Julius Seiler | |
---|---|
Általános információ | |
Teljes név | német Julius Seyler |
Polgárság | Németország |
Születési dátum | 1873. május 4 |
Születési hely | München |
Halál dátuma | 1955. november 22. (82 évesen) |
A halál helye | München |
Személyi rekordok | |
500 méter | 46.2 |
1500 méter | 2.27.6 |
3000 méter | 6.28.4 |
5000 méter | 9.02.0 |
10.000 méter | 18.05.0 |
Julius Seyler ( németül Julius Seyler , 1873. május 4., München – 1955. november 22., München) - német művész és sportoló, az első kétszeres Európa-bajnok gyorskorcsolyában (1896-1897).
Az első sportsikert Julius Zeiler 17 évesen érte el, amikor a müncheni német bajnokságon harmadik lett 3000 méteren . Öt évvel később Európa abszolút bajnoka lett, mind a négy távon első helyen végzett. Egy évvel később Amszterdamban megismételte sikerét. Ráadásul Julius Zeiler az 1898-as davosi világbajnokságon és az 1895-ös budapesti Európa-bajnokságon kétszer összetettben is második lett . Egy világcsúcsot állított fel 500 méteren és 22 országos rekordot. Julius Seiler lett az első gyorskorcsolyázó, aki futás közben a háta mögött tartotta a kezét. A korcsolyázás mellett Julius Seiler evezéssel és vitorlással is foglalkozott. 1898 - ban megnyerte a nemzetközi vitorlás regattát Ammersee -ben ( Németország ).
dátum | távolság | rekord | város |
---|---|---|---|
1898. január 14 | 500 méter | 46.2 | Davos |
dátum | távolság | rekord | város |
---|---|---|---|
1898. január 14 | 500 méter | 46.2 | Davos |
1898. január 29 | 1500 méter | 2.27.60 | Davos |
1891. január 17 | 3000 méter | 6.28.40 | München |
1898. január 14 | 5000 méter | 9.02.00 | Davos |
1898. január 15 | 10000 méter | 18.05.00 | Davos |
1898. január 15 | Teljes összeg | 205.133 | Davos |
versenyen | dátum | város | 500 m | 1500 m | 5000 m | 10000 m | szemüveg | hely |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1. Európa-bajnokság – mindenes | 1893. január 21-22 _ | Berlin | 54,4 (3), 54,6 (1/q) | 2,57,0 (4/q), HC | 10.06.0 (4) | - | - | (négy) |
Nemzetközi versenyek – minden téren | 1895. január 16-17 _ | Davos | 49.4 (2) | - | 9.52.6 (1) | 2.34.0 (1) | - | egy |
3. Európa-bajnokság – mindenes | 1895. január 26-27 _ | Budapest | 51,0 (2), 50,4 (2/q) | 2.49.4 (1/q) , 3.16.0 (2) | 9.40.0 (2) | - | - | (2) |
Nemzetközi versenyek – minden téren | 1896. január 11-12 _ | Davos | 49,8 (1) | 2.35.2 (1) | 9.26.6 (1) | 18.35.0 (1) | 213.943 | egy |
4. Európa-bajnokság – mindenes | 1896. január 29 | Hamburg | 53.2. (1) | 2.39.6 (1) | 9.55.0 (1) | 20.00.8 (1) | - | egy |
4. világbajnokság – mindenes | 1896. február 7-8 _ | Szentpétervár | - | 2.44.2 (2) | - | - | - | B/M |
5. Európa-bajnokság – mindenes | 1897. január 12-13 _ | Amszterdam | 48,8 (1) | 2.39.8 (1) | 9.39.8 (1) | 19.43.6 (1) | - | egy |
Nemzetközi versenyek – minden téren | 1897. január 16-17 _ | Davos | 47,8 (1) | 2.33.8 (1) | 9.18.0 (1) | 19.22.8 (1) | 213.007 | egy |
5. világbajnokság – mindenes | 1897. február 5-6 _ | Montreal | 48,6 F (3) | 2.43.2 (3) | 8.47.6 (2) | 20.42.2 (2) | - | B/M |
6. világbajnokság – mindenes | 1898. február 6-7 _ | Davos | 47,2 (1) | 2.29.2 (2) | 9.14.6 (3) | 18.47.8 (2) | - | (2) |
7. Európa-bajnokság – mindenes | 1899. január 16-17 _ | Davos | 48.6 (2) | 2.48.2 (2) | NF | - | - | B/M |
7. világbajnokság – mindenes | 1899. február 4-5 _ | Berlin | 51,5 (2) | - | NF | 21.25.0 (2) | - | B/M |
Teremtés
Tájfestő és animátor. 1892-ben festészeti leckéket vett L. Schmidt-Reute-tól. 1892-ben beiratkozott a Müncheni Művészeti Akadémiára, ahol W. von Dietznél, L. Herterichnél és W. Zügelnél tanult. 1900-ban a plein air festészet felé fordult, 1909-ben a barbizoni iskola mesterei és az impresszionisták hatottak rá. Az 1913–1921 közötti időszakban. az USA-ban él. 1924 óta a Müncheni Művészeti Akadémia professzora. Számos kiállítás résztvevője.
Német kritika 1930-1950 Zeilert az elsőrangú művészek között nevezi meg Otto Dixszel és Max Liebermannal együtt. Zeyler festményei a világ számos múzeumában megtalálhatók. A halotti maszkot Otto Dix vette le.
Az oroszországi gyűjteményekben Julius Zeiler munkája az A.N.-ről elnevezett szaratovi művészeti múzeumban van képviselve. Radishchev, egy táj, amelyet a szakértők az 1930-as évekre nyúlnak vissza.