Népszabadság

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2020. március 7-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 7 szerkesztést igényelnek .
Népszabadság
eredeti
cím		 lógott. Népszabadság
Típusú újság és napilap
Formátum szélesvásznú
Tulajdonos Mediaworks Hungary [d]
Ország
Főszerkesztő Murányi András [d]
Alapított 1956. november 2
A kiadványok megszűnése 2016. október 8
Politikai hovatartozás Balra : Magyar Szocialista Munkáspárt , Magyar Szocialista Párt
Nyelv Magyar
Központi iroda
ISSN 0133-1752
Weboldal nol.hu
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

A Nepsabadshag [1] ( Hung. [ˈneːpsɒbɒtʃaːɡ] , Népszabadság - "Népszabadság" ) a 2016-ig létező fő baloldali lap Magyarországon . Megjelent Budapesten magyar nyelven.

Történelem

A Magyar Népköztársaság fő pártlapja

A Népszabadság „ Szabad Nép ” néven az MKP testületeként alakult 1942. február 1-jén. 1948-1956 között a kormányzó Magyar Dolgozók Pártjának központi szerve volt.

Új nevét 1956. november 2-án a magyar forradalom idején kapta [2] , a HTP helyett a reformkommunista szárnya [3] által megalakult Magyar Szocialista Munkáspárt napi szervévé vált . Ennek az újságnak az első főszerkesztője Nagy Imre munkatársa, Haraszti Sándor volt, aki a szovjet beavatkozás után vele együtt a jugoszláv nagykövetségre menekült; 1957 - ben Nemes Dejő követte . Bár az 1956-os események után az ország fő kommunista lapjának példányszáma 110 ezerrel csökkent, a hatvanas évek virágzó kádárizmusával ismét aktív növekedésnek indult.

A rendszerváltás után

A kommunista rendszer bukása után az újságot privatizálták; a német Bertelsmann AG konszern (50%), a Magyar Szocialista Párt (HSP) mellett működő Szabad Sajtó Alapítvány (26%), az Első Magyar Befektetési Alap (16,8%) és a szerkesztőbizottság (6%) [ 2] [4] . 2005-ben az újságot a Ringier megvásárolta. 2014-ben, miután a magyar versenyhivatal megakadályozta a Ringier Axel Springer konszern általi átvételét, eladták a Vienna Capital Partnersnek. A VSP 2015-ben eladta részvényeit a Mediaworksben, a VCP által létrehozott közvetítő cégben [5] .

A lap közel állt az SCJ/ Szabad Demokraták Szövetsége koalícióhoz , bár időnként bírálta annak kormányait. A nemzetközi kérdésekben főszabály szerint támogatta az EU és az USA politikáját , de időről időre bírálta George W. Bush amerikai elnök „demokráciát az exportért” című kezdeményezéseit.

Kiadás vége

2014 júliusában Murányi Marcelt nevezték ki főszerkesztővé [6] . Amikor 2015 májusában felmondott, miután egy gyalogos halálos elütése miatt vádat emeltek ellene, utódja testvére, Murányi András [7] .

Az újságot tulajdonosa, a Mediaworks 2016. október 8-án hirtelen bezárta. Az újságírók új irodába készültek költözni; régi irodájukat elhagyva azonban nem engedték be őket új munkahelyükre, mivel a kiadvány megjelenésének felfüggesztéséről és az oldal leállításáról értesítették őket. A Mediaworks bejelentette, hogy a bezárás üzleti döntés volt az újság anyagi vesztesége miatt.

A média bezárásának valódi okának a kormányzó Fidesz nyomását tartják [8] . Orbán Viktor miniszterelnök és Heinrich Pechina, a Mediaworks vezetője állítólagos találkozójáról, valamint a Népszabadság közvetítéséről szóló vitáról már júniusban beszámoltak [9] . A tulajdonosok veszteséges állításaival ellentétben az újság éppen az elmúlt évben jött ki veszteségből, és 130 millió forint (480 000 USD) nyereséget termelt [10]

2016. október 25-én vált ismertté, hogy Mészáros Lorenz magyar oligarcha , fideszes, az ország egyik leggazdagabb embere Orbán Viktorhoz közel vásárolt (és bezárt [11] ). Több ezer ember gyűlt össze, hogy tiltakozzanak az újság bezárása ellen [12] .

