kecske oxalis | ||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
tudományos osztályozás | ||||||||||||||||
Tartomány:eukariótákKirályság:NövényekAlkirályság:zöld növényekOsztály:VirágzásOsztály:Kétszikű [1]Rendelés:OxálvirágosCsalád:savanyúNemzetség:savanyúKilátás:kecske oxalis | ||||||||||||||||
Nemzetközi tudományos név | ||||||||||||||||
Oxalis pes caprae L. (1753) | ||||||||||||||||
|
A kecskesóska ( lat. Oxalis pes-caprae ) az oxalis családjába tartozó évelő lágyszárú növény .
Ez a faj a világ számos részén invazív növény. A faj eredetileg Dél-Afrikából származik, valószínűleg a 19. század elején, és egy máltai botanikus kertben mutatkozik be. Néhány évtizeden belül elterjedt Máltán és a Földközi-tenger más részein, sőt Európa Atlanti-óceán partjain is. Hasonlóképpen a faj a Kanári-szigeteken, az Azori-szigeteken és Madeirán honosodott meg. A növény ma már ártalmas gyomnövény a világ számos részén, beleértve az Egyesült Államokat (különösen Kalifornia partvidékét), Európában, Izraelben és Ausztráliában [2] . Legjobb helynek a megművelt területet választja, különösen a fák közül. A virágzás időszakában a táj meghatározó része, például Szicíliában.
10-50 cm magas évelő lágyszárú növény. A virágzási időszak decembertől májusig tart. A növény felhasználható oxálsavforrásként, élelmiszerként és a népi gyógyászatban is. Az oldalsó földalatti hajtások, amelyek általában húsosak, nyersen vagy tejjel főzve fogyaszthatók [3] .