Adaevskaya, Ella Georgievna

Ella Georgievna Adaevskaya (valódi nevén - Schulz ; 1846. február 10.  [22],  Szentpétervár -  1926. július 26. , Bonn ) - orosz zongoraművész , zeneszerző és etnomuzikológus .

Életrajz

Apa - Jegor Khristianovics (Georg Julius) Schultz ( németül:  Georg Julius Schultz , 1808-1875), boncoló orvos, író, észt és finn folklórgyűjtő, a " Jaj a szellemből " (1853) fordítója, Dr. álnéven ismert. Bertram [1] ; anya - Theodora Schulz zenetanár, eredetileg Észak-Németországból.

Nyolc éves korától Adolf Henseltnél tanult zongorázni , aki 1838 óta Szentpéterváron élt és női intézetekben tanított, Ella édesanyja a tanítványa és asszisztense volt. 1861-1862 telén adta első koncertjét, amely nagy sikert aratott. 1862-ben belépett az újonnan megnyílt Szentpétervári Konzervatóriumba , ahol zongorát tanult Anton Rubinstein és Alexander Dreyshok , majd N. I. Zaremba és A. S. Famintsyn zeneszerzőnél. Érettségi után (1869) szólókarrierbe kezdett, már Adajevszkaja álnéven (ezt az álnevet a Glinka „ Ruslan és Ljudmila ” című operájának nyitányában szereplő timpánok ütemeinek betűjeléből vették át : A, D, A - la, re, la), koncertezett Oroszországban és külföldön (többek között Bécsben és Párizsban , ahol barátságot kötött Charles Gounoddal ). Az 1870-es években Adajevszkaja több kórust komponált az udvari kápolna számára, majd két operát írt  : " Alkalmatlan " (1873) és " A szabadság hajnala " (1877). Sándor cárnak szentelt második operát a cenzúra módosított formában engedélyezte. Egyéni számokat koncerten adtak elő Párizsban (1877), Tartuban (1886) és Saalfeldben (1953). Adajevszkaja az ókori Görögország zenéjét és a szláv népzenei folklórt is tanulmányozta, és ezek hatására 1881-ben megírta a klarinétra és zongorára írt görög szonátát, amelyben negyedhang hangközöket használt .

1882-1911-ben Adajevszkaja művésznővérével, Paulina Geigerrel és három gyermekével Velencében élt, magánszalonokban lépett fel , és cikkeket írt zenei témákban. Abban az időben kreatív kapcsolatokat ápolt a velencei zenei élet kiemelkedő személyiségeivel, aktívan részt vett a város zenei és oktatási életében, és széles körben elismert zongoraművészként, zeneszerzőként és zenetudósként. Az olaszországi kompozíciók többnyire dalok, nevezetesen a "24 prelúdium hangra és zongorára" (1903-1907) unokaöccse, Benno Geiger [2] szövegeire . 1911-ben Németországba, Neuwiedbe költözött . Itt, a Neuwied melletti Segenhaus kastélyban Adaevskaya barátjával, Franziska von Lohe bárónővel, lányával, Margaritával és Erzsébet román királynővel (valójában Elizabeth von Wieddel), akik Carmen Silva álnéven verseket írtak , zenés és irodalmi kör. A világháborút a Segenhaus kastélyban töltötte. Adaevskaya zenei folklórt tanult - orosz, szláv, görög, olasz, tatár, észt, kelta, különböző országok zenetudományi kiadványaiban.

Főbb munkák

Operák

• Die Tochter des Bojaren oder die Hässliche ( A bojár lánya, avagy az alkalmatlan ), romantikus opera egy felvonásban ( 1873 )
• Morgenröte der Freiheit ( A szabadság hajnala ), népopera négy felvonásban ( 1877 )

Zongoraművek

• Chanson Rococo et Doubles (1904)
• Változatok zenei sziluettek formájában
• Onde del Lido (1886)
• Triste et tendre (1887)
• Schmetterlings Sehnsuchtstraum (1920)

Énekművek

• Weihnachtskantate (Karácsonyi kantáta) (1868)
• Hymne an die Muse und griechischer Chortanz (Himnusz a múzsához és görög tánc kórussal) ( 1917 )
• 24 prelúdium énekhangra és zongorára Benno Geiger ( 1903-1907 ) verseire
• Zene Christine of Pisa , Charles d'Orléans , Lenau , Grillparzer , Platen , Sully-Prudhomme és mások versei alapján .

