Usteri, Paul
Paul Usteri ( Paul Usteri , 1768-1831) svájci botanikus, orvos és politikus, Leonhard Usteri zürichi állampolgár legidősebb fia, aki nagy szolgálatokat tett Zürichnek az iskolaügy fejlesztésében, különösen a nőnevelés legjobb megfogalmazásában. .
Életrajz
A francia forradalom , amelyre Usteri eleinte teljes rokonszenvvel reagált, elvonta a figyelmét a tudományos és oktatói munkáról a politika területén. Zürichben akkoriban különösen szigorú volt a cenzúra, aminek következtében Usteri Lipcsébe költözött, és az ottani folyóiratokba kezdett írni. 1797-ben Usterit a Zürichi Nagy Tanács tagjává választották , és ott buzgón kampányolt a szükséges reformokért. De a többség ellene volt, és a forradalomtól tartva semmit sem tett annak megakadályozására. A zürichi cenzúra eltörlésével lehetővé vált a szabad írás. Ustyre Escherrel közösen alapította a Schweizerischer Republikanert. Az újonnan alapított Helvét Köztársaság szenátusába (1798. április) beválasztott Usteri elvont elvek alapján radikális reformot akart végrehajtani Svájc egész politikai rendszerében. Arra törekedett, hogy a köztársaság egységét a nemzet tudatába hozza, amihez szükségesnek tartotta az alsóbb osztályok szélesebb körű fejlesztését. Usteri ekkor lett az unitárius párt feje, aki a köztársaság egységét támogatta a föderalisták ellen. 1798 szeptemberétől Usteri a szenátus elnöke volt. A francia direktórium erőszakossága általános felháborodást váltott ki, amelyet Usteri heves beszédekben és cikkekben fejtett ki a francia kormány és különösen svájci szolgája, Ochs ellen. A konzulátus és a birodalom idején Usteri felváltva volt a központi kormány tagja és ellenzékben. Publicistaként továbbra is a politikai centralizáció szükségessége mellett érvelt Svájcban. Amikor az 1830-as júliusi forradalom után Zürichben végrehajtották az alkotmány felülvizsgálatát, Usteri lett az ügy középpontja, és ezt követően az újonnan szervezett kormány élére került. Usteri a francia forradalom történetéről összegyűjtött műveit, a Párizs kivételével bárhol létező legteljesebbet, Zürich városára hagyta.
Irodalom
