Andaspis formicarum

Andaspis formicarum
tudományos osztályozás
Királyság: Állatok
Típusú: ízeltlábúak
Osztály: Rovarok
Infraosztály: szárnyas rovarok
Osztag: Hemiptera
Alosztály: Sternorrhyncha
Szupercsalád: coccoidea
Család: diaspididae
Nemzetség: Andaspis
Kilátás: Andaspis formicarum
Latin név
Andaspis formicarum
Hall, 1926

Az Andaspis formicarum   (lat.)  a mirmekofil hemiptera rovarok - a pikkelyes (Diaspididae )családjába tartozó Andaspis nemzetség kokcidusainak egyik faja [ 1 ] .

Elosztás

Dél-Afrika: Dél-Afrika [2] [1] .

Leírás

A Melissotarsus nemzetség hangyáihoz ( myrmecines , Formicidae ) társuló kis mirmekofil lisztbogarak . Pikkelyrovarokat a hangyák által ágakra épített fedett galériákban találtak. A nőstények hossza 0,5-0,8 mm (szélessége 0,3-0,4 mm). Olyan növények levével táplálkoznak, mint a Ficus capensis ( Moraceae ) [2] . A fajt először 1978 -ban írta le Yair Ben-Dov dél-afrikai entomológus ( Ben-Dov, Y .; Plant Protection Research Institute, Pretoria , Dél-Afrika , később a Rovartani Tanszék, ARO, The Volcani Center, Bet Dagan). , Izrael) [1 ] [2] [3] . Az Andaspis formicarum taxon az Andaspis nemzetségbe tartozik . A konkrét név az életmód jellemzőiből származik (myrmecophilia, formica  - hangya) [1] .

Lásd még

Jegyzetek

  1. 1 2 3 4 Ben-Dov , Y. Andaspis formicarum  . Pikkelyrovarok webes katalógusa . scalenet.info (2014. június 26.). — Taxonómia. Letöltve: 2014. június 26.  (elérhetetlen link)
  2. 1 2 3 Ben-Dov, Y. Andaspis formicarium n. sp. (Homoptera, Diaspididae), amely a Melissotarsus (Hymenoptera, Formicidae) fajhoz kapcsolódik Dél-Afrikában.  (angol)  // Insectes Sociaux: Journal. - Springer Science + Business Media, 1978. - Vol. 25, sz. 4 . - P. 315-321. — ISSN 0020-1812 . Az eredetiből archiválva : 2018. június 12.
  3. Ben-Dov, Y. Matile-Ferrero, D. 1984. A hangyák, a Melissotarsus (Formicidae) nemzetség és a páncélos pikkelyes rovarok (Diaspididae) társulása Afrikában. Proceedings of the 10th International Symposium of Central European Entomofauistics, Budapest, 15-20 August 1983 278-380.

Irodalom

Linkek