† Meganeuridae | ||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||
tudományos osztályozás | ||||||||
Tartomány:eukariótákKirályság:ÁllatokAlkirályság:EumetazoiNincs rang:Kétoldalúan szimmetrikusNincs rang:protosztomákNincs rang:VedlésNincs rang:PanarthropodaTípusú:ízeltlábúakAltípus:Légcső légzésSzuperosztály:hatlábúOsztály:RovarokAlosztály:szárnyas rovarokInfraosztály:ŐsszárnyúSzuperrend:OdonatoidOsztag:† ProtodonataCsalád:† Meganeuridae | ||||||||
Nemzetközi tudományos név | ||||||||
Meganeuridae Handlirsch, 1906 | ||||||||
|
A Meganeuridae a Protodonata rendjébe tartozó, kihalt szitakötő rovarok családja, amely a karbon és a perm korszakban élt .
A Föld történetének legnagyobb rovarjai szintén a Meganeuridae-hoz tartoznak . Ezek a Meganeura monyi (Franciaországban található, 75 cm-es szárnyfesztávolsággal) [1] [2] és a karbonfélékből származó Megatypus, valamint a permi Meganeuropsis permiana ( USA ), amelynek szárnyfesztávolsága elérte a 71 cm-t [3] . Az Oroszországban talált perm Arctotypus sinuatus szárnylenyomatai mindössze 120 mm-es teljes méretükről árulkodnak. Feltehetően mind a kifejlett egyedek, mind a nimfáik ragadozók voltak. A legtöbb lelet csak szárnytöredékeket ábrázol, és csak néhány felfedezett példány őrizte meg más testrészek lenyomatait: egy fej nagy állkapcsokkal és nagy szemekkel, valamint a mellkas és a hosszú has lenyomatait [4] . Az első fosszilis óriásfaj felfedezését 1885-ben és a rend leírását 1893-ban Charles Brongniard francia rovar- és paleontológus készítette, aki disszertációjában még a Meganeura monyi megjelenését is rekonstruálta .
A Meganeuridae 21 nemzetséget és 50 leírt fajt foglal magában [5] [6] :