Ekron

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2020. július 23-án felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 4 szerkesztést igényelnek .
Ősi város
Ekron (Ekron)
héber ‏ עֶקְרוֹן
31°46′39″ s. SH. 34°51′06″ K e.
Ország
Más nevek Tel Mikne
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Ekron ( héb . עֶקְרוֹן ‎ eqrōn ), a Biblia zsinati fordításában Ekron , Akkaron ; a Bibliában néha Ascalon (felszámolás) [2]  az öt híres filiszteus város ( Pentapolis ) egyike Kánaán délnyugati részén .

Ekront jelenleg Tel Miknével azonosítják [3] [4] . Ezt az elméletet először Nave és Kalay javasolta 1957-1958-ban, majd 1996-ban végzett ásatások is megerősítették [5] [6] .

Történelem

Tel Mikne helyén az eneolitikumtól a kora bronzkorig kisebb települések voltak . 400 éves szünet után, amikor is csak a tepe felső része volt benépesítve, a város jelentősen bővült (Kr. e. 1600 körül).

Ásatások

A Tel Mikne-Ekron-i ásatásokat 1981 és 1996 között 14 szezonban végezték, az Albright Régészeti Kutatóintézet és a Jeruzsálemi Héber Egyetem támogatásával , Trude Dotanas és Seymour Gitin [7] [8] [9 ] ] [10] [11] [12] [13] . A tanulmány középpontjában a filiszteusok, izraeliták, föníciaiak, asszírok és egyiptomiak közötti interakciók interdiszciplináris vizsgálatai álltak a késő bronzkor II. és az I. és II. vaskorszakban.

Hivatkozások a Bibliában

Ekron bukását Jeremiás (XXV, 20), Ámos (I, 8), Zefániosz (II, 4) és Zakariás (IX, 5-7) próféták jósolták meg.

A Királyok Könyve szerint (I. Sám. VI, 16-17) a frigyládát Ekronból a Bétsemes felé vezető úton küldték Júdeába. Ekron a filiszteusok hatalma alatt állt még Dávid (I. XVII. királyok, 52), Akházia (IV. Királyok I., 2., 3., 6.), Uzziás (I. Ámosz I., 8.) és Jósiás (Jeremiás XXV., 20.) idejében is. . A Makkabeusok könyve szerint (1 Mac. X, 89) Ekront Sándor szír király ajándékozta Valo Jonathannak, Júdás Makkabeus testvérének.

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ GEOnet névszerver – 2018.
  2. ↑ Akkaron // Nicephorus archimandrita bibliai enciklopédiája . - M. , 1891-1892.
  3. ↑ Seymour Gitin és Trude Dothan.  A filiszteusok Ekron felemelkedése és bukása : Legutóbbi ásatások egy városi határterületen  // Közel-keleti régészet : folyóirat. — Bibliai régész, 1987. - 1. évf. 50 , sz. 4 . - P. 197-222 . - doi : 10.2307/3210048 . — .
  4. ↑ Seymour Gitin. Tel Miqne-Ekron : A belső tengerparti síkság típushelye a II. vaskorszaki időszakban // Recent Excavations in Israel: Studies in Iron Age Archaeology  / Seymour Gitin és William Dever. — Eisenbrauns. - P. 24. - ISBN 978-0-89757-049-7 .
  5. ↑ S. Gitin, T. Dothan és J. Naveh, "A Royal Dedicatory Inscription from Ekron", Israel Exploration Journal 47 (1997): 9-16
  6. ↑ RÉGÉSZETTÖRTÉNET EKRON VÁROS HELYÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA.
  7. ↑ T. Dothan és S. Gitin, Tel Miqne (Ekron) Excavations, 1981. tavasz, Field INE, Iron Age 1-1, Ekron Limited Edition Series 1, 1981
  8. ↑ T. Dothan és S. Gitin, Tel Miqne (Ekron) Excavations, 1982. tavasz, Field INE, Iron Age 1-1, ELES 2, 1982
  9. ↑ BM Gittlen, Tel Miqne-Ekron Excavations, 1984, Field IIISE, ELES 3, 1985
  10. ↑ AE Killebrew, Tel Miqne-Ekron Excavations, 1984, Field INE, ELES 4, 1986
  11. ↑ DB MacKay, Tel Miqne-Ekron Excavations, 1994 Spring Season, Field IISW: The Olive Oil Industrial Zone of the Late Iron Age II, ELES 5, 1995
  12. ↑ AE Killebrew, Tel Miqne-Ekron Excavations, 1986-1987, Field INE, Areas 5,6, 7-The Late Bronze and Iron Ages, ELES 6, 1996
  13. ↑ N. Bierling, Tel Miqne-Ekron Excavations, 1995-1996, Field XNW, Areas 77, 78, 79, 89, 90, 101, 102: Iron Age I, ELES 7, 1998

Irodalom

Linkek

  Ugrás a Wikidata elemre  Szótárak és enciklopédiák