Azad Talishoglu

Azad Talyshoglu ( 1924 . január 21. Godman falu , Lankaran körzet  - 2008 . május 16 . ) azerbajdzsáni talis költő [1] . Azerbajdzsáni és Talis nyelvű költészetet alkotott [ 2] . A Belügyminisztérium bakui városi közigazgatásának útlevél-nyilvántartási osztályának vezetőjeként dolgozott [3] .

Életrajz

Azad Akper oglu Kuliyev 1924. január 21- én született Godman faluban, Masalli régióban , Azerbajdzsán SSR [4] [5] [6] . 1942- ben, 18 évesen behívták a hadseregbe, és részt vett a Nagy Honvédő Háborúban . A háborúban 1943 -ban az egyik csatában súlyosan megsebesült . 1945- ben, a háború befejezése után a rendőrségnél kapott állást. A rendőrségnél ezredesi rangra emelkedett. 1956- ban, a Bakui Állami Egyetem Történettudományi Karának elvégzése után a Belügyminisztériumban töltött be felelős tisztségeket. A Belügyminisztérium bakui városi főosztályának útlevél-nyilvántartási osztályának vezetőjeként dolgozott [7] . 1974. augusztus 26- án Rustam Rustamzade irodalomkritikus „A haza nevében” („Kirovabad Kommunista”) című cikkében azt írta, hogy Azad Talishoglu munkája „hazafias, internacionalista, humanista” verseken alapul [8] . 2008. május 16- án halt meg [9] .

Irodalmi tevékenység

Fiatal kora óta foglalkozik művészettel. Talyshoglu ("Talys fia") álnevét a talis népe iránti nagy szeretetből vette fel, de bevallotta, hogy nem jön meg az ihlet a talis nyelvű íráshoz. Azonban a " Tolyshi sado " ("Talysh hangja") újság kérésére több rövid verset írt talysh nyelven . Azerbajdzsánra lefordította talis költők néhány versét, valamint Zulfugar Ahmadzade „Dаvardә ruzhon” („ Elmúlt napok ”), „Tolyshә zhimon” („Talysh élet”) műveit, amelyeket nyomtatásra előkészítettek, de nem publikáltak. [6] .

A költői álnév miatt Azadot többször beszélgetésre hívta a vezetés, és azt követelték, hogy ne nyomtasson verseket „Talyshoglu” álnéven, mivel felelős pozíciót tölt be a köztársaságban, de a költő nem teljesítette ezt a követelményt [6] .

A líra az 1950 -es évektől jelenik meg folyóiratokban . A vers első publikációja 1954 -ből származik [10] . "Talış dağları" ("Talysh- hegység "), "Çiçəkli diyar" ("Virágföld"), "Ana məhəbbəti" ("Anya szerelme"), "Vətən eşqi" ("Szeretet a szülőföld iránt") című könyvei költeményeket tartalmaznak. emberek, szülőföld, anya, valamint a rendfenntartók, akikkel együtt dolgozott. Ogtay Kazimov zeneszerző dalt írt Azad Talishoglu „My Police Brother” című verse alapján [11] .

Bibliográfia

Versgyűjtemények

• "Talış Dağları" (" Talysh - hegység "), Baku, 1962 [12]
• "Çiçəkli diyar" ("Virágföld"), Baku, 1964 [13]
• "Ana məhəbbəti" ("Anya szerelme"), Baku, 1967 [14]
• „Könül nəğmələri” („A szív dalai”), Baku, 1969 [10] [15]
• "Səni unuda bilmədim" ("Nem tudlak elfelejteni"), Baku, 1970
• „Vətən eşqi” („Szülőföld szeretete”), Baku, 1973 [16]
• „Mavi ulduzlar” („Kék csillagok”), Baku, 1976 [17] [18]
• „Gəldim görüşünə” („Eljöttem a találkozóra”), Baku, 1979
• „Şəlalə” („Vízesés”), Baku, 1980
• "Salam Ana Yurdum" ("Salam anyaország"), Baku, 1985 [19]
• "Hünər" ("Bátorság"), Baku, 1987 [19] [20]
• "Bizim Ellər" ("A mi népünk"), Baku, 1987
• „Bayatılar” („Bayats”), Baku, 1991
• "Sən oxuyanda" ("Amikor olvas"), Baku, 2004

Versek

• "Talysh daglary" ( azerb. "Talysh mountains")
• "Vаtәn" ( tal. "Szülőföld")
• "Chymy vәtәn" ( tal. "Szülőföldem")
• "Dogma shaһarim" ( azerb. "Szülőváros")
• "Ana" ( azerb. "Anya")
• " Masally"
• "Talysh gizi" ( azerb. "Talysh girl")
• "Milis nәferi" ( azerb. " Rendőr" )

