| "Sabad Nep" | |
|---|---|
| eredeti cím |
Szabad nep |
| Típusú | napilap _ |
| Formátum | szélesvásznú |
| Tulajdonos | Magyar Munkáspárt |
| Ország |
Magyar Királyság (a föld alatt jött ki), Magyar Köztársaság , Magyarország |
| Alapított | 1942. február 1 |
| A kiadványok megszűnése | 1956. október 29 |
| Politikai hovatartozás |
Magyar Kommunista Párt , Magyar Munkáspárt |
| Nyelv | Magyar |
| Periodikaság | napi |
| Ár | 0,6 Ft |
| Központi iroda | Budapest , VIII ker. Blaha Lujza tér 3, Présház ( 2007 -ben lebontott épület ) |
| ISSN | 0200-7428 |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
A Szabad nép 1942-1956 között megjelent magyar lap . _ _ _ _ _ A Magyar Kommunista Párt , 1948 - tól a Magyar Dolgozók Pártja sajtóorgánuma . A Népszabadság újság elődje .
Az akkori földalatti Magyar Kommunista Párt új nyomtatott orgonájának első száma 1942. február 1-jén jelent meg. Roza Ferenc a Sabad Nep című újság főszerkesztője lett , 1932-1935 - ben a Horthy-rendszer által levert Kommunist (Kommunista) című lap akkori CPV-szervének szerkesztőbizottságának tagja volt . 1944 decemberében , amikor a Vörös Hadsereg közeledett az országhoz , a magyar kommunisták földalatti nyomdái az ország egész területét lefedték, és az újság széleskörű terjesztését elérhették.
1945. március 25- én jelent meg a Sabad Nep első legális száma Magyarország szovjet csapatok által ellenőrzött részén. A következő tíz évben az újság naponta jelent meg, először a Kommunista Párt fő nyomtatott szócsövéként, majd 1948-ban az SDPV -vel és a VPT- vel való egyesülése után Rákosi sztálinista politikájával foglalkozott . [egy]
Október 23-án, a később antikommunista felkeléssé fejlődő zavargások első napján a Sabad Nep csapata a pártbizottság délelőtti ülésén úgy döntött, támogatja az országban megindult folyamatokat. Az újság szerkesztőségét azonban már október 25-én elfoglalták Nagy Imre hívei . [2] Egy másik szám helyett kormányellenes röpiratot nyomtattak, és ettől a naptól kezdve harc kezdődött a kormányerők és a lázadók között a nyomtatott orgona irányításáért.
Október 26-án a Sajtóház előtti téren a magyar vezetés kérésére a városba behatoló szovjet egységek és a lázadók fegyveres különítményei között csata zajlott, melynek során két szovjet katona megsebesült. A jelenleg is hatósági ellenőrzés alatt álló HTP budapesti városi bizottságának épületébe vitték őket. [2]
Október 28-án és 29-én a Sabad Nep két cikket közöl, köztük a Hajnal című szerkesztőséget, amely Kádár János szerint „morálisan, mondhatni, szinte teljesen szétzilálta a Népköztársaság védelmét. Ezek a cikkek nem tükrözték a Központi Bizottság álláspontját . [3] Ezekben a cikkekben először nyíltan nemzeti forradalomként értékelték azt, ami az országban történik. Ezzel kapcsolatban Kádár később azt írta, hogy „a küzdelem Sabad Nepért is folyt, mígnem ez az újság az ellenség oldalára nem állt, megjelentetve a „Hajnalodik” című jól ismert cikket, és tovább zavarta a frontvonalakat” . [négy]
„Emlékszem, hogy október 28-án, vasárnap rendes katonák állítottak meg – emlékezett vissza Kertes István, a harcok egyik résztvevője. – Leültettek egy padra, elém tették a Sabad Nep újságot, és megkérdezték, ki véleményem hazafi és aki ellenforradalmár.Végül is a cikkben egyenesen az áll,hogy aki fegyverrel védi a városi bizottságot,az ellenforradalmár,aki pedig fenyegetőzik,az hazafi.Valaki azt mondta:Te kommunista vagy és egy vezető munkás, és közönséges katonák vagyunk, és "parancsra vagyunk itt. Mi történik valójában? Végül is a központi újságodban azt írják, hogy nem vagyunk hazafiak . " [2]
Annak ellenére azonban, hogy az újságot ténylegesen átpártolták a lázadók oldalára, az újság túlságosan kompromittálódott a Rákosi-rezsim korábbi támogatása miatt, és közvetlen kapcsolatban állt azzal. Október 29. óta nem jelent meg új Sabad Nep. November 2-án, az MSZMP megalakulását követő napon az újság megjelenése végleg megszűnt. Helyette új „ Népszabadság ” című újság indult. Ennek az újságnak az első főszerkesztője Nagy Imre munkatársa, Haraszti Sándor volt, aki a szovjet beavatkozás megindulása után vele együtt a jugoszláv követségre menekült.