bada | |
---|---|
Fejlesztő | Samsung Electronics |
Forrás | Zárva |
Első kiadás | bada 1.0 – 2010. február 14 |
legújabb verzió | bada 2.0.5 |
Legújabb tesztverzió | (2012. március) |
Frissítési módszer | Samsung Kies, WiFi (bada 2.0) |
Támogatott nyelvek | Többnyelvűség |
Támogatott platformok | KAR |
Kernel típusa | Linux kernel |
Felület | touchwiz |
Engedély | szabadalmazott |
Állapot | a fejlesztés leállt (a bada projektet a Tizen projekt váltotta fel ) |
Következő | Tizen |
Weboldal | bada.com |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
bada [1] ( kor. 바다 - tenger ) - platform[ pontosítás ] érintőképernyős mobiltelefonokhoz ( "érintőtelefonok") , okostévékhez és okosórákhoz . A Samsung Electronics fejlesztette ki a szabadalmaztatott SHP platform ( Samsung Handset Platform ) fejlesztésének és fejlesztésének tapasztalatai alapján . A bada platformon alapuló telefonokat "badaphone"-nak (bada telefonoknak) nevezték, és a gyártó okostelefonokként pozicionálta őket .
A bada egy zárt típusú platform, amelyhez:
A bada platform réteges architektúrával rendelkezik . Az operációs rendszer rétege az alsó réteg, a magasabb rétegek pedig ennek funkcióit használják a hardver eléréséhez.
Az operációs rendszer kernelszintje felett ( eng. kernel ) található az eszközréteg ( eng. device ). Az ezen a rétegen futó szolgáltatások a kernelréteg képességeire építenek, és magasabb rétegek számára biztosítanak hozzáférést az eszközfunkciókhoz, például a grafikához, a médiához és a kommunikációhoz. Ennek a szintnek köszönhető, hogy a Bada számára írt programok 3D-s grafikát kapnak, és az összes ismert kommunikációs interfész segítségével elérhetik a webet. A felettes Szolgálati szint egyébként szorosan részt vesz a szociális szolgáltatások támogatásában.
A bada környezetben lévő programok köztes szoftver, például Java gép használata nélkül futnak [3] . A Bada többfeladatos támogatást és programhozzáférést biztosít a platform összes funkciójához.
2010 második felétől 2012 végéig a „badafonok” értékesítése 2 millió darab között mozgott. 5 millió darabig negyedévre. 2012 3. negyedévében a bada megelőzte a Windows Phone népszerűségét, de 2012 negyedik negyedévében ismét visszaesett a pozíciója. 2012 végén a bada platform az ötödik helyen állt a mobil operációs rendszerek között.
2012 januárjában a Samsung bejelentette, hogy összevonja platformját a Tizennel , egy másik mobilplatformmal, amelyet az Intellel , az Asusszal és az Acerrel közösen fejlesztenek [4] . Ebben a kérdésben azonban a vállalatnál még nem hozták meg a végső döntést [5] .
2013. február 25- én a Samsung hivatalosan is bejelentette a bada és a Tizen egyesülését , és kijelentette: "Jobb ezt nem egyesülésnek tekinteni, hanem átmenetnek a régi minőségről az újra", ezzel kijelentve a bada végét. A bada támogatás teljes megszűnése az első Tizen eszköz kiadásával ér véget.
Ironikus módon 2013. február 28- án a Samsung kiadta a bada SDK 2.0.6 új verzióját. Áprilisban a Samsung bejelentette [6] a Port-a-thon elindítását a bada fejlesztők számára, hogy ösztönözze az alkalmazások Bada-ról Tizenre történő portolását .
Az az információ, hogy a Samsung úgy döntött, hogy lezárja bada okostelefon-fejlesztési projektjét, nem hír és nem is titok, de egészen a közelmúltig nem érkezett hivatalos hír arról, hogy a Tizen OS fejlesztés részévé válna. Most ezt az információt a Samsung Media Solutions Center igazgatója, Mr. Hong Wonpyo (Hong Won-pyo) jelentette be. A Badán belüli fejlesztés leáll, és a projekt teljes öröksége beépül a Tizenbe [7] . Ugyanakkor nem várható az okostelefonok bada-ról Tizen OS-re frissítésének lehetősége, bár a jövőben várhatóan megőrzi mindkét rendszer alkalmazásainak kompatibilitását. Nem csak a felhasználók és az alkalmazásfejlesztők profitálnak ebből, hanem a Samsung is, hiszen az új operációs rendszernek már elég tisztességes alkalmazáskatalógusa lesz. Az első Tizen okostelefonok megjelenését 2013. augusztus-szeptemberre tervezik [7] [8] .
