Eleiszkij kerület

Eleisky régió ( lettül: Elejas rajons ) a Lett SSR egykori közigazgatási régiója .

Történelem

Az Elea régiót Lettország Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének rendelete hozta létre . Az SSR 1949. december 31-i keltezése az egykori Jelgava megye Augstkalns , Elea , Jekabnieks , Lielplaton , Sesava , Vilts , Lielvirtsava és Zalinieki egy része , valamint az egykori Bauska megye Svitene kerületéből [1] ] .

A kerület Abelitsky, Abgunstsky, Augstkalnsky, Ausmsky, Berkensky, Berstelsky, Eglaisky, Eleisky, Jekabniekssky, Lielpatonsky, Lielsesavsky, Meytensky, Ravaisky, Sesavasky, Svitensky, Viltssky, Zalenieki községi tanácsokból állt. A regionális központ Elea működő települése volt [2] .

1951. július 19-én a Berkensky községi tanácsot felszámolták, területének egy részét felosztották az Ausmsky, Viltssky és Augstkalnsky községi tanácsok között. 1954. június 14-én a felszámolt Abelszkij községi tanácsot a Lielplatonszkij községi tanácshoz csatolták, Eglaiszkijt, Meitanszkijt és Ravaiszkijt Sesavskyhoz, Elejszkijhez és Abgunsztszkijhoz. 1956. március 30-án Sesava községi tanács területének egy részét a Jelgava régió Lielvirtsava községi tanácsához csatolták .

1952 és 1953 között a rigai régió része volt . A járás 1956. december 7-i felszámolása után területének egy része az Auce , a Bauska és a Jelgava körzetbe került. A felszámolás idején Elea városi jellegű települése és tizenkét községi tanács működött a járásban: Abgunst, Augstkaln, Ausm, Berstel, Elei, Jekabniek, Lielplaton, Lielsesav, Sesav, Svitensky, Viltsky és Zalenieki.

Jegyzetek

  1. Okupētās Latvijas administratīvi teritoriālais iedalījums. Latvijas Valsts arhīvu ģenerāldirekcija. Riga, 1997. ISBN 9984-9256-0-9
  2. Latvijas PSR administrativi-teritorialais iedalījums. 1950. g., Latvijas Valsts izdevniecība, Riga 1950

Irodalom