io | |
---|---|
Nyelvóra | objektum-orientált , prototípus |
Megjelent | 2002 |
Szerző | Steve Decorte |
Fejlesztő | Steve Decorte, Jonathan Wright, Jeremy Tregunna |
Fájlkiterjesztés _ | .io |
Kiadás | 2017.09.06 (2017. augusztus 11. ) |
Teszt verzió | 2019.05.22-alfa (2018. szeptember 22. ) |
Típusrendszer | dinamikus |
Főbb megvalósítások | Io, Io.Net |
Befolyásolva | Smalltalk , NewtonScript , Self , Lua , Lisp , Act1 |
befolyásolta | Ioke , Korlátozott Io |
Engedély | módosított BSD licenc [d] |
Weboldal | iolanguage.org |
Az Io ( az első betű nagy "i" ) egy scripting , tisztán objektum - orientált programozási nyelv dinamikus gépeléssel . A nyelvet Steve Dekorte fejlesztette ki 2002 -ben [ 1] . A megvalósítás többplatformos , nyílt forráskódú ( BSD-licenc ), és könnyen beágyazható szkriptnyelvként.
Ellentétben a Perl -lel , PHP -vel , Python -nal és Ruby -val , az Io-ban egy osztálynak nincs alapvető különbsége egy objektumhoz képest, ez a nyelv első osztályú objektuma. Az öröklődést prototípusok valósítják meg , mint például a Self , a Lua és a JavaScript esetében . Többszörös öröklés támogatott.
Így az objektumok, osztályok és névterek példányaihoz az Io-ban prototípusokat használnak. Az üzeneteket utasításokhoz, metódushívásokhoz , hozzárendelésekhez és változó hozzáféréshez használják .
A következő kód a „Hello world!” szöveget írja ki a konzolra. egy printl üzenet átadásával a karakterláncnak:
"Helló Világ!" printlnA " magányos " tervezési minta megvalósítása :
Singleton := Objektum klón //Az objektumok létrehozása (":=") meglévő objektumok klónozásával Singleton clone = Singleton //A klónhely értéke ("=") magára az objektumra való hivatkozásra kerülProgramozási nyelvek | |
---|---|
|
Objektumorientált nyelvek | |
---|---|
Összeállított | |
Szkriptelt |
|
Mindkét előadás |