Forgalom

A Népszabadság volt a legnagyobb példányszámú magyar kiadványok közül 2002-ig, ekkor előzte meg a Blikk bulvárlap és a Metropol ingyenes újság. Tehát még a Magyar Népköztársaság idejében napi 800 ezer példány volt (1973), 1989-ben - 460 ezer, de aztán fokozatosan csökkent [13] , 2005 és 2010 között különösen erősen visszaesett. [13] Ennek ellenére példányszáma magasabb maradt, mint az összes többi magyar politikai kiadványé. Így Orbán Viktor miniszterelnök és jobboldali konzervatív Fidesz-pártja idején a legnagyobb ellenzéki lap volt.

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ Külföldi sajtó: Gyorstájékoztató. Újságok. Magazinok. Információs ügynökségek / ch. szerk. S. A. Losev . - M  .: Politizdat , 1986. - S. 57-58.
  2. ↑ 1 2 3 Kampányhatások az 1994-es és 1998-as országgyűlési választásokon Magyarországon  //  ECPR: folyóirat. - 2000. - április.
  3. ↑ Carter R. Bryan.  Kommunista reklám : státusza és funkciói  // Újságírás és tömegkommunikáció Quarterly : folyóirat. - 1962. - december.
  4. ↑ (magyar) A Népszabadság története és tulajdonosi köre Archivált 2011. szeptember 27. a Wayback Machine -nél
  5. ↑ A Népszabadságot eladta a Mediaworks Hungary Zrt.-nek. (nem elérhető link) . A Budapest Beacon (2015. június 24.). Letöltve: 2016. október 10. Az eredetiből archiválva : 2016. december 29. 
  6. ↑ Tóth Csaba . A Blikk Murányi Marcell a Nepszabadsag főszerkesztőjének nevezte ki a Budapest Beacon -t  (2014. július 1.). Letöltve: 2015. január 19.
  7. ↑ Murányi András kerül a Népszabadság élére | 24.hu  (Hung.)  (2015. augusztus 3.). Letöltve: 2016. október 15.
  8. ↑ Bienvenu, Helene . Újság bezár Magyarországon, és magyarok látják a kormány kezét  (2016. október 11.). Letöltve: 2016. október 15.
  9. ↑ A Népszabadságról tárgyalhat Orbán Viktor | 24.hu  (Hung.)  (2016. június 15.). Letöltve: 2016. október 15.
  10. ↑ A Mediaworks Hungary felfüggeszti a Népszabadság és a nol.hu - A Budapest Beacon  (  2016. október 8.) megjelenését. Archiválva az eredetiből 2016. október 16-án. Letöltve: 2016. október 15.
  11. ↑ Alison Mutler. Az oligarchák, Orbán barátai a magyar média nagy részét megsínylették. Most európai szomszédaikra céloznak
  12. ↑ Több ezren gyűltek össze Budapesten a Nepsabadshag újság bezárása ellen.
  13. ↑ 1 2 Tóth Borbála. Digitális média feltérképezése. Magyarország . Nyílt Társadalom Alapítvány (2012. január 5.). Letöltve: 2014. november 27.
  14. ↑ A magyar sajtó tulajdonjoga és irányítása  (neopr.)  // A nyilvánosság. - 1999. - T. 6 , 2. sz . Az eredetiből archiválva: 2014. november 12.
  15. ↑ World Press Trends . Újságok Világszövetsége (2004). Hozzáférés időpontja: 2015. február 15.
  16. ↑ Európa kommunikációja: Magyarország kézikönyve . Európai Stabilitási Kezdeményezés (2010. december). Letöltve: 2014. november 26.

Irodalom

Linkek

  Ugrás a Wikidata elemre  A közösségi hálózatokon
Szótárak és enciklopédiák
Bibliográfiai katalógusokban