Achromatium oxaliferum

Achromatium oxaliferum
tudományos osztályozás
Tartomány:baktériumokTípusú:ProteobaktériumokOsztály:Gamma proteobaktériumokRendelés:ThiotrichalesCsalád:ThiotrichaceaeNemzetség:AchromatiumKilátás:Achromatium oxaliferum
Nemzetközi tudományos név
Achromatium oxaliferum
Schewiakoff 1893
Szinonimák
  • Hillhousia mirabilis
    West és Griffiths 1909
  • Achromatium gigas Nadson 1913
  • Hillhousia palustris
    West és Griffiths 1913

Az Achromatium oxaliferum  (lat.) a Thiotrichales rendjébe tartozó gamma-proteobaktériumok egyik faja .

A baktérium sejtjei elérhetik a 0,125 mm hosszúságot, ezzel a legnagyobb az édesvízi baktériumok közül.

Az Achromatium oxaliferum édesvízi tavak fenéküledékeiben él, ahol általában az oxigén- és anoxikus zónák határán fordul elő, de behatol a teljesen anoxikus rétegekbe is. Energiát a hidrogén-szulfid oxidációja révén kap , először kénné (amely granulátum formájában raktározódik a citoplazmában ), majd szulfátokká , képes megkötni a szervetlen szenet, de képes szerves vegyületeket is felvenni.

Ennek a baktériumnak az egyedülálló tulajdonsága, hogy sejtjeiben számos nagy kolloid kalcit zárvány található, amely a citoplazmát számos, egymással kommunikáló kompartmentre ( rekeszre ) osztja. A DNS-molekulák sok (sejtenként átlagosan körülbelül 200) lokális klasztert képeznek a kalcitszemcsék közötti résekben. Az A. oxaliferum egy poliploid , ami azt jelenti, hogy minden sejt nem egy, hanem több kópiát tartalmaz genomjából.

A DNS- szekvenálás kimutatta, hogy az egyes sejtekből izolált DNS-fragmensek valójában nem egy, hanem sok egészen különböző genomhoz tartoznak. Az intracelluláris genetikai diverzitás szintje összehasonlíthatónak bizonyult a teljes populáció diverzitási szintjével, amelyet egy 10 000 sejtből álló metagenom alapján becsültek meg.

Az A. oxaliferum sejtjeit szerves burok borítja, melynek felületén különféle együtt élők, apró baktériumok nyüzsögnek.

Linkek