Kereslet árrugalmassága

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2019. október 7-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 7 szerkesztést igényelnek .

A kereslet árrugalmassága egy termék vagy szolgáltatás iránti kereslet árváltozásokbekövetkezett százalékos változásának mutatója .

Definíció

A kereslet árrugalmassága az érzékenység mértékének mutatója, egy termék vagy szolgáltatás iránti kereslet százalékos változása a termék árának változása következtében.

Az ár iránti kereslet pontrugalmassága

A kereslet árrugalmasságának mutatóját a termék iránti kereslet volumenében bekövetkezett relatív változás és az árak relatív változásának aránya határozza meg, és a következőképpen számítjuk ki: [1] : $E_{P}^{D}$ $x$

{\displaystyle E_{P}^{D}={\frac {\Delta Q_{X}/Q_{X}}{\Delta P/P}}={\frac {\Delta Q_{X}}{\ Delta P)){\frac {P}{Q_{X))))

ahol a felső keresleti index, az eladott áruk mennyisége és az áruk ára. $D$ $Q_{X}$ $x$ $P$

A kereslet íves árrugalmassága

A kereslet ívrugalmassága az, hogy a kereslet milyen mértékben reagál az ár, a jövedelem és más tényezők változásaira. A két pontot összekötő szakasz középső részének rugalmasságát meghatározó kereslet rugalmassági mutatóját a következőképpen számítjuk ki: [2] : $E_{P}^{D}$

E_{P}^{D}={\frac {Q_{2}-Q_{1}}{P_{2}-P_{1}}}{\frac {(P_{1}+P_{ 2})/2}{(Q_{1}+Q_{2})/2}}={\frac {\Delta Q}{\Delta P}}{\frac {P_{1}+P_{2} }{Q_{1}+Q_{2}}}

hol a kereslet, az eladott áru kezdeti mennyisége, az új kereslet mennyisége, az áru kezdeti ára, az áru új ára, a kereslet és az ár változása. $D$ $Q_1$ $Q_{2}$ $P_1$ $P_2$ ${\displaystyle \Delta Q=Q_{2}-Q_{1))$ ${\displaystyle \Delta P=P_{2}-P_{1))$

Kereslet keresztárrugalmassága

A kereslet keresztrugalmassága egy áru vásárolt mennyiségének százalékos változásának mértéke egy másik áru árának változása következtében. A keresztrugalmassági együttható a következőképpen számítható ki: [2] : ${\displaystyle E_{XY}^{D))$

E_{XY}^{D}={\frac {\Delta Q_{X}/Q_{X}}{\Delta P_{Y}/P_{Y}}}={\frac {\Delta Q_ {X}}{\Delta P_{Y}}}{\frac {P_{Y}}{Q_{X}}}

hol a kereslet, a vásárolt áru mennyisége, az áru ára. Ez azt jelenti, hogy a kereslet keresztrugalmasságának képlete azt mutatja meg, hogy egy jószág kereslete milyen mértékben változik egy másik áru árának változására adott válaszként . $D$ $K$ $P$ $x$ $Y$

Értékek

A keresleti rugalmassági együttható a következő értékeket tartalmazza:

Egyenlő a végtelennel , akkor a kereslet tökéletesen rugalmas . Kis áremelkedés végtelenül nagy keresletcsökkenést, kis árcsökkenés pedig végtelenül nagy keresletnövekedést eredményez. A keresleti görbe vízszintes egyenessel rendelkezik, vagy a kereslet egyenes metszéspontja a termék ártengelyével. $E_{P}^{D}=\infty$

Egyenlő eggyel , akkor a kereslet egységnyi rugalmasságú , azaz az ár 1%-os változása a keresett mennyiség 1%-os változását eredményezi. A keresleti görbe egyenlő szárú hiperbola alakú, vagy a keresleti egyenes és a nyaláb metszéspontja a kiindulási ponttól. $E_{P}^{D}=1$

Ez egyenlő nullával , akkor a kereslet tökéletesen rugalmatlan , és az árváltozások nem befolyásolják a keresett mennyiséget. A keresleti görbének van egy függőleges egyenese, vagy a keresleti egyenes metszéspontja az árumennyiség tengelyével. $E_{P}^{D}=0$

A nullától egyig terjedő tartományban van , akkor a kereslet rugalmatlan , azaz az ár 1%-os növekedése (csökkenése) a kereslet kevesebb mint 1%-os csökkenéséhez (növekedéséhez) vezet. Ez az intervallum a kereslet vonalán helyezkedik el, a kereslet vonalának az árumennyiség tengelyével való metszéspontjától a koordináták kezdőpontjától a nyaláb metszéspontjáig a kereslet vonalával. $0<E_{P}^{D}<1$

Egytől a végtelenig terjedő tartományban van , akkor a kereslet rugalmas , azaz az ár 1%-os növekedése (csökkenése) a kereslet volumenének több mint 1%-os csökkenéséhez (növekedéséhez) vezet. Ez az intervallum a keresleti vonalnak a termék ártengelyével való metszéspontjától a kiindulási sugárnak a keresleti vonallal való metszéspontjáig található. $1<E_{P}^{D}<\infty$

Bevétel

A határbevétel képletét a rugalmasság határozza meg

MR=P\,\left(1+{\dfrac {1}{E^{D))}\right)

ahol - határbevétel , - kereslet rugalmassága, - ár. $MR$ $E^{D}$ $P$

Így, ha a kereslet rugalmas, akkor az árcsökkenés a teljes bevétel növekedéséhez vezet. És ha a kereslet rugalmatlan, akkor az árcsökkenés a teljes bevétel csökkenéséhez vezet. Ha a kereslet egységnyi rugalmasságú, akkor az ár növekedése vagy csökkenése a teljes bevétel változatlan marad.

