VB (gránátvető)

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2021. október 13-án felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzéshez 1 szerkesztés szükséges .

A Viven-Bessières 51 mm-es gránátvető az év 1915-ös modelljének  francia puskás gránátvetője a Lebel M1886 puskához [1] .

Történelem

Az első világháború idején, a nyugati front stabilizálódása és az „ lövészárokháborúra ” való átállás után szükségessé vált a gyalogsági fegyverek hatékonyságának növelése.

1915-ben VB puskás gránátvetőt fejlesztettek ki a Lebel puskához, amely 1916-ban kezdett a hadseregbe kerülni, a gránátvető rendszeres száma 16 db volt. a francia hadsereg minden gyalogszázada számára [1] .

Miután Olaszország 1915. május 23-án az antant oldalán belépett a háborúba , az olasz vállalatok számos példányt készítettek a francia VB gránátvetőből az olasz hadsereg számára, ugyanakkor kifejlesztették saját puskagránátvető-modelljüket. . A VB gránátvetők másolatait azonban továbbra is használták, majd a háború befejeztével a hadsereg raktáraiban őrizték őket 1928-ig, amikor is kivonták a szolgálatból, és új típusú gránátvetővel helyettesítették [2] .

Leírás

A gránátvető egy mozsár, amelyet a puska csövére szerelnek, és arra tervezték, hogy puskagránátot lőjön üres vagy éles töltény segítségével, 8 × 50 mm R Lebel [1] .

A lőszer fő típusa egy 190 méteres lőtávolságú töredezőgránát volt, valamint egy világítógránát és egy „kommunikációs gránát” (üreges testbe helyezték az írásos üzenetet) 350 méteres lőtávolságig. előállított [1] .

Működési országok

Jegyzetek

  1. 1 2 3 4 5 6 7 S. Fedoseev, A. Kuleshov. "Lebel" - egy új korszak elsőszülöttje // "Arms" magazin, 2017. 2. szám 1-3., 14-23.
  2. 12 Michael Heidler . Német puskagránátok és kilövők más országokban // "Small Arms Review", 2013. július   (eng.)
  3. Grzegorz Franczyk. Polska amunicja strzelecka. Krakkó, 2005   (lengyel)