Közigazgatásilag Grönland 5 községre oszlik ( Dan. Kommuner , Grenl. Kommunia ) ; önkormányzatok is _ _ _ _ Az egykori községek központjait városoknak ( Dan. by ), minden más települést településnek ( Dan . bygd ) tekintjük.
A térképen | Címer | Cím (orosz) |
Cím (zöld) |
Fordítás | Népesség, [1] fő (2019) [2] |
Terület, km² |
Sűrűség, fő/km² |
---|---|---|---|---|---|---|---|
Avanaata | Avannaata communia | északi kommuna | 10 651 | 522 700 | 0,02 | ||
Kekertalik | Kommune Qeqertalik | A kommuna a szigetekkel | 6 504 | 62 400 | 0.1 | ||
Qekkata | Qeqqata Kommunia | Középközség | 9 627 | 115 500 | 0,08 | ||
Kuyallek | Kommune Kujalleq | Déli kommuna | 7 755 | 32 000 | 0.24 | ||
Sermersook | Kommuneqarfik Sermersooq | Egy település sok jéggel | 20 998 | 635 600 | 0,03 | ||
Nem tartalmazza a területeket (községeken kívül) | |||||||
Északkelet-Grönland Nemzeti Park | 0 | 972 000 | |||||
Thule légibázis | 86 | ||||||
Teljes | 55 992 | 2 277 800 | 0,023 |
Kezdetben Grönlandot két gyarmatra osztották: Észak-Grönlandra Qeqertarsuaq fővárosával (korábban Godhavn) és Dél-Grönlandra Nuuk fővárossal (korábban Godhob). A kolóniákat 1940-ben egyesítették, és az adminisztráció középpontjában Godhob állt.
1953-ban az új dán alkotmány hozzájárult ahhoz, hogy Grönland a Dán Királyság teljes jogú tagjává vált, és minden lakója megkapta a dán állampolgárságot.
1908-ban Grönlandot 63 településre osztották, választott önkormányzati tanácsokkal.
Statisztikai és bizonyos szabályozási okokból a szigetet 1951-ben három területre (landdele) osztották fel: Nyugat-, Észak- és Kelet-Grönlandra. A Greater Northeast Nemzeti Parkot 1974-ben hozták létre, és Kelet-Grönland északi részét fedi le, majd 1988-ban Észak-Grönland keleti részével bővült.
Az önkormányzat 1979-es megjelenésével a három grönlandi területet (amt) Kitaa (Nyugat-Grönland), Tunu (Kelet-Grönland) és Avannaa (Észak-Grönland) névre keresztelték. Határuk szinte egyenes vonalban húzódott a jégtakaró mentén, Kelet- és Nyugat-Grönland határa a nyugati hosszúság 44°-án húzódott. Minden területnek volt egy további felosztása kommunákra (településekre): Kitaa 15-ből, Tunu kettőből, Avannaa egyből állt. Egyes területek nem tartoztak a kommunákhoz és területekhez – az Északkelet-Grönland Nemzeti Park , amely Kelet- és Észak-Grönlandon egyaránt található, valamint a Thule légibázis , amely Qaanaaq mellett található .
Az ország új közigazgatási felosztása 2009. január 1-jén lépett életbe. Az új kommunák a korábbi 18 községből álltak, a Thule légibázis (Pituffik) és az Északkelet-Grönland Nemzeti Park még mindig nem szerepel benne .
Kuyallek legkisebb és déli települése magában foglalja a korábbi Nanortalik, Qaqortoq és Narsaq településeket. Qaasuitsup legészakibb települése magában foglalja a korábbi Qaanaak, Uummannak, Upernavik, Qeqertarsuaq, Illulisat, Qasiannguit és Aasiaat településeket. Qekkata község magában foglalja a korábbi Maniitsok, Sisimiut és Kangaatsiak településeket. Sermersook nagyvárosi kommunája magában foglalja a korábbi Nuuk, Paamiut, Ivittuut és keleti Ammassalik és Ittokkortoormiit településeket.
Qekkata Sermersook Qaasuitsup Kuyallek Északkelet-(délről északra). Déli rész:
Központi rész:
Északi rész:
Grönland modern felosztása 2018. január 1-je óta van érvényben, amikor is Qaasuitsup legnagyobb községét felosztották Avannaata és Qeqertalik új településekre.
Észak-Amerikai országok : Közigazgatási felosztások | |
---|---|
Független Államok | |
Függőségek |
|
A közigazgatási felosztások táblázata országonként |
Grönland a témákban | |||
---|---|---|---|
Sztori | |||
Földrajz |
| ||
Politikai rendszer |
| ||
Gazdaság |
| ||
Társadalom |
| ||
"Grönland" portál |
Grönland közigazgatási felosztása | ||
---|---|---|
önkormányzatok |
| |
Területek nem tartoznak ide |