Agjabadi régió

Agjabedi régió ( azeri Ağcabədi rayonu ) közigazgatási egység ( körzet ) Azerbajdzsán középső részén . A központ Agjabadi városa .

Etimológia

A járás elnevezése a járásközpont, Agjabadi város nevéből származik. Az "Agjabedi" helynév a török ​​"agja" (szürkés) és a "bet" (hegylejtő) szavakból származik [1] .

Történelem

A körzet 1930. augusztus 8-án alakult meg. 1939. január 24-én az Agjabadi régió 1 községi tanácsát és 4 faluját a Zsdanovszkij régióhoz helyezték át [ 2] . 1963. január 4-én a régiót felszámolták és az Aghdam régióhoz csatolták. 1965. január 6-án alakult újra [3] .

Földrajz

A régió északnyugaton Barda , északkeleten Zardob , keleten Beylagan , délen Fizuli , délnyugaton Khojavend és nyugaton Aghdam régiókkal határos.

Aghjabadi régió a Kura-Araks síkság Mil és Karabakh síkságain található . A térség domborzata alacsony, fokozatosan emelkedik északkeletről délnyugati irányba.

A régió területe az antropogén rendszer kontinentális alluviális és tengeri lerakódásaiból alakult ki. Egészen a közelmúltig voltak agyaglerakódások.

Agjabadi régió területén a szürke-réti, szürke, réti szürke talajok elterjedtek [4] . A központi részen szikes és szoloncsak talaj található. A szovjet időszakban meliorációs és vízelvezető munkákat végeztek a térségben [5] . Sztyeppei és félsivatagi típusú növények. A Kura partján gyakoriak a cserjés bozótok és a ritkított tugai erdők . A táj túlnyomórészt félsivatagos.

A régió területén golymás gazellák , farkasok , vaddisznók , sakálok , rókák , nutria , borz , mezei nyúl , futóegér lakta állatok közül [6] . A madarak közül - frankolin , galamb , nyírfajd , fácán . A kerület területén található az Aggyol Nemzeti Park , melyben 15 állatfaj, 20 halfaj, 40 növényfaj található. Akár 300 különböző madárfaj telel és fészkel a parkban.

Éghajlata mérsékelt meleg, száraz szubtrópusi. A januári átlaghőmérséklet 1,2-1,7°C, júliusban 25-26°C. Az átlagos évi csapadékmennyiség 300-500 mm [4] . A folyóhálózat ritka. Körülbelül 45 km-re az északkeleti határtól folyik a Kura folyó , a központi részen keresztül - Karkarchay [5] . Felső-Karabah és Ordzhonikidze csatornák haladnak át a régió területén. Sós tavak vannak.

Adminisztratív struktúra

A kerületben 1 városi és 45 vidéki település található:

1. Agjabadi város önkormányzata
2. Shakhseyan vidéki önkormányzat
3. Khojavend község
4. Mehrablin vidéki önkormányzat
5. Karavellinsky vidéki önkormányzat
6. Aran község
7. Salmanbek község
8. Tazakend falu (Khusulinsky)
9. Koyuk vidéki önkormányzat
10. Bala Kekhriz vidéki önkormányzat
11. Minakhorluz község
12. Kebirlik község
13. Hajibedellik község
14. Sárván község
15. Ashagi Avshar vidéki önkormányzat
16. Yeni Karadolag község
17. Tainagsky vidéki önkormányzat
18. Ranjbarlar vidéki önkormányzat
19. Karakhan vidéki önkormányzat
20. Kurdlar falu
21. Hajilar község
22. Boyadsky vidéki önkormányzat
23. Mugan vidéki önkormányzat
24. Poladsky vidéki önkormányzat
25. Karadolag község
26. Giyameddinlik vidéki önkormányzat
27. Shahsevan Tazakend vidéki önkormányzat
28. Khusuluk vidéki önkormányzat
29. Senlik község
30. Agabeylik község
31. Periogullar Község Önkormányzata
32. Arazbar község
33. Sharafkhan vidéki önkormányzat
34. Jafarbeylik falu
35. Kahrizlik község
36. Bilagany község
37. Skót vidéki önkormányzat
38. Shahmallar vidéki önkormányzat
39. Gindar falu
40. Imamgulubeylik vidéki önkormányzat
41. Saryjalik község
42. Gelebedinsky vidéki önkormányzat
43. Avshar vidéki önkormányzat
44. Najafgulubeylik vidéki község
45. Yukhari Giyameddinlik vidéki önkormányzat
46. Mirzakhagerdilik vidéki önkormányzat

Települések

Népesség

1976-ban a népsűrűség 36,7 fő/km² volt [5] . 2009-ben ez a szám 69 fő/km² volt. 2009-ben a lakosság 62%-a falvakban él [10] .

