davydovics. Orosz Oktatási Akadémia . rusacademedu.ru. Letöltve: 2021. november 27. Az eredetiből archiválva : 2021. november 27.
- Jurij Davydovics Alaszkevics . cyberleninka.ru. Letöltve: 2021. november 27. Az eredetiből archiválva : 2021. november 27.
- Jurij Davydovics Alaszkevics. Személyi bibliográfiai segédletek a "Tudomos portréja" sorozatban . disk.sibsau.ru. Letöltve: 2021. november 27. Az eredetiből archiválva : 2021. november 27.