Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért | |
---|---|
netherl. Volkspartij voor Vrijheid en Democratie | |
Vezető | Mark Rutte |
Alapított | 1948. január 24 |
Központ | Hága , Hollandia |
Ideológia |
Konzervatív liberalizmus Gazdasági liberalizmus Európa- párti euroatlantizmus |
Nemzetközi |
Liberálisok és Demokraták Liberálisok Nemzetközi Szövetsége Európáért |
A tagok száma | 26 550 [1] |
Helyek a birtoktábornok második házában | 34/150 |
Helyek a birtoktábornok első házában | 12/75 |
Helyek az Európai Parlamentben | 5/29 |
Személyiségek | párttagok a kategóriában (14 fő) |
Weboldal | www.vvd.nl |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
A Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért ( hollandul Volkspartij voor Vrijheid en Democratie (VVD) ) egy holland jobboldali liberális politikai párt .
A párt 1948 -ban alakult . Megalakulása óta állandóan képviselteti magát a holland parlament mindkét házában . 1994-98-ban részt vett Wim Kok kormányában, 2002 júliusától 2007 februárjáig Balkenende miniszterelnök kormányában (először több hónapig a CDA -val és az LPF-el, majd a CDA-val és a D66 -tal ). Jelenleg ennek van a legnagyobb frakciója a parlament alsóházában (32 képviselő a 150-ből), és ő a kormányzó. A pártot a vállalkozások és a polgárok adócsökkentési szándéka, a gazdaságba való kormányzati beavatkozás csökkentésére irányuló vágy, az európai integráció, Törökország uniós csatlakozásának ellenállása és kemény bevándorlási politika jellemzi.
A 2010-es választási kampány során Mark Rutte pártvezető a választóknak a kormányzati kiadások jelentős csökkentését és a bevándorlók juttatásainak csökkentését ígérte a gazdasági válság hatásainak leküzdése érdekében [2] . Megjegyzendő, hogy Mark Rutte gazdaságról alkotott nézetei Margaret Thatcher brit politikájára emlékeztetnek [3] . Rutte-t az egyik fő jelöltnek nevezik Hollandia miniszterelnöki posztjára [4] . Elterjedt az a vélemény, hogy Rutte nem a legkarizmatikusabb politikus Hollandiában; feltűnt, hogy a választási kampány során az arcképét ábrázoló plakátok helyett a párt aktuális társadalmi és gazdasági témákról szóló szlogeneket akasztott ki [4] .
2010. október 14-én Mark Rutte pártvezetőt nevezték ki Hollandia miniszterelnökévé [5] . Az új kormánykoalícióban a VVD mellett a Kereszténydemokrata Fellebbezés párt is helyet kapott . Geert Wilders Szabadságpártja támogatta az új kormánykoalíciót, de nem kapott miniszteri tárcákat [5] .
A 2012 szeptemberében tartott előrehozott parlamenti választásokat követően Rutte koalíciós kormányt alakított, amely a Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért és a Munkáspártból állt .
A 2017-es parlamenti választásokon a párt a népszavazatok 21,3%-ával az első helyet szerezte meg, és ennek eredményeként 33 mandátumot kapott az államok általános képviselőházában – 8 hellyel kevesebbet, mint a 2012-es választásokon [6] . Új koalíciós kormány alakult, amelyben a Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért mellett három további párt is helyet kapott: a Kereszténydemokrata Felhívás , a Demokraták 66 és a Keresztény Unió . Mark Rutte megtartotta a miniszterelnöki posztot.
Év | Helyek | Δ |
---|---|---|
Választások a birtokgenerális második házába | ||
1948 | 8 a 100-ból | |
1952 | 9 a 100-ból | ▲ 1 |
1956 | 13 a 150-ből | ▲ 4 |
1959 | 19 a 150-ből | ▲ 6 |
1963 | 16 a 150-ből | ▼ 3 |
1967 | 17 a 150-ből | ▲ 1 |
1971 | 16 a 150-ből | ▼ 1 |
1972 | 22 a 150-ből | ▲ 6 |
1977 | 28 a 150-ből | ▲ 6 |
1981 | 26 a 150-ből | ▼ 2 |
1982 | 36 a 150-ből | ▲ 10 |
1986 | 27 a 150-ből | ▼ 9 |
1989 | 22 a 150-ből | ▼ 5 |
1994 | 31 a 150-ből | ▲ 9 |
1998 | 38 a 150-ből | ▲ 7 |
2002 | 24 a 150-ből | ▼ 14 |
2003 | 28 a 150-ből | ▲ 4 |
2006 | 27 a 150-ből | ▼ 1 |
2007 | 22 a 150-ből | ▼ 5 |
2010 | 31 a 150-ből | ▲ 9 |
2012 | 41 a 150-ből | ▲ 10 |
2017 | 33 a 150-ből | ▼ 8 |
Európai Parlamenti választások | ||
1979 | 4 a 25-ből | |
1984 | 5 a 25-ből | ▲ 1 |
1989 | 25-ből 3 | ▼ 2 |
1994 | 6 a 31-ből | ▲ 3 |
1999 | 6 a 31-ből | ▬ |
2004 | 4 a 27-ből | ▼ 2 |
2009 | 25-ből 3 | ▼ 1 |
2014 | 3 a 26-ból | ▬ |
2019 | 5 a 29-ből | ▲ 2 |