Enian, Georgios

Georgios Enian
görög Γεώργιος Αινιάν
Születési dátum 1788
Születési hely
Halál dátuma 1848
A halál helye
Ország
Foglalkozása politikus
Apa Zacharios Enian [d]
Gyermekek Aganice Ainianos [d]
Autogram
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Georgios Enian (görögül Γεώργιος Αινιάν , Mavrilo, Phthiotis [1] 1788  - Athén 1848 [2] .) - görög politikus és a szabadságharc korszakának minisztere 1821-1818. és a görög királyság.

Életrajz

1788-ban született Mavrilo faluban, Phthiotisban , a Timfristos - hegy keleti lejtőin, Zechariah Enian pap és tanító családjában. A család eredeti vezetékneve Ikonomu volt, de az apa, a vidék ókori történelme hatására, az ókorban itt élt Enian törzs neve után választotta az Enian vezetéknevet. 1806-ban a család Konstantinápolyba költözött . Kezdetben otthon tanítóként dolgozott, apja hamarosan a Konstantinápolyi Görög Líceumban kezdett tanítani (görögül: Μεγάλη του Γένους Σχολή). 1818-ban Zaharias Enian és fiai, Georgios és Christodoulos ) egyik apostola, Anagnostaras [3] beavatott a Filiki Eteria titkos forradalmi társaságba . Később az apa és a testvérek beavatták az öccsét, Dimitrioszt Etheriába . Az Enian-ház az éteristák találkozóhelyévé vált. Skufas, az Etheria három alapítója közül az egyik halála után Enian atya Homérosz stílusában írt, és felolvasta a laudációt [4] . Georgios a Konstantinápolyi Görög Líceumban végzett, és a Nagy Draguman (az oszmán flotta fordítója) Muruzis gyermekeit tanította [1] . Etheriába való beavatása után visszatért Phthiotisba, hogy felkelést készítsen elő [5] .

Görög forradalom

1821 novemberében tagja lett Közép-Görögország keleti részének ideiglenes kormányának [6] . Ezt követően 1821 decemberében Kelet-Közép-Görögország képviseletében részt vett az első nemzetgyűlésen Epidaurusban [6] . 1823 áprilisában az astrusi második nemzetgyűlés helyettese [6] , ahol rendőrminiszterré nevezték ki [7] [8] .

1826 áprilisában a Harmadik Nemzetgyűlés tagja [6] .

Közép-Görögország hadseregének felügyelője volt [9] .

Karaiskakis parancsnok halála után egy temetési beszéd megírásával és megtartásával bízták meg [10] .

Az 1829 nyarán, Argosban tartott negyedik nemzetgyűlésen Ipati képviselte [ 6 ] .

Görög Királyság

A görög állam helyreállítása után, 1833-ban egyike lett Görögország 10 első nomarchának ( nómuralkodójának ) [11] , Euboea szigetének [12] nomarchának . Politikailag az úgynevezett "orosz párthoz" tartozott. 1843-ban a Hatos Bizottság tagja volt, aki az alkotmány bevezetését javasolta Ottó bajor királynak [13] . 1848-ban Athénban halt meg

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 αινιάν γεώργιος  (hozzáférhetetlen link) απε-μπα αθηναϊκό πρακτορείο ειδήσεων / μακεδονικό πρείορείο ειδήσεων
  2. ↑ Αινιάν Γεώργιος , Πανδέκτης, ανακτήθηκε στις 3 Απριλίου 2010, αναφέρεται ως πηγή της πληροφορίας το Παγκόσμιο Βιογραφικό Λεξικό (τομ. 1, σελ. 97-98) — Δρανδάκης Παύλος — 1983—1988]
  3. ↑ [Δημήτρη Φωτιάδη,Ιστορία του 21, ΜΕΛΙΣΣΑ, 1971, τομ.Α,σ73]
  4. ↑ [Δημήτρη Φωτιάδη,Ιστορία του 21, ΜΕΛΙΣΣΑ, 1971, τομ.Α,σ78]
  5. ↑ Απόστολος Ευθυμιάδης, Η Θράκη και ο Έβρος, Κεφάλαιο 3ο, Η Τουρκοκρατούμενη Θράκη, 6. Η Φιλική Εταιρεία  (недоступная ссылка) , αναφέρεται ως πηγή: το βιβλίο «Η Φιλική Εταιρεία», (Ακαδημίας Αθηνών), σελ. 46
  6. ↑ 1 2 3 4 5 «Τα κατά την αναγέννησιν της Ελλάδος» «Ήτοι, συλλογή των περί την αναγεννώμενην Ελλάδα συνταχθέντων πολιτευμάτων, νόμων και άλλων επισήμων πράξεων από του 1821 μέχρι του 1832» , Ανδρέας Μάμουκας, Πειραιάς, Τυπογραφία Ηλίου Χριστοφίδου, Η αγαθή tύχη, 1839
  7. ↑ Δημήτρη Φωτιάδη . Ιστορία του 21. - ΜΕΛΙΣΣΑ, 1971. - Τ. V. - Σ. 308.
  8. ↑ Στέφανος Π. Παπαγεωργίου . Απο το Γένος στο Έθνος 1821-1862. — Σ. 158. - ISBN 960-02-1769-6 .
  9. ↑ Αναφορά στα απομνημονεύματα του Νικολάου Κασομούλη, στο έργο του "ΣτρατιωτικϬ ενθμαμα"
  10. ↑ Γεώργιος Αινιάν, Λόγος στὴν Κηδεία του Γ. Καραϊσκάκη , από: εκατονταετηρίς του στρατάρχου γεωργο καραΐσκάκά 1827-1927, κωνστ. Ράδου (επιμ.), Εκδ. Γρυπαετός, Αθήναι, 1927.
  11. ↑ Απόφαση της 23 Απριλίου/8 Μαΐου του 1833 Archiválva : 2012. október 26. "Περί διορισμού των νομαρχών δια τους δέκα λλομάρχες τττες Μαύρος (Αργολίδος και Κορινθίας), Γ. Γλαράκης (Αχαΐας και Ήλιδος), Δ. Χρηστίδης (Μεσσηνίας), Κ. Ζωγράφος (Αρκαδίας), A. P. Μεταξάς (Λακωνίας), A. Μοναρχίδης (Ακαρνανίας και Αιτωλίας), Ι. Αμβροσιάδης (Φωκίδος και Λοκρίδος), Μ. Σχινάς (Αττικής και Βοιωτίας), Γεώργιος Αινιάν (Εύβοια. Ρίζος Νερουλός (Κυκλάδων)
  12. ↑ Κατά την Ελληνική Επανάσταση… Archivált : 2010. március 17. a Wayback Machine -nél
  13. ↑ [Στέφανος Π. Παπαγεωργίου,Απο το Γένος στο Έθνος 1821-1862, ISBN 960-02-1769-6], .

Linkek

  Ugrás a Wikidata elemre