Kamarazene

• Görög szonáta klarinétra (vagy hegedűre) és zongorára ( 1881 )
• Velencei szerenád mandolinra, két gitárra, csellóra és nagybőgőre

Válogatott kiadványok

Megjegyzések

• Schultz-Adaevskaya E. Karácsonyi kantáta. Sarabande a Suite for String Orchestra-ból. Himnusz a múzsához és görög tánc kórussal. Szöveges kiadás és orosz fordítás: D. G. Lomtev // Zenei album, 2010, 6. sz.
• Schultz-Adaevskaya E. Zongoraművek, románcok, Menüett a szvitből vonószenekarra, "Miatyánk" kórusra. Szöveges kiadás és orosz nyelvű fordítás: D. G. Lomtev // Zenei album, 2011, 3. sz.
• Schultz-Adaïewsky E. Ausgewählte Werke für Klavier zu zwei Handen. Onde del Lido. Schmetterlings Sehnsuchtstraum. Triste et tendre. Nach dem Autograf herausgegeben von Denis Lomtev. – Lage (Westf.): BMV Robert Burau, 2013.
• Schultz-Adaïewsky E. Ausgewählte Lieder für Singstimme und Klavier. Voglein, mi olyan schnell? kindesauge. Kínai sakk Liebeslied. Egy odú szél. Blick in den Strom. Perche mi quardi? De triste cour. Nach dem Autograf herausgegeben von Denis Lomtev. - Lage (Westf.): BMV Robert Burau, 2013.
• Schultz-Adaïewsky E. Hymne an die Muse und Griechischer Chortanz. Szöveg nach Dionysios von Halikarnassos. Fur Alt-Solo, zweistimmigen Frauenchor und Instrumentalensemble. Partitur. Nach dem Autograf herausgegeben von Denis Lomtev. - Lage (Westf.): BMV Robert Burau, 2013.
• Schultz-Adaewsky E. Neuer Fruhling. Szöveg: Georg Scherer. Fur Singstimme und Klavier; fur Singstimme und Streichquartett. La serenata. Szöveg Vittoria Aganoor. Fur Singstimme, Hegedű, Cselló és Klavier. Nach dem Autograf herausgegeben von Denis Lomtev. - Lage (Westf.): BMV Robert Burau, 2014.
• Schultz-Adaewsky E. Chanson Rococo et Doubles. Variationen in musicalischen Silhouettenformen für Klavier zu zwei Handen. Nach dem Autograf herausgegeben von Denis Lomtev. - Lage (Westf.): BMV Robert Burau, 2014.
• Schultz-Adaewsky E. Morgenrote der Freiheit. Volksoper Vier Aktenben. Klavierauszug. Nach dem Autograf bearbeitet und herausgegeben von Denis Lomtev. - Lage (Westf.): BMV Robert Burau, 2015.
• Schultz-Adaewsky E. Weihnachtskantate. Klavierauszug. Nach dem Autograf bearbeitet und herausgegeben von Denis Lomtev. - Lage (Westf.): BMV Robert Burau, 2018.

Egyéb

• Schultz-Adayevsky E. A terek szlávok által rögzített dallamok és szövegek. - Szentpétervár. : típusú. Acad. Nauk, 1904. - 16 p. - (Ott. from: Baudouin-de-Courtenay I. A. Anyagok a délszláv dialektológiához és néprajzhoz. - Szentpétervár, 1904. - T. 2. - S. 197–210). [3]
• Alkalmatlan: Opera 1. d-ben [librettó] / Zene. E. Adaevskaya; R. I. Mintslov és Savar szavai; Ford.: Kalasnyikov. - Szentpétervár. : típusú. Skaryatina, 1873. - 82 p. [négy]
• Lettere sulla musica a Venezia // Gazzetta Musicale di Milano. — 1888 .
• La berceuse populaire. - Torino stb., 1894 .

