MiniDV

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2015. június 29-én áttekintett verziótól ; az ellenőrzéshez 21 szerkesztés szükséges .
MiniDV

MiniDV videokazetta
Média típus Mágnesszalag Videokazetta [1]
Tartalom formátum kereten belüli DCT
Kapacitás 80 perc (SP)
120 perc (LP) [1]
Olvasási mechanizmus Dőlt videofelvétel
Rögzítési mechanizmus akár 27 Mbps [1]
nemzetközi szabvány Átlapolás
Tervezett Sony , Panasonic , Philips , Hitachi és JVC .
Alkalmazás Videókészítés, amatőr videózás
Kibocsátási év 1995
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

A MiniDV (ejtsd: [ minidiví ]) egy digitális videoszalag formátum, amely az úgynevezett kereten belüli DV tömörítést alkalmazza [1] . A MiniDV-t fogyasztói és professzionális eszközökben használják. A MiniDV formátum forradalmasította a videóipart, drámaian javítva a videofelvételek minőségét a VHS -hez képest , és lehetővé teszi, hogy otthon is professzionális videóanyagokat készítsen (és szerkesztsen).

Alapvető információk

A kereten belüli tömörítés azt jelenti, hogy minden képkockát egymástól függetlenül tömörítenek , és semmilyen módon nem kapcsolódnak az előzőhöz vagy a következőhöz (ellentétben például az MPEG - tömörítéssel). A tömörítés során a keretet 8×8 pixeles blokkokra osztják, és ezeket a blokkokat külön-külön tömörítik a diszkrét koszinusztranszformációs (DCT) algoritmusnak megfelelően.

A MiniDV formátum fontos jellemzője volt, hogy a felvételeket számítógépre lehetett letölteni utólagos szerkesztés céljából (nem lineáris szerkesztés). Ugyanakkor a felvételek minősége a vágás után sem romlott. Ez pedig annak köszönhető, hogy a MiniDV formátum inframe-tömörítési technológiát használt, vagyis a videó minden egyes képkockáját a többitől függetlenül tömörítették, és a tömörítési arány kicsi volt (legfeljebb 1:5), ami kb. nincs hatással a minőségre [1] . Az ilyen gyengéd tömörítéshez nagyon nagy mennyiségű adathordozóra volt szükség, ezért a MiniDV formátumot eredetileg mágnesszalagra, például VHS-re való rögzítésre tervezték, de nem analóg, hanem digitális formátumban. Magán a videón kívül további korrekciós jelek kerültek rögzítésre a MiniDV szalagra, amelyek lehetővé tették a kép veszteség nélküli visszaállítását a szalag enyhe sérülése esetén. A digitális videó letöltése MiniDV formátumban számítógépre nagy sebességű adatbuszon keresztül történt [2] .

A MiniDV versenytársa az AVCHD videoformátum volt , amelyet nagy felbontású videók (HD Video) tárolására terveztek. HD videó rögzítésekor nagy mennyiségű videó információ keletkezik. Annak érdekében, hogy elférjen a modern adathordozókon, például DVD-n, Blu-ray-n vagy SD-kártyán, az AVCHD videókódoló algoritmust alkalmazták, amely nagymértékben "tömörítette" a képet, jelentősen csökkentve az adatmennyiséget. Lehetőségeinek köszönhetően az AVCHD a MiniDV-nél jobb minőségű képet képes rögzíteni és megjeleníteni (MiniDV esetén 720x576 pixel, AVCHD esetén 1920x1080 pixel). Az AVCHD-nek azonban volt egy hátránya: nem csak videót rögzít a médiára, hanem automatikusan kódolja azt a fényképezőgép gyártója által a készülékbe ágyazott algoritmusok szerint. Nem csak a videó tömörítése történt minőségromlással, de a lövöldöző semmilyen módon nem tudja befolyásolni a tömörítési folyamatot. Egy ilyen tömörített videó vágása nehézkes volt, nagy erőt igényelt a vágóállomástól, ráadásul a kész anyag utólagos átkódolása során a minőség ismét romlott. Az átkódolás nélküli telepítés lehetséges volt, de ehhez speciális szoftverre volt szükség. Az AVCHD kamerákkal ellentétben a MiniDV-vel felvett videók számítógépen szerkeszthetők anélkül, hogy a szerkesztés során a minőség romlana.

Videokazetta formátum

A formátumot eredetileg csak DV-hez fejlesztették ki. A dob fordulatszáma 9000 ford./perc. A kazettára rögzített jel mérete (a felvételi sáv szélessége) SP módban 10 µm, LP módban pedig 6,66 µm. A szalag 18,8 mm/s sebességgel mozog SP módban és 12,5 mm/s sebességgel LP módban. A felvételi sűrűség SP módban 120 mm²/s, LP módban pedig 80 mm²/s. Szalagszélesség - 6,35 mm.

Professzionális felhasználás

A JVC , a Panasonic és a Sony MiniDV videokamerák félig professzionális és professzionális modelljeinek megjelenésével a formátumot aktívan elkezdték használni a filmművészetben és a televíziós műsorszórásban. A viszonylag alacsony ár, a filmgyártás rugalmassága, az alacsony súly és az elfogadható minőség (színkorrekció és 35 mm-es filmre átvitel lehetőségével) [3] miatt nagyszámú játékfilmet és dokumentumfilmet forgattak MiniDV-n. Egyes tévétársaságok MiniDV-kamerákkal látták el forgatócsoportjukat.

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 3 4 5 Digitális videokamerák. Médiatípusok  // ComputerBild  : magazin. - 2011. - október 24. ( 24. sz .). - S. 33 . — ISSN 2308-815X .
  2. ↑ Mi az a FireWire ? Letöltve: 2016. április 30. Az eredetiből archiválva : 2016. november 3..
  3. ↑ A PANASONIC AG-DVX100BE filmeket készít Archiválva : 2008. december 27.

Linkek