Emacs Lisp

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2021. december 24-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzéshez 1 szerkesztés szükséges .
Emacs Lisp
Szemantika Funkcionális programozás , Metaprogramozás
Nyelvóra programozási nyelv , funkcionális programozási nyelv , Lisp , szkriptnyelv , kötelező programozási nyelv és dinamikus programozási nyelv
Megjelent 1985  ( 1985 )
Szerző Richard Stallman ,
Guy Steele
Fejlesztő GNU projekt
Fájlkiterjesztés _ .el, .elc
Kiadás 28.1 (2022. április 4. ) ( 2022-04-04 )
Típusrendszer dinamikus , erős
Befolyásolva Common Lisp , Mac Lisp
Engedély GNU GPLv3
Weboldal gnu.org/software/emacs
Felület Cross platform
OS Cross platform
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Az Emacs Lisp a GNU Emacs és XEmacs szövegszerkesztőiben használt Lisp programozási nyelv  dialektusa . A legtöbb Emacs az Emacs Lisp-ben van implementálva. Néha elisp néven is rövidítik , bár összetéveszthető egy régebbi, azonos nevű dialektus, amelynek semmi köze az Emacs Lisp-hez.

Az Emacs Lisp egy hatékony könyvtárral rendelkezik a szöveges fájlokkal való munkavégzéshez, amely olyan beépített primitívek manipulálására épül, mint a puffer ( angol  buffer ), egy kiválasztott terület ( angol  régió ), egy pont ( angol  point ) és egy jel ( angol  márka ).

Más modern Lisp dialektusokkal ellentétben ( Common Lisp , Scheme ), az Emacs Lisp csak dinamikus hatókörrel rendelkezik . Ez megakadályozza a funkcionális programozási technikák, például a lezárások használatát . A cl kiterjesztés néhány Common Lisp szolgáltatást hoz az Emacs Lisp-be, beleértve a lexikális hatókört [1] .

Példa

Makrópélda az Emacs Lisp-ben:

( defmacro inc ( var ) ` ( setq , var ( 1+ , var )))

Jegyzetek

  1. GNU Emacs Common Lisp támogatás, Lexical Bindings Archivált 2012. október 24.

Linkek