Pálfi, János
A stabil verziót 2022. július 27-én nézték meg . Ellenőrizetlen változtatások vannak a sablonokban vagy a .| János Bernard István Pálfi | ||
|---|---|---|
| lógott. Palffy Janos Bernard István | ||
| Születési név | lógott. Pálffy János Bernard István | |
| Születési dátum | 1664. augusztus 20 | |
| Születési hely | Cserveni-Kamen kastély (jelenleg - Pezinok járás , Pozsonyi járás , Szlovákia ) | |
| Halál dátuma | 1751. március 24. (86 évesen) | |
| A halál helye | Pressburg | |
| Affiliáció | Szent Római Birodalom | |
| A hadsereg típusa | A Szent Római Birodalom császári hadserege [d] | |
| Több éves szolgálat | 1681-1751 _ _ | |
| Rang | tábornok tábornagy | |
| Csaták/háborúk |
Nagy Török Háború , Augsburgi Liga háborúja , Spanyol örökösödési háború , Rákóczi-lázadás , Osztrák-török háború (1716-1718) |
|
| Díjak és díjak |
|
|
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | ||
Count Janos Bernard István Pálffy ( magyarul: Pálffy János Bernard István ); 1664. augusztus 20. Cherveny Kamen - Pozsony , 1751. március 24. ) - Palfi családból származó magyar nádor , császári titkos tanácsos és tábornagy , az Aranygyapjas rend birtokosa .
Életrajz
Palfi magyar bárók elágazó ősi családjának képviselője . Palfi Miklós (IV) királyi gárda és Harrach Mária Eleonóra grófnő fia. Palfy von Erdőd Miklós magyar nádor , császári titkos tanácsos és tábornagy testvére .
Az Augsburgi Liga háborújában huszárezredet irányított , kitüntetett a lotharingiai invázióban , majd a ryswicki béke megkötése után 1697-ben vezérőrnaggyá léptették elő .
A spanyol örökösödési háború alatt Bajorországban és Felső-Pfalzban vett részt hadjáratokban , 1704-ben részt vett a hochstadti csatában .
1704-1732 között Horvátország , Dalmácia és Szlavónia bánja . Lovastábornoki rangban ő irányította a lázadó Rákóczy ellen fellépő csapatokat , amelyek nagy szolgálatot tettek a császári háznak . Legyőzte a lázadó csapatokat a csakaturnai és a magyar grossz csatában, felszabadította Edenburgot az ostrom alól, ellátta Stulweissenburgot utánpótlással , sikeresen harcolt Neugeiselnél , bevette Nyitrát , Leitschaut, Cachaut , Ungvárt és Munkachot . 1707. június 1-jén tábornagyi rangot kapott . A csatatéren és az ellenségeskedések megszüntetése érdekében megkezdett tárgyalásokon olyan buzgalmat és tevékenységet tanúsított, hogy a császár joggal tartozott neki a háború befejezéséért. A béke megkötésekor VI. Károly császár titkos tanácsost adományozott neki.
1716-ban Palfi hadjáratra indult Törökország ellen azzal a szándékkal, hogy birtokba vegye Peterwardeint . Palfi jelentős lovashadtesttel hirtelen összeütközött egy 20 000 fős ellenséges élcsapattal. Egész nap a nála hatszoros törökök ellen harcolt, és a nap végére, miután mindössze 400 embert veszített, beállt a főseregbe. A peterwardeini csata volt az egész háború fő eseménye. A törökök brutális támadásai főként a Pálfi gróf parancsnoksága alatt álló lovasság ellen irányultak, amelyet visszavertek. A temesvári hadjárat során Pálfi az élcsapatot, Belgrádban pedig 1717. augusztus 16-án a 6 lovasezredből álló jobbszárnyat irányította. Este ellenálltak a törökök elkeseredett támadásainak, és kiérdemelték Jenő herceg külön dicséretét . Ebben a csatában Pálfi megsebesült és elvesztette fiát.
A háború után meggyőzte a magyar és horvát nemességet, hogy ismerjék el a pragmatikus szankciót .
A Törökországgal vívott új háború kezdetén megbízták egy hadműveleti hadsereg megalakításával, de nem vett részt az ellenségeskedésben, és röviddel ezután teljesen elhagyta a katonai szolgálatot.
VI. Károly császár 1740-ben bekövetkezett halála után az ifjú Mária Terézia császárnő legközelebbi munkatársa és magyar ügyek tanácsadója lett. 1741-1751 között Magyarország nádora volt . A magyar mágnásokra gyakorolt erős befolyást felhasználva sikerült rávennie őket Mária Terézia támogatására.
Irodalom
- Katonai és haditengerészeti tudományok enciklopédiája / G. A. Leer altábornagy, a vezérkari Nikolaev Akadémia tiszteletbeli professzora főszerkesztője alatt . - Szentpétervár. : V. Bezobrazov és Társa nyomdája. - T. 4.
- Katonai enciklopédikus lexikon (14 kötetben). A második átdolgozott kiadás M. I. Bogdanovich általános felügyelete alatt. Szentpétervár, 1852-1858. 10. kötet.
 Szótárak és enciklopédiák |
|
|---|---|
| Genealógia és nekropolisz | |
| Bibliográfiai katalógusokban |