Alekszej Vasziljevics Seremetev | |
---|---|
| |
Születési dátum | 1800. február 8. (19.). |
Halál dátuma | 1857. október 21. ( november 2. ) (57 évesen) |
Ország | |
Foglalkozása | dekabristák |
Apa | Vaszilij Petrovics Seremetev |
Anya | Nadezsda Nyikolajevna Tyutcseva |
Házastárs | Ekaterina Sergeevna Sheremeteva |
Gyermekek | Varvara, Vaszilij, Szergej, Sophia, Vladimir, Anna |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Alekszej Vasziljevics Seremetev (1.) ( 1800-1857 ) - a Népjóléti Unió tagja, az 1825. decemberi moszkvai dekabrista felkelés előkészítésének résztvevője .
Született 1800. február 8. ( 19. ) ; Vaszilij Petrovics Seremetyev (1765-1808, a Seremetyevek névtelen ágából ) és Nadezsda Nyikolajevna, szül. Tyucseva (1775-1850) három gyermeke közül a legidősebb volt. Még két lánya volt a családban: Pelageja (1802-1871), M. N. Muravjov-Vilenszkij felesége és Anasztázia (1807-1849), a dekabrista I. D. Yakushkin felesége .
Apja felől Fjodor Petrovics Seremetev bojár és Borisz Petrovics Seremetev gróf tábornagy ükunokája volt . Anyai ágon - Eugenia apátnő unokaöccse és Fjodor Ivanovics Tyutchev költő unokatestvére .
Nyolc évesen elvesztette édesapját, aki tragikusan meghalt egy balesetben. Tanulmányait otthon szerezte, tanára Szemjon Jegorovics Raics volt , aki unokatestvérét, Fjodor Tyucsevet is tanította [1] . 1816 elejétől Nagyezsda Nyikolajevna Seremeteva gyermekeivel Tyucsevék házában telepedett le az Örmény Lane -ban ; Moszkvába költözése Alekszejnek az Oszlopvezetők Iskolájába való felvételével járt együtt .
Alekszej Seremetev a Népjóléti Unió tagja volt . A dekabristák felkelése idején Moszkvában volt . I. D. Yakushkin ezt írta a Jegyzeteiben [2] :
Alekszej Seremetev késő este tért haza, és közölte velem a hírt, amelyet a cárevics lemondásával kapcsolatban kapott, és hogy Nyikolaj Pavlovics veszi át a helyét ; aztán elmesélte, hogy Szemjonov 12-i levelet kapott, amelyben Puscsin azt írta neki, hogy Szentpéterváron elhatározták, hogy maguk nem tesznek esküt, és nem engedik, hogy a gárdaezredek esküt tegyenek; Ugyanakkor Puscsin azt javasolta az akkor Moszkvában tartózkodó tagoknak, hogy amennyire ez lehetséges, segítsék a péterváriakat.
Még aznap este elmentek Fonvizinhez , majd Mitkov ezredeshez , hogy cselekvési tervet dolgozzanak ki. Jakuskin javaslatára Fonvizin tábornoki egyenruhában emelte volna fel a Hamovnyiki laktanyában állomásozó csapatokat . Mitkov és Jakuskin az 5. hadtest vezérkari főnökét, V. I. Gurko ezredest akarta rávenni, hogy csatlakozzon a lázadókhoz, és tartóztassa le P. A. Tolsztoj hadtest parancsnokát, D. V. Golicin moszkvai kormányzót és más kormányzati tisztviselőket [3] . Alekszej Vasziljevicsnek, mint Tolsztoj adjutánsának, a Moszkva környékén állomásozó ezredekhez kellett mennie, és a hadtestparancsnok nevében meg kellett parancsolnia, hogy menjenek a fővárosba.
A hadjárat során Seremejevnek, Nariskin ezredesnek és több, a régi Szemjonovszkij- ezredben szolgáló tisztnek fel kellett készítenie a csapatokat a felkelésre, és remélni lehetett, hogy Moszkvába érkezve csatlakoztak volna a már lázadó csapatokhoz [2 ] .
A hajnali négyig tartó találkozó nem hozott eredményt. A beszélgetőpartnerek úgy döntöttek, "hogy négyünknek nincs joga ilyen fontos vállalkozásba kezdeni [2] ". Másnap a dekabristáknak ismét találkozniuk kellett, és meghívták Mihail Orlovot erre a találkozóra . December 16-án azonban kiderült, hogy a szentpétervári felkelést leverték, a dekabristák nagy részét letartóztatták, Moszkva pedig hűséget esküdött az új császárnak.
Nem állították bíróság elé. Jakuskin szerint "Sheremetev a Népjóléti Unió tagjai közé tartozott, de lemaradt, és nem vett részt az 1821-től keletkezett titkos társaságokban". A legmagasabb parancs a [4] figyelmen kívül hagyása volt .
1827. december 2-i kérésére vezérkari kapitányi posztból elbocsátották . Nyugdíjba vonulása után birtokán élt, üzletet folytatott. 1827-ben a ruzai kerület nemesi választásán, 1839-től 1843-ig a békés földmérési közvetítőként szolgált.