Irodalom

• Bernandt G. B., Yampolsky I. M. Aki a zenéről írt: Bio-bibliogr. zenei szótár. kritikusok és személyek, akik a forradalom előtti időszakban a zenéről írtak. Oroszország és a Szovjetunió. - M . : Szov. zeneszerző, 1971. - T. 1: A-I. — 356 p. - 6700 példány. [5]
• Lomtev D. G. Ella von Schultz-Adayevskaya operái (A zenés színház történetéről Oroszországban az 1870-es években)  // A Moszkvai Konzervatórium Tudományos Értesítője. - 2018. - 4. szám (35) . - S. 80-97 .
• Lomtev D. G. Ella von Schultz-Adayevskaya - női zeneszerző // Orosz zenei archívum külföldön. Külföldi zenei archívumok Oroszországban. Ült. No. 85. – Moszkva: Tudományos és Kiadói Központ "Moszkvai Konzervatórium", 2019. P. 129–139.
• Hüsken R. Ella Adaïewsky (1846–1926). Pianistin-Komponistin-Musikwissenschaftlerin. — Koln: Dohr, 2005. — ISBN 978-3-936655-18-6 . [6]
• Hüsken R. Ella Adaïewsky und die venezianische Società del Quartetto  (német)  // Aspetti musicali : Musikhistorische Dimensionen Italiens 1600 bis 2000. Festschrift Dietrich Kämper zum 65. Geburtstag / Hrsg. von Norbert Bolin, Christoph von Blumröder és Imke Misch. - Koln, 2001. - S. 77-85 . - ISBN 978-3-925366-83-3 . [6]
• Husken R. Ella von Schultz-Adaewsky. Eine Schülerin Henselts  (német)  // Adolph Henselt und der musikkulturelle Dialog zwischen dem westlichen und östlichen Europa im 19. Jahrhundert / Hrsg. von Lucian Schiwietz. - Schwabach: Studio Verlag Sinzig, 2004. - S. 255-265 .

Jegyzetek

1. ↑ Schultz, Georg-July // Brockhaus és Efron enciklopédikus szótára  : 86 kötetben (82 kötet és további 4 kötet). - Szentpétervár. , 1890-1907.
2. ↑ Életrajz . www.adaiewsky.de. Letöltve: 2019. augusztus 28. Az eredetiből archiválva : 2019. október 27. (határozatlan)
3. ↑ RNB: Orosz nyelvű könyvek általános betűrendes katalógusa (1725-1998) . Letöltve: 2012. február 24. Az eredetiből archiválva : 2016. március 4.. (határozatlan)
4. ↑ RNB: Orosz nyelvű könyvek általános betűrendes katalógusa (1725-1998) . Letöltve: 2012. február 24. Az eredetiből archiválva : 2016. március 4.. (határozatlan)
5. ↑ RNB: Orosz nyelvű könyvek általános alfabetikus katalógusa (1725-1998)
6. ↑ 1 2 _ Renate Hüsken - Autorin (Verlag Dohr) Archiválva : 2008. május 24. a Wayback Machine -nél  (német)  (Hozzáférés: 2012. február 24.)

Linkek

• Hüsken R. Ella Adaïewsky (1846–1926) und die venezianische Società del Quartetto (hozzáférhetetlen link) (2001). Letöltve: 2012. február 24. Az eredetiből archiválva : 2011. augusztus 5..  (határozatlan)   (Német)
• E. Adaevskaya életrajza A Wayback Machine 2008. május 22-i archív példánya (német) (Elérés dátuma: 2012. február 24.)  
• [1]  (olasz)  (nem elérhető link 2017. 02. 06. óta [2097 nap])
• Énekkompozíciók

Tematikus oldalak	Nemzetközi zenei kottakönyvtár projekt MusicBrainz
Genealógia és nekropolisz	Keress egy sírt
Bibliográfiai katalógusokban BNF : 13992593p CONOR : 218917987 GND : 122216954 ICCU : RAVV092045 ISNI : 0000 0001 1636 0287 LCCN : n97026520 NKC : mzk2013754726 , mzk2013754727 NLP : A17839348 NTA : 30401429X NUKAT : n2009114442 SUDOC : 244040486 VIAF : 47637773 WorldCat VIAF : 47637773