2015 elején a Samsung Electronics bezárta a fórumot a honlapján, és abbahagyta a bada OS fejlesztők támogatását, ami a bada fejlesztői projekt teljes lezárását jelentette. [9]
A bada fő versenytársai:
A különböző operációs rendszerekkel rendelkező okostelefonok számának aránya :
Felület | 2 négyzetméter 2010 | 3 négyzetméter 2010 | 4 négyzetméter 2010 | 1 négyzetméter 2011 | 2 négyzetméter 2011 | 3 négyzetméter 2011 | 4 négyzetméter 2011 | 1 négyzetméter 2012 | 2 négyzetméter 2012 | 3 négyzetméter 2012 | 4 négyzetméter 2012 | 1 négyzetméter 2013 | 2 négyzetméter 2013 |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Symbian OS ( Nokia ) | 40,9% | 36,3% | 32,3% | 27,7% | 22,1% | 16,9% | 11,7% | 8,5% | 5,9% | 2,6% | 1,2% | 0,6% | 0,3% |
BlackBerry OS ( RIM ) | 18,7% | 15,4% | 14,6% | 13,0% | 11,7% | 11,0% | 8,8% | 6,8% | 5,2% | 5,3% | 3,5% | 3,0% | 2,7% |
Android ( Google ) | 17,2% | 25,3% | 30,5% | 36,4% | 43,4% | 52,5% | 50,9% | 56,9% | 64,1% | 72,4% | 69,7% | 74,4% | 79% |
iOS ( Apple ) | 14,1% | 16,6% | 15,8% | 16,9% | 18,2% | 15,0% | 23,8% | 22,5% | 18,8% | 13,9% | 20,9% | 18,2% | 14,2% |
Windows Phone ( Microsoft ) | 4,9% | 2,7% | 3,4% | 2,6% | 1,6% | 1,5% | 1,9% | 1,9% | 2,7% | 2,4% | 3,0% | 2,9% | 3,3% |
bada ( Samsung ) | 0,9% | 1,1% | 2,0% | 1,9% | 1,9% | 2,2% | 2,1% | 2,6% | 2,7% | 3,0% | 1,3% | 0,7% | 0,4% |
Egyéb | 3,2% | 2,5% | 1,5% | 1,5% | 1,0% | 0,9% | 0,8% | 0,8% | 0,6% | 0,4% | 0,3% | 0,3% | 0,2% |
A Bada platformon található Samsung telefonmodellek a táblázatban láthatók.
Telefon modell | Kibocsátási év | Operációs rendszer | Forma tényező | Hálózatok és frekvenciasávok | Képernyő jellemzői | Kamera | Súly | Modell állapota |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Samsung hullám | 2010 | bada 1.0/1.2/2.0/2.0.1 API | monoblokk | GSM/GPRS/EDGE 850/900/1800/1900 MHz, UMTS/HSDPA/HSUPA 900/2100 MHz | WVGA (800×480), 3,3″, Super AMOLED , 16 millió szín | 5 MP | 118 g | termelésből |
Samsung Wave 525 | 2010 | bada 1.1/értékcsomag | monoblokk | GSM/GPRS/EDGE 850/900/1800/1900 MHz | WQVGA (400×240), 3,2″, TFT, 262 140 szín | 3,2 MP | 100 g | termelésből |
Samsung Wave 533 | 2010 | bada 1.1/értékcsomag | oldalsó csúszka | GSM/GPRS/EDGE 850/900/1800/1900 MHz | WQVGA (400×240), 3,2″, TFT, 262 140 szín | 3,2 MP | 118 g | termelésből |
Samsung Wave 575 | 2010 | bada 1.1/2.0 API | monoblokk | GSM/GPRS/EDGE 850/900/1800/1900 MHz, UMTS 900/2100 MHz | WQVGA (400×240), 3,2″, TFT, 262 140 szín | 3,2 MP | 100 g | termelésből |
Samsung Wave 723 | 2010 | bada 1.1/2.0 API | monoblokk | GSM/GPRS/EDGE 850/900/1800/1900 MHz, UMTS 900/2100 MHz | WQVGA (400×240), 3,2" TFT, 262 140 szín | 5 MP | 113 g | termelésből |
Samsung Wave II | 2010 | bada 1.2/2.0/2.0.1 API | monoblokk | GSM/GPRS/EDGE 850/900/1800/1900 MHz, UMTS/HSDPA/HSUPA 900/2100 MHz | WVGA (800×480), 3,7 hüvelykes, szuper tiszta LCD, 16 millió szín | 5 MP | 135 g | termelésből |
Samsung Wave 578 | 2011 | bada 1.1 | monoblokk | GSM/GPRS/EDGE 850/900/1800/1900 MHz, UMTS 900/2100 MHz | WQVGA (400×240), 3,2″, TFT, 262 140 szín | 3,2 MP | 100 g | termelésből |
Samsung Wave 3 | 2011 | bada 2.0/2.0.1/2.0.5 | monoblokk | GSM/GPRS/EDGE 850/900/1800/1900 MHz, UMTS/HSDPA/HSUPA 900/2100 MHz | WVGA (800×480), 4,0″, Super AMOLED , 16 millió szín | 5 MP | 122 g | termelésből |
Samsung Wave M | 2011 | bada 2.0/2.0.1 | monoblokk | GSM/GPRS/EDGE 850/900/1800/1900 MHz, UMTS/HSDPA/HSUPA 900/2100 MHz | HVGA (320×480), 3,65 hüvelykes, 262 140 szín | 5 MP | 121 g | termelésből |
Samsung Wave Y | 2011 | bada 2.0/2.0.1 | monoblokk | GSM/GPRS/EDGE 850/900/1800/1900 MHz, UMTS/HSDPA/HSUPA 900/2100 MHz | HVGA (320×480), 3,2 hüvelykes, 262 140 szín | 2 MP | 102 g | termelésből |
Mobil operációs rendszerek | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Unix-szerű operációs rendszerek |
| ||||||||||||||
ablakok | |||||||||||||||
Egyéb | |||||||||||||||
Kapcsolódó platformok | |||||||||||||||
|
Linux projekt | |
---|---|
Tábornok |
|
Terítés | |
Alkalmazások |
|
Személyiségek |
|
tömegmédia |
|
Listák |
|
Mobilitás | |
Egyéb |
Linux disztribúciós családok | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Debian |
| ||||||||||||||
ubuntu |
| ||||||||||||||
Fedora |
| ||||||||||||||
piros kalap |
| ||||||||||||||
Mandriva |
| ||||||||||||||
Slackware | |||||||||||||||
Gentoo | |||||||||||||||
Boltív | |||||||||||||||
Független | |||||||||||||||
Különleges |
| ||||||||||||||
Kategória Wikimedia Commons Wikihírek Wikidata |