1857. október 21-én ( november 2 -án ) halt meg birtokán, Pokrovszkij faluban , ahol 1850-től, édesanyja halála után szünet nélkül élt. A Moszkva tartomány Ruza kerületében, Pokrovszkij-Seremetyevo faluban temették el .
Alekszej Vasziljevics 1831-ben feleségül vette másodunokatestvérét , Jekaterina Szergejevna Seremetevát (1813.12.17.-1890.07.05.), Szergej Vasziljevics Seremetev (1786-1834) és Varvara Petrovna Almazova (1786-1857) lányát. Nővére, Anna Szergejevna Dmitrij Nyikolajevics Seremetev gróf felesége volt . Unokája, V. V. Musin-Puskin visszaemlékezései szerint „rendkívüli nő volt, egész fiatalságát a faluban vagy a családi körben töltötte Moszkvában, egyáltalán nem ismerte a társasági életet, de a teljes értelmében. a nagyasszonyé; sokat olvasott három nyelven, és követte a politika és az irodalom híreit. Beszélgetése finom és szórakoztató volt, élénken érdeklődött minden modern idők iránt... Ő maga is kicsi termetű volt és nagyon csinos fiatalkorában. A Seremetevek minden gyermeke énekes hangon beszélt, sorjázott és rajzolt szavakat, ez volt a családi jellemzőjük. Kifejező barna szemük és szokatlanul sápadt arcbőrük volt, mint az ázsiaiaknak:
Varvara Alekszejevna
Szergej Alekszejevics
Szófia Alekszejevna
Vlagyimir Alekszejevics
Anna Alekszejevna
Sheremetev, Alekszej Vasziljevics - ősök | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Erőszakkal, jó géniuszod,
Testvérem vérből és lustaságból,
a sajátod teteje alá vezetett
minden manőverből és gyakorlatból,
Laktanya, szorongás és bebörtönzés,
A békés harci életből.
A saját körödben, pongyolában, otthon,
és békében állapodva a szolgálattal,
Felakasztottad tétlen kardodat
az agronómus hős kertjében ...
Alekszej Vasziljevics közel állt unokatestvéréhez, Fjodor Tyutchevhez. 1829 őszén Seremetyev meglátogatta, aki akkor az orosz diplomáciai képviselet nem személyzeti attaséja volt. A nagynénjének írt levelében Tyutchev ezt írta:
Hiszem, hogy Alekszej Vasziljevics most veled van, és szívből gratulálok, kedves nagynéném, hogy megérkezett. Ennek a hat hétnek köszönhetően, amit velünk töltött, könnyen elképzelhető, milyen megnyugtató lehet a jelenléte számodra. Kérem, hogy alázatosan köszönje meg neki azt a barátságot, amelyet irántunk tanúsított. Anélkül, hogy magáról beszélt, őszintén hűséges barátokat hagyott hátra Minhyunban. Nem telik el úgy nap, hogy ne beszélnénk róla, és a távozása utáni első napokban csak akkora űrt hagyott a házunkban, mintha több éve egymás után élt volna velünk. Ki tudja, ez nagyon természetesnek fog tűnni. Ritka lelki tulajdonságaival, legszebb jellemével mindenütt könnyű lesz őszinte szívélyes vonzalmat találnia és jó, kedves emléket hagyni maga után [8] .
Az eredmény Tyutchev verse volt - "Üzenet A. V. Sheremetevnek".
Alekszej Vasziljevics a költészet szerelmese volt, és egyes források szerint maga is írt verseket [1] , ismerte A. S. Puskint . Seremetyev unokája, Vlagyimir Musin-Puskin gróf ezt írta nagyapjáról:
A Puskinhoz közel álló dekabristákkal való kapcsolatok és a Puskinnal való közös barátság valószínűleg a költővel való baráti kapcsolatának az oka, amelyet nem egyszer hallottam néhai anyámtól, gróftól. V. A. Musin-Pushkina, szül. Sheremeteva. Emlékszem tehát arra a történetre, hogy Puskin egyszer hálából homlokon csókolta a nagyapját egy jól megválasztott mondókáért, amit már rég nem kapott. Puskin tréfásan a " Testvérek-rablók " versét tulajdonította nagyapjának ... "és lustán egy tétlen cigány kóborol mindenfelé." A cigányokkal való összehasonlítást valószínűleg sáros megjelenése okozta, és egy másik híres költő, unokatestvére, F. I. Tyutchev a lustaságról beszél a nagyapjának szentelt üzenetében ... [1]
Alekszej Vasziljevics Puskin, F. I. Tyutchev, S. E. Raich, A. D. Illichevsky , báró A. A. Delvig , D. V. Davydov , P. A. Vjazemszkij herceg, F. I. Tolsztoj gróf és ismeretlen szerzők verseiből állított össze egy jegyzetfüzetet . A jegyzetfüzet nem maradt meg teljesen, mindössze tizenkilenc egész ívet és négy töredéket tartalmazott, negyvenegy verset teljes egészében (negyvenkét példányban) és tizenkettőt töredékesen. Ebből Puskin huszonhét teljes egészében, hat pedig kivonatosan. Jelenleg a Puskin-házban tárolják [1] .
Tematikus oldalak |
---|