Eneström, Gustav Hjalmar
Gustav Hjalmar Eneström ( svéd Gustaf Hjalmar Eneström ; 1852. szeptember 5. [1] [2] , plébánia Nora [d] [4] - 1923. június 10. [1] [3] [2] , Hedwig-Eleonora [d] , Stockholm [3] ) - svéd matematikus , matematikatörténész [8] , statisztikus , bibliográfus , könyvtáros , a " Bibliotheca mathematica " [9] stockholmi folyóirat kiadója és szerkesztője ; az Eneström index bevezetéséről ismert [10] .
Életrajz
Gustav Eneström 1852. szeptember 5-én született a svédországi Nora [ plébánián . Eneström 1871-ben az Uppsalai Egyetemen szerzett felsőfokú végzettséget és filozófiai alapdiplomát („ filozófia kandidat ”) [11] .
1875-ben rendkívüli adjunktusnak vették fel az alma mater könyvtárba, ahonnan 1879-ben a Svéd Királyi Könyvtárba költözött [8] .
1884-ben Gustav Hjalmar Eneström saját költségén megalapította a „ Bibliotheca mathematica ” folyóiratot, amely a matematikatörténettel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik [12] , és 1914-ig kiadója és szerkesztője volt; az említett folyóirat ma is értékes történelmi anyaggyűjtemény [9] . A matematika történetében Eneström Moritz Benedikt Cantor interpretációinak ellenfele és kritikusa volt [13] .
Shoichi Kakeya japán matematikussal együtt az Eneström-Kakeya tétellel vált híressé , amely egy valódi polinom gyökereit tartalmazó gyűrűt határoz meg.
1918-ban a Lundi Egyetemen díszdoktori címet kapott a filozófiából [14] .
Gustav Hjalmar Eneström 1923. június 10-én halt meg Stockholm városában anélkül, hogy örökösöket hagyott volna hátra (a tudós soha nem volt házas).
Eneström halálának évében a belga származású amerikai tudománytörténész, George Sarton a következő szavakat írta a tudósról: „ Senki nem tett többet kutatásunk egészséges fejlődéséért ”, majd hozzátette: „ Eneström jelenléte mindenkit rákényszerített. tudós, aki a matematika történetének szentelte magát, hogy növelje figyelmüket és javítsa munkáját ” [15] .
Bibliográfia
Gustav Eneström (svéd) válogatott művei.
- Striden om det isoperimetriska problemet (Uppsala Univeritets "Årsskrift", 1876)
- Differenskalkylens historia (samma kiadvány 1879).
- Om matematikens historia såsom studieämne vid Nordens högskolor (Tidsskr. for mathematik, 1880).
- Anteckningar om matematikern Petrus de Dacia och hans skrifter (1885-86).
- Statiska undersökningar rörande studie- och examensförhållanden vid svenska universitet (1888)
- Emanuel Svedenborg såsom matematiker ("Bihang till Vet. akad:s handl.", 15, 1890).
- Program d'un cours universitaire d'histoire des mathématiques ("Bibliotheca mathematica", 1890).
- Om uppkomsten af tecknen + och - samt de matematiska termerna "plus" och "minus" (1894).
- Verzeichnis der Schriften Leonhard Eulers (Jahresbericht der Deutschen Mathematiker-Vereinigung, 1910).
- På statistikens område har Eneström skrivit bland annat följande i “öfvers. af Vet. akad: s forhandl." intagna uppsatser: Om sättet att på matematiskt-statistisk väg bestämma åldersfördelningen för en grupp gifta kvinnor, då man känner åldersfördelningen för deras män (1893).
- Befolkningsstatistiska formler för dödligheten, då hänsyn tages till emigration och immigration (1896).
- Om aritmetiska och statistiska metoder för ratioella val (samma år).
- Av icke matematiskt innehåll är bland annat: Statistiska undersökningar rörande studie- och examensförhållanden vid de svenska universiteten (1888) [8] .
Jegyzetek
- ↑ 1 2 3 4 5 Gustaf Hjalmar Eneström (svéd) - 1917.
- ↑ 1 2 3 4 Gustaf Eneström // AlKindi (a Dominican Institute of Oriental Studies online katalógusa)
- ↑ 1 2 3 4 Hedvig Eleonora kyrkoarkiv, Död- och begravningsböcker, SE/SSA/0006/FI/23 (1920-1925), bildid: 00012493_00126, sida 132
- ↑ 1 2 Eneström, Gustaf Hjalmar, f. 1852 i Nora stadsförsamling Örebro län, Amanuens eo (svéd) - Riksarkivet .
- ↑ 1 2 3 4 5 6 7 Bobynin V. V. Enestrom, Gustav // Enciklopédiai szótár - Szentpétervár. : Brockhaus - Efron , 1904. - T. XLa. - S. 835-836.
- ↑ 1 2 3 Eneström, Gustav Hjalmar // Great Soviet Encyclopedia / szerk. O. Yu. Schmidt - 1 - M .: Szovjet Enciklopédia , 1920.
- ↑ Swedish Encyclopedia (svéd)
- ↑ 1 2 3 Bobynin V. V. Enestrom, Gustav // Brockhaus és Efron enciklopédikus szótára : 86 kötetben (82 kötet és további 4 kötet). - Szentpétervár. , 1890-1907.
- ↑ 1 2 Eneström, Gustav Hjalmar // Nagy Szovjet Enciklopédia : 66 kötetben (65 kötet és 1 további kötet) / ch. szerk. O. Yu. Schmidt . - M . : Szovjet enciklopédia , 1926-1947.
- ↑ Az Eneström Index . Az Euler-archívum . Amerikai Matematikai Szövetség. Letöltve: 2017. október 15. Az eredetiből archiválva : 2018. április 3. (határozatlan)
- ↑ Robert Bentley Gardner. "Az Eneström-Kakeya tétel néhány általánosítása", Acta Mathematica Hungarica 74(1-2):125-34 (1997).
- ↑ Bibliotheca mathematica .
- ↑ Lory W. "Gustav Eneström", Isis 8(2):313–20 (1926).
- ↑ " Svensk uppslagsbok ", Malmö 1931.
- ↑ Sarton G. „Gustav Eneström hetvenegyedik évfordulójára”, Isis 5(2):421. (1923).
Irodalom
Linkek
Tematikus oldalak |
|
---|
Szótárak és enciklopédiák |
|
---|
Bibliográfiai katalógusokban |
---|
|
|