Közgazdaságtan

A Szovjet Szocialista Köztársaság idején a mezőgazdaságot fejlesztették a térségben. Növelték a gyapottermesztés, az állattenyésztés (főleg a juhtenyésztés) és a állattenyésztés forgalmát [5] . 1975-ben 21 kolhoz és 1 állami gazdaság működött a régióban. 1975-ben 75,7 ezer hektár volt megfelelő földterület. Ebből 33,4 ezer hektár szántó, 1,8 ezer hektár évelő növény, 600 hektár szénatermelésre, 39,9 ezer hektár legelő [5] .

A 33,4 ezer hektár szántóból 30%-a gabona és hüvelyes, 40%-a ipari növény (gyapot), 1%-a zöldség és burgonya, 29%-a takarmánynövény. 1000 hektárt különítettek el szőlőültetvényekre. Az állami gazdaságok és a kolhozok 12,8 ezer szarvasmarhát, 146,8 ezer darab kismarhát tartottak. A térség gazdaságai 1975-ben 18,6 ezer tonna gabonát, 39,1 ezer tonna gyapotot termeltek [5] .

A kerületben volt egy járásközi autójavító üzem, egy vaj- és sajtüzem, az Azselkhoztekhnika tröszt regionális részlege, egy termelő üzem és egy fogyasztói szolgáltató üzem.

A régió a karabahi gazdasági régióhoz tartozik . Túlnyomórészt mezőgazdasági [6] . Fejlődik a gyapottermesztés, a gabonatermesztés és a mezőgazdaság. A telepeken 2007-ben 74 662 db nagytestű, 303 830 db kismarhát, 1520 db lovat, 279 447 db madarat tartottak.

A termőföld mennyisége 81,5 ezer hektár. Ebből 60 ezer hektárt legelőre, 55,3 ezer hektárt vetésre, 800 hektárt gyümölcsösre osztanak ki [4] . 2018-ban több mint 20 ezer tonna gyapotot állítottak elő.

Az Agjabadi Gabona Agropark 3094 hektáros területen működik. Ebből a vetésterület 1368 hektár. 2021-ben 20 721 tonna szemes termést takarítottak be a mezőgazdasági parkban, köztük búzát, árpát, kukoricát, gyapotot, szóját [11] .

Infrastruktúra

A kerületen 844,9 kilométernyi út halad át.

4 alállomás üzemel a lakosság folyamatos áramellátására.

A kerületben 2013-ban 30 automata telefonközpont működött , amelyek 46 település kommunikációját biztosították. 2003-2013 során a telefonszámok száma 2,4-szeresére, az internetezők száma pedig 7,7-szeresére nőtt a régióban [12] .

A kerületben 2008-ban 29 posta működik [4] .

Kultúra

1932 óta jelenik meg az "Aran" (korábban "Suret") társadalmi-politikai újság [13] . 1936-ban egy helyi rádió kezdett sugározni [5] .

Oktatás

2009-ben 36 iskola előtti intézmény, 62 középiskola, amelyekben akkoriban 21 146 diák tanult, egy szakközépiskola, az Azerbajdzsán Pedagógiai Intézet és a Sumgayit Zeneművészeti Főiskola fiókjai, Agjabedi Pedagógiai Főiskola, művészeti iskola, mugham központ, 8 zeneiskola, 43 kultúrház és klub, 3 múzeum és 74 könyvtár [4] .

Egészségügy

12 kórház működik 685 ággyal, 17 járóbeteg-klinika, járványügyi és higiéniai központ, valamint 22 feldsher-szülészeti állomás [6] . A kerület egészségügyi intézményeiben 2009-ben 165 orvos dolgozott, ebből 4 fogorvos, 623 mentős, köztük 69 szülész [4] .