Rugalmas tulajdonságok

C. R. McConnell és S. L. Brew a rugalmasság két tulajdonságát határozzák meg [3] :

Egy áru vagy szolgáltatás iránti kereslet rugalmassága a keresleti görbén választott árintervallumoktól függ. A legtöbb keresleti görbe esetében a kereslet rugalmassága nagyobb a grafikon bal felső sarkában, mint a jobb alsó sarokban, mivel a bal felső sarokban magas az áru mennyiségének százalékos változása, mivel a kereslet kezdeti mennyisége áruk, amelyekből a számot veszik, kicsi. Az árváltozás a bal felső grafikonon általában kicsi, mivel a kezdeti ár nagy, ebből számítják ki az árváltozás százalékát. A kibocsátás viszonylag magas százalékos változása elosztva egy viszonylag kis árváltozással rugalmas keresletet eredményez. A grafikon jobb alsó sarkában a termék mennyiségének százalékos változása kicsi lesz, mivel a termék kezdeti mennyisége, amelyből a százalékos változást számítja, nagy. És az ár százalékos változása nagy lesz, mivel a kezdeti ár, amelyen az árváltozást számítják, kicsi. Az áru mennyiségének kis százalékos változása, majd az ár viszonylag nagy százalékos változása rugalmatlan keresletet eredményez.

Egy áru vagy szolgáltatás iránti kereslet rugalmassága nem függ a keresleti görbe meredekségétől , mivel a keresleti görbe viszonylag magas árakon meredekebb, alacsony árakon laposabb. A keresleti görbe meredekségét, laposságát vagy meredekségét az áruk árának és mennyiségének abszolút változása határozza meg. A kereslet rugalmasságát pedig az ár és a mennyiség relatív (százalékos) változása határozza meg.

A kereslet árrugalmasságának tényezői

A kereslet rugalmasságát meghatározó tényezők [3] :

Egy áru vagy szolgáltatás helyettesíthetősége , amikor a helyettesítő árukkal való helyettesíthetőség mértéke határozza meg az adott áru vagy szolgáltatás iránti kereslet rugalmasságának szintjét. Például egy tökéletes verseny mellett bármely termék keresleti görbéje tökéletesen rugalmas.

A fogyasztó bevételéből való részesedés, amikor egy adott termékre fordított kiadások részesedése a fogyasztó költségvetésében meghatározza az iránti kereslet rugalmasságának mértékét. Minél nagyobb részt foglal el egy termék vagy szolgáltatás a költségvetésben (például autók, ingatlanok ), annál nagyobb lesz a kereslet rugalmassága e termék iránt, és minél alacsonyabb egy termék (például írószer) költsége, kevésbé rugalmas a kereslet iránta.

Luxuscikkek és szükségleti cikkek , amikor egy termék vagy szolgáltatás iránti igény mértéke határozza meg a kereslet rugalmasságának mértékét. Az alapvető áruk keresleti görbéje általában rugalmatlan, míg a luxuscikkek esetében nagyon rugalmas.

Az az idő , ameddig az idő meghatározza egy áru vagy szolgáltatás iránti kereslet rugalmasságának mértékét. Egy termék vagy szolgáltatás iránti kereslet annál rugalmasabb, minél több idő telt el a döntés meghozatalára. A fogyasztó szokásából adódóan nem azonnal határoz egy adott termék vagy szolgáltatás fogyasztásának csökkentéséről vagy növeléséről, hanem az árváltozás óta eltelt idő növekedésével korrigálja tetteit (például helyettesítő termékeket talál).

Lásd még

Jegyzetek

↑ Hyman D.N. Modern mikroökonómia: elemzés és alkalmazás. 2 tonnában .. - M. : Pénzügy és statisztika, 1992. - T. 1. - S. 143-158. — 384 p. — ISBN 5-279-01135-5 .
↑ 1 2 Galperin V. M. , Ignatiev S. M. , Morgunov V. I. Mikroökonómia. 3 kötetben . - Szentpétervár. : Omega-L, Közgazdaságtan, 2010. - 1. évf. - 1026 p. - ISBN 978-5-370-01549-6 .
↑ 1 2 McConnell K. R., Brew S. L. Közgazdaságtan: Alapelvek, problémák és politika. 2 t alatt . - M. : Respublika, 1992. - T. 2. - S. 13-21. — 400 s. - ISBN 5-250-01486-0 .