Az AUI ( csatolási egység csatolófelülete – csatolási egység interfésze ) az eredeti IEEE 802.3 vezetékes 10BASE5 Ethernet szabványban [1] meghatározott fizikai és logikai interfész . Az opcionális fizikai interfész egy 15 tűs csatlakozó, amely a számítógépes hálózati adapter fizikai jel alrétegét (PLS) egy adó -vevőhöz ( MAU - Medium Attachment Unit , néha "transzceiver" is) köti [2] . Az AUI kábel akár 50 méter hosszú is lehet, de sok esetben nem használták, a MAU és MAC modulokat pedig közvetlenül csatlakoztatták.
Az 1990-es évek elején az AUI-csatlakozók kevésbé elterjedtek, mivel a számítógépes hálózati kártyákat és a hálózati hubokat (hubokat) beépített MAU adó-vevőkkel kezdték felszerelni, különösen a 10BASE-T (10 Mbps sodrott érpáron keresztül) szabványok elterjedésével és a a 10BASE5 (vastag koax) és a 10BASE2 (vékony koaxiális) koaxiális szabványok népszerűségének csökkenése . Ugyanakkor az AUI elektromos interfészt továbbra is belsőleg használták. Az 1990-es évek közepére az AUI használaton kívül esett a Fast Ethernet szabványok (100 Mbps, különösen 100BASE-TX ) megjelenésével, amely a Media Independent Interface - t (MII) használja. A későbbi Gigabit Ethernet és 10 Gigabit Ethernet szabványok a MII-t GMII -re és XGMII -re cserélték, továbbra is az AUI-hoz hasonló szerepet töltenek be.
Az 1991 és 1998 közötti Apple Macintosh számítógépek alternatív, kisebb AUI-csatlakozót használtak, AAUI -t . [3]
Az IEEE 802.3 szabvány határozza meg a 15 tűs AUI fizikai rétegét. Ezt az interfészt DIX -nek is nevezik (a szabvány kifejlesztésében részt vevő cégek nevének kezdőbetűi - Digital Equipment Corporation , Intel és Xerox ).
A szabványos DA-15 csatlakozót kissé módosított rögzítéssel használjuk.
Paraméter | Jelentése |
---|---|
DC ellenállás | < 1,75 ohm vezetőnként |
Áthallás a párok között | legalább 40 dB az 5-10 MHz tartományban |
Differenciál jellemző impedancia | 78 ±5 ohm 10 MHz-en |
Különbség a párok között | < 3 ohm |
csillapítás | < 3 dB az 5-10 MHz tartományban |
Jitter | < 1,0 ns |
Teljes jelkésleltetés | < 257 ns |
A DB15 csatlakozó három RX, TX, CD csoportot használt három érintkezővel a jelátvitelhez. Mindegyik csoportban két tűt csatlakoztattak a csavart érpárhoz a differenciáljelek továbbítására, és egy további érintkezőt csatlakoztattak a sodrott érpár pajzsához. A TX az eszközről (hálózati kártya vagy hub) továbbított információt a hálózat felé, RX - a hálózatról kapott információ az eszköz felé, CD - ütközés észlelését jelezte (az adó-vevőtől a készülék felé). A csatlakozó +12 voltos tápegységet (független árnyékolással) és testérintkezőt is biztosított; 3 érintkező nem használt [4]