Látnivalók

2009 augusztusában, az Agjabedi régióban található Salmanbeyli falu közelében található Galatepe ősi település területén végzett kutatások során, amelyeket az ANAS Régészeti és Néprajzi Intézetének munkatársai végeztek, egy város maradványait ókori és középkor fordulóját fedezték fel. A kutatás eredményeként több mint 5 méter magas erődfalakat, 15 méter hosszú utcát és egyéb építkezési maradványokat tártak fel. Feltárult a többrétegű emlékmű. A felső réteg a XI-XII. század középkori időszakát fedi le , a második réteg a kora középkort, az alsó réteg az ókort [14] .

Jegyzetek

1. ↑ Encyclopedic Dictionary of Toponymy of Azerbaijan  = Azərbaycan toponimlərinin ensiklopedik lüğəti : 2 kötetben  / szerk. R. Aliyeva. - Baku: Shark-Garb, 2007. - T. 1. - S. 20.
2. ↑ Szovjetunió. A szakszervezeti köztársaságok közigazgatási-területi felosztása: az 1938. X 1. és 1939. III. 1. közötti időszakban bekövetkezett változások . - M .  : Az RSFSR Legfelsőbb Tanácsának Vedomosti kiadója, 1939.
3. ↑ Az Azerbajdzsán SSR közigazgatási felosztása 1977. január 1-jén . - Baku: Azerneshr, 1979. - P. 6. Archivált másolat (elérhetetlen link) . Letöltve: 2018. november 27. Az eredetiből archiválva : 2018. november 27. (határozatlan) 
4. ↑ 1 2 3 4 5 6 Ağcabədi rayonu // Azərbaycan Milli Ensiklopediyası / MK Kərimov . - Bakı: Azərbaycan Milli Ensiklopediyası, 2009. - T. I.  (Azerb.)
5. ↑ 1 2 3 4 5 6 7 8 Aghbadi kerület // Azerbaijan Soviet Encyclopedia  : [10 volumes] = Azarbaјҹan Council of Encyclopediasy  (Azerbaijan) / ch. szerk. J. B. Gulijev . - Baku: Kyzyl Shark, 1976. - T. 1. - S. 113-114. — 648 p. — 80.000 példány.
6. ↑ 1 2 3 Ağcabədi rayonu // Azərbaycan Milli Ensiklopediyası / MK Kərimov . - Bakı: Azərbaycan Milli Ensiklopediyası, 2007. - T. Azərbaycan.  (azerb.)
7. ↑ A Szovjetunió városainak, városi típusú településeinek, kerületeinek és regionális központjainak tényleges népessége az 1970. január 15-i népszámlálás szerint a köztársaságokra, területekre és régiókra (az RSFSR kivételével) . Letöltve: 2018. november 27. Az eredetiből archiválva : 2011. február 9.. (határozatlan)
8. ↑ Az unió és autonóm köztársaságok, autonóm régiók és körzetek, területek, régiók, körzetek, városi települések, faluközpontok és 5000 fő feletti vidéki települések tényleges lakossága (kivéve az RSFSR-t) . Letöltve: 2018. november 27. Az eredetiből archiválva : 2020. április 26. (határozatlan)
9. ↑ A Szovjetunió Uniós Köztársaságainak és területi egységeinek lakossága nemek szerint . Letöltve: 2018. november 27. Az eredetiből archiválva : 2014. február 22. (határozatlan)
10. ↑ 1 2 Azerbajdzsán népességének népszámlálása. 2009, Baku.
11. ↑ Aghjabadiban termesztendő pattogatott kukorica . Day.Az (2022. február 14.). Letöltve: 2022. február 21. Az eredetiből archiválva : 2022. február 21.. (Orosz)
12. ↑ İnfrastruktur - AĞCABƏDİ RAYON İcra Hakimiyyəti . Letöltve: 2018. november 27. Az eredetiből archiválva : 2018. november 28. (határozatlan)
13. ↑ Azerbajdzsán (elérhetetlen link) . Letöltve: 2019. november 29. Az eredetiből archiválva : 2019. május 24. (határozatlan) 
14. ↑ Egy ősi várost fedeztek fel Salambeyli falu területén, Agjabadi régióban . 1news.az (2009. augusztus 19.). Letöltve: 2019. szeptember 3. Az eredetiből archiválva : 2019. szeptember 3. (határozatlan)

Linkek

• Aghjabedi régió végrehajtó hatalma Hivatalos honlap

A közösségi hálózatokon	Twitter Facebook Instagram Távirat
Fotó, videó és hang	Youtube
Bibliográfiai katalógusokban	VIAF : 239729441 WorldCat VIAF : 239729441