| Aderkas | |
|---|---|
| Aderkas címere | |
| A címer leírása: lásd a szöveget | |
| Tartományok, ahol a nemzetséget betelepítették | Livón, Észt, Szentpétervár, Novgorod, Kurszk, Voronyezs |
| A genealógiai könyv része | 6 |
| Polgárság | |
|
|
| Birtokok | Kurbis-Bisterwolde, Sussikas-Metak, Peydehof, Talik, Koik, Rozenhof (Liflyand tartomány); Sallaeggi, Takfer-Vidruk, Pennyeggi (Észtország tartomány); Zaostrovye (Szentpétervár tartomány); Leshino (Novgorod tartomány); Uteshevo (kurszki ajkak). |
Az Aderkas ( németül von Aderkas ) azonos nevű címeres Ostsee-i nemesi család .
A család első képviselője 1277-ben Johannes de Adrikas lovag, a rigai érsek vazallusa Livóniában .
Feltételezik, hogy a családnév Adrikas hűbér nevéből származik, amely a Lemsal -kastély szomszédságában volt . Itt kapta meg 1357-ben Johann von Aderkas Kadfer hűbérbirtokát . 1491-ben Arnt von Aderkas megszerezte a Bisterwolde birtokot, melynek földjei az 1920-as elkobzásig a család birtokában voltak.
1441 óta a családnak Észtországban is voltak birtokai . Ezek közül Sallaeggi és Pennyeggi birtokát Gustavus Adolf svéd király Fabian von Aderkasnak adományozta hűséges szolgálatáért.
1725-től 1919-ig Aderkáék birtokolták az Ezel szigeten található Peydehof birtokot , ahol a család képviselői két egyház gondnokai voltak és magas közigazgatási tisztségeket töltöttek be.
A család képviselői a dán, svéd, lengyel, porosz és orosz koronát szolgálták fel.
Aranymezőn felszáll egy fekete sólyom.
A címer három fekete strucctollat tartalmaz. Fekete arannyal bélelt jelvény.
Ókori címer (XVI. század előtt): Aranymezőben kék kopasz, rajta egy fekete, ülő, esztergált sas fektetve. Címer: három strucctoll: kék, fekete és arany. A név fekete arannyal.
A 20. századig a címert sasként vagy ragadozómadárként (sólyom, sárkány) írták le.