Jegyzetek

1. ↑ Xodaşitin Cəbiyev (Cabbarlı). Azad Talışoğlunu xatırlayarkən...”  (Azerbajdzsán) (2015.06.14.). Letöltve: 2020. június 24. Az eredetiből archiválva : 2020. június 27.
2. ↑ Vaqif Yusifli. ƏDƏBİ HƏYAT  (azerbajdzsáni) . anl.az (2013.05.25.). Archiválva az eredetiből: 2019. szeptember 13.
3. ↑ Mahir Qabiloğlu. Kəmaləddin Heydərov – “Yaxşı adamların həsrətindəyik!”  (Azerbajdzsáni) . modern.az (2013.07.10). Archiválva az eredetiből: 2020. június 26.
4. ↑ Xodaşirin Cəbiyev. Azad Talışoğlunu xatırlayarkən...  (Azerbajdzsán) . azpress.az (2015.06.18.). Archiválva az eredetiből: 2020. június 27.
5. ↑ AZAD TALISHOGLU . Letöltve: 2020. június 24. Az eredetiből archiválva : 2020. június 27. (határozatlan)
6. ↑ 1 2 3 Rabil Abdinov. Azad Talishoglu - 92 (2016.01.19.). Letöltve: 2020. június 24. Az eredetiből archiválva : 2020. június 26. (határozatlan)
7. ↑ Ülfət Kürçaylı. Şair Qabilin polkovniki içirdib silahını alması - "GİZLİ ƏDƏBİYYAT"  (azeri) . kulis.az (2015.05.29.).
8. ↑ Gülxani Panah. Rüstəm Rüstəmzadə fəal tənqidçidir  (azerbajdzsáni) . gulxani.net. Archiválva az eredetiből: 2021. április 15.
9. ↑ AZAD TALISHOGLU . Letöltve: 2020. június 24. Az eredetiből archiválva : 2020. június 28. (határozatlan)
10. ↑ 1 2 Sedat Adıguzel. Azad Talışoğlu (1924 - )  (tur.)  (elérhetetlen link) . azerbaycanedebiyati.com. Archiválva az eredetiből: 2020. június 27.
11. ↑ sozmusiqi.wordpress.com. Oqtay Kazımi (1932-2010)  (azerbajdzsáni) . Musiqi və Notları tap . sozmusiqi.wordpress.com. Archiválva az eredetiből: 2020. június 26.
12. ↑ MS Ordubadi adına Naxçıvan Muxtar Respublikası Kitabxanası. Talış dağları  (azeri) . e-kitab.nakhchivan.az. Archiválva az eredetiből: 2020. június 27.
13. ↑ MS Ordubadi adına Naxçıvan Muxtar Respublikası Kitabxanası. Çiçəkli diyar  (azerbajdzsáni) . e-kitab.nakhchivan.az. Archiválva az eredetiből: 2020. június 27.
14. ↑ MS Ordubadi adına Naxçıvan Muxtar Respublikası Kitabxanası. Ana məhəbbəti  (azerbajdzsáni) . e-kitab.nakhchivan.az. Archiválva az eredetiből: 2020. június 26.
15. ↑ MS Ordubadi adına Naxçıvan Muxtar Respublikası Kitabxanası. Könül nəğmələri  (azerbajdzsáni) . e-kitab.nakhchivan.az. Archiválva az eredetiből: 2020. június 26.
16. ↑ MS Ordubadi adına Naxçıvan Muxtar Respublikası Kitabxanası. Vətən eşqi  (azerbajdzsáni) . e-kitab.nakhchivan.az. Archiválva az eredetiből: 2020. június 26.
17. ↑ Azad Talışoğlu  (tur.) . www.biyografya.com. Archiválva az eredetiből: 2020. június 25.
18. ↑ Azərbaycan Milli Elmlər Akademiyası Naxçıvan Bölməsi. Mavi ulduzlar  (azerbajdzsáni) . e-kitab.ameanb.nmr.az. Archiválva az eredetiből: 2020. június 27.
19. ↑ 1 2 Azərbaycan Milli Elmlər Akademiyası Naxçıvan Bölməsi. Salam, ana yurdum  (azeri) . e-kitab.ameanb.nmr.az. Archiválva az eredetiből: 2020. június 26.
20. ↑ MS Ordubadi adına Naxçıvan Muxtar Respublikası Kitabxanası. Hünər  (azerbajdzsáni) . e-kitab.nakhchivan.az. Archiválva az eredetiből: 2